Többen tudnának, de nem akarnak törleszteni?

Egyre több a bukott hitel

2011. december 20. Az adósok egy része a mindenható állami segítségben bízva szüntethette be részletei fizetését – következtethetünk a pénzügyi felügyelet kockázati jelentésében leírtakból. A bankok a témáról nem szívesen beszélnek, de akadt ahol, elismerték: az ügyfelek visszajelzéseinél egyre gyakrabban fordul elő ilyen érv.

Az idén októberig a korábbinál gyorsabb ütemben nőtt a bajba került adósok száma – derül ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) kockázati jelentéséből. A PSZÁF-nál érzékelhetően úgy vélik azonban, hogy a fizetési késedelmek egy része nem valóságos gondból származik. Sok adós várhat arra, hogy a kormány további intézkedésekkel segíti majd. A moratóriumok megszüntetése, valamint a devizahitelek kezelését célzó kormányzati lépések bevezetése, amennyiben a további intézkedésekre vonatkozó lakossági várakozások megszűnnek, várhatóan javítja majd a lakosság fizetési hajlandóságát – fogalmaz a felügyelet.

A bankok nem szívesen beszélnek erről a kérdésről, attól tartanak ugyanis, hogy ennek már az emlegetése is hátralék felhalmozására indíthat néhány adóst. A Bankszövetséggel kötött kormányzati megállapodás részeként a 90 napon túl nem fizetők számára kínált kedvezményeka portálunkhoz érkezett jelzések szerint önmagában is előidézhetik ezt. A hitelintézetek persze aligha kezdik bírálni a nagy nehézségek árán tető alá hozott „kiegyezés" egyes pontjait.

Szupernovákkal nem foglalkoznak a bankok

Egyre gyakoribbak az ügyfelek visszajelzései, melyek szerint kormányzati intézkedésektől várják a megoldást – ismerték el érdeklődésünkre az UniCreditnél. Mint hozzátették: számos esetben ezeket az intézkedéseket félre is értelmezik, igénybevételük pontos feltételeivel sincsenek tisztában. A banknál ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a fizetési hajlandóság érdemi csökkenését nem tapasztalják. Ha az állami segítséggel kapcsolatos várakozások fennmaradnak, erre hosszabb távon lehet számítani. A fizetési hajlandóság romlása összetett jelenség, amelyben egy-egy elem hatását kimutatni nem egyszerű – állították a Budapest Banknál (BB). A hitelintézetnél elmondták: a válság elmélyülésekor, 2009.ben tapasztalták a legnagyobb romlást, azóta inkább stagnálás a jellemző. A BB szakemberei szerint az ügyfelek problémái sokrétűek, a többség fizetési nehézségei mögött valós problémák állnak. A legnagyobb és leggyakoribb gond, ha valaki a munkahelye elvesztése miatt képtelen fizetni a hitelét.

A PSZÁF elemzése szerint az idén leggyorsabban a deviza jelzáloghitellel rendelkezők körében nőtt a nem fizetők aránya. Ez nyilván a megugró árfolyamoknak és törlesztési terheknek a következménye, de egyáltalán nem zárható ki, hogy többen a folyamatosan kommunikált generális állami segítségre várva is beszüntethették a fizetést. Egyre terjed az a vélemény is, hogy: "úgyis jön az összeomlás, ami nekem csak jó lehet, mert eltűnik a hitelem".  Erre az UniCreditnél csak annyit mondtak: szupernova és vízözön szcenáriókkal nem foglalkozunk.

Szeptember végén a PSZÁF adatai szerint a lakossági hitelszerződések több mint negyedénél (25,8 százalék) maradtak el az adósok legalább három hónappal a törlesztéssel. A hátralékos hitelállomány ugyanekkor közel 3250 milliárd forintot tett ki, ami az összes kölcsönnek még a nyolcadát sem éri el. Ebből egyébként jól látszik, hogy még mindig a kisebb összegű (jellemzően hitelkártya-, illetve fogyasztási hitel) tartozásoknál fordul leginkább elő nem fizetés.