Közel 50 százalékos az éves növekedés
2023. június 8.
Az Ausztriába vándorlók magyarok száma 2022-ben a hivatalos adatok szerint jelentős mértékben nőtt az előző évhez képest – derült ki a KSH adataiból. Az országban élők száma közben alig csökkent, köszönhetően például annak, hogy sokan érkeztek Ázsiából, de még Afrikából is.
A magyar állampolgárok évenkénti elvándorlását – olvasható a KSH népmozgalomról készített kiadványában (ezt itt nézheti meg) – 2015-től csökkenő tendencia jellemezte, de 2020-tól a kivándorlók száma ismét emelkedni kezdett. A Magyarországon született magyar állampolgárok visszavándorlásának üteme 2018-ig növekedett, majd enyhe csökkenésnek indult. 2022-ben 26,5 ezer magyar állampolgár hagyta el az országot, és 21,9 ezer fő vándorolt vissza.
A hivatalos statisztika szerint (amiből sokan hiányozhatnak, hiszen nem mindenki bíbelődik a teljes ügyintézéssel, illetve vágja például el egyszerre a köldökzsinórt) a kivándorló magyarok 44 százaléka Ausztriát, 25 százaléka Németországot, 5-5 százaléka Hollandiát és Svájcot, míg mindössze 4 százaléka választotta új otthonának az Egyesült Királyságot. Miközben a korábban kiemelt jelentőségű Egyesült Királyságba évről évre kevesebben vándorolnak, a Németországba vándorlók száma enyhén, az Ausztriába vándorlóké pedig jelentős mértékben növekedett az előző évhez képest. Utóbbiak – számolta ki az Azénpénzem.hu – tavaly 46,2 százalékkal voltak többen a 2021-esnél. Angliából viszont 2018-tól többen vándorolnak vissza, mint ahányan kimennek.
Ameddig 2013-ban a hazánkban élő külföldiek felét a szomszédos országok állampolgárai tették ki, e csoport aránya a következő években csökkenni kezdett, és 2019 óta 35–37 százalék körül stagnál. 2023. január 1-jén a hazánkban tartózkodó külföldiek közel kétharmada (144,1 ezer fő) az európai kontinens állampolgára volt, míg 29 százalékuk (közel 65 ezer fő) Ázsiából, 4 százalék (9050 fő) Afrikából, és 3,4 százalék (7600 fő) pedig Amerikából származott.
A külföldi állampolgárok száma 2023. január 1-jén népességarányosan Budapesten volt a legmagasabb, itt 57 külföldi állampolgár jutott ezer lakosra. A külföldi állampolgárok ezer lakosra jutó aránya a nyugati országrész határmenti vármegyéiben, Győr-Moson-Sopron, Zala, Baranya, Somogy, valamint Vas vármegyében is jelentős, 25 ezrelék feletti volt.
A magyarországi belföldi vándormozgalom legintenzívebb vándorlási áramlata a főváros és agglomerációja közötti. A 2000-es évek elején Budapestet nagyfokú elvándorlás jellemezte, majd a gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett a kiköltözések száma, és csak 2015-től kezdett ismét magas szinten állandósulni. Ahogyan egyre többen költöztek ki, úgy emelkedett a fővárosba vándorlások száma is. Tavaly Budapestre 2000-es évek legelején mért szintnél 10 ezer fővel többen vándoroltak be, illetve vissza.
Így is tavaly 12 ezer fővel többen költöztek a fővárosból Pest vármegyébe, mint fordítva. Győr-Moson-Sopron vándorlási nyereségének legnagyobb része a Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származott. A legnagyobb népességveszteséget elszenvedő Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékből leginkább Budapestre és Pest vármegyébe irányultak az elvándorlások, de Szabolcs-Szatmár-Beregből Hajdú-Bihar vármegye is meghatározó célterület volt.
A járványból fakadó korlátozások és lezárások hatására fokozódott a Budapestről és a vidéki városokból az elvándorlás, célterületté váltak a községek. A KSH szerint 2022-ben a járvány előtti mobilitási mintázatok visszarendeződése volt jellemző, eltérő mértékben ugyan, de mérséklődött a főváros és a vidéki városok vándorlási vesztesége. Mint a grafikonon látszik, a községek szívóereje még a falusi csok ellenére is már csökkentebb.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: statisztika, KSH, kivándorlás, bevándorlás, Budapest, agglomeráció, községek
Egyre több magyar települ Ausztriába
Fotó: Leéb Ádám
A magyar állampolgárok évenkénti elvándorlását – olvasható a KSH népmozgalomról készített kiadványában (ezt itt nézheti meg) – 2015-től csökkenő tendencia jellemezte, de 2020-tól a kivándorlók száma ismét emelkedni kezdett. A Magyarországon született magyar állampolgárok visszavándorlásának üteme 2018-ig növekedett, majd enyhe csökkenésnek indult. 2022-ben 26,5 ezer magyar állampolgár hagyta el az országot, és 21,9 ezer fő vándorolt vissza.
A hivatalos statisztika szerint (amiből sokan hiányozhatnak, hiszen nem mindenki bíbelődik a teljes ügyintézéssel, illetve vágja például el egyszerre a köldökzsinórt) a kivándorló magyarok 44 százaléka Ausztriát, 25 százaléka Németországot, 5-5 százaléka Hollandiát és Svájcot, míg mindössze 4 százaléka választotta új otthonának az Egyesült Királyságot. Miközben a korábban kiemelt jelentőségű Egyesült Királyságba évről évre kevesebben vándorolnak, a Németországba vándorlók száma enyhén, az Ausztriába vándorlóké pedig jelentős mértékben növekedett az előző évhez képest. Utóbbiak – számolta ki az Azénpénzem.hu – tavaly 46,2 százalékkal voltak többen a 2021-esnél. Angliából viszont 2018-tól többen vándorolnak vissza, mint ahányan kimennek.
Ameddig 2013-ban a hazánkban élő külföldiek felét a szomszédos országok állampolgárai tették ki, e csoport aránya a következő években csökkenni kezdett, és 2019 óta 35–37 százalék körül stagnál. 2023. január 1-jén a hazánkban tartózkodó külföldiek közel kétharmada (144,1 ezer fő) az európai kontinens állampolgára volt, míg 29 százalékuk (közel 65 ezer fő) Ázsiából, 4 százalék (9050 fő) Afrikából, és 3,4 százalék (7600 fő) pedig Amerikából származott.
A külföldi állampolgárok száma 2023. január 1-jén népességarányosan Budapesten volt a legmagasabb, itt 57 külföldi állampolgár jutott ezer lakosra. A külföldi állampolgárok ezer lakosra jutó aránya a nyugati országrész határmenti vármegyéiben, Győr-Moson-Sopron, Zala, Baranya, Somogy, valamint Vas vármegyében is jelentős, 25 ezrelék feletti volt.
Országon belül is jelentősek a mozgások
A magyarországi belföldi vándormozgalom legintenzívebb vándorlási áramlata a főváros és agglomerációja közötti. A 2000-es évek elején Budapestet nagyfokú elvándorlás jellemezte, majd a gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett a kiköltözések száma, és csak 2015-től kezdett ismét magas szinten állandósulni. Ahogyan egyre többen költöztek ki, úgy emelkedett a fővárosba vándorlások száma is. Tavaly Budapestre 2000-es évek legelején mért szintnél 10 ezer fővel többen vándoroltak be, illetve vissza.
Így is tavaly 12 ezer fővel többen költöztek a fővárosból Pest vármegyébe, mint fordítva. Győr-Moson-Sopron vándorlási nyereségének legnagyobb része a Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származott. A legnagyobb népességveszteséget elszenvedő Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékből leginkább Budapestre és Pest vármegyébe irányultak az elvándorlások, de Szabolcs-Szatmár-Beregből Hajdú-Bihar vármegye is meghatározó célterület volt.
A járványból fakadó korlátozások és lezárások hatására fokozódott a Budapestről és a vidéki városokból az elvándorlás, célterületté váltak a községek. A KSH szerint 2022-ben a járvány előtti mobilitási mintázatok visszarendeződése volt jellemző, eltérő mértékben ugyan, de mérséklődött a főváros és a vidéki városok vándorlási vesztesége. Mint a grafikonon látszik, a községek szívóereje még a falusi csok ellenére is már csökkentebb.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: statisztika, KSH, kivándorlás, bevándorlás, Budapest, agglomeráció, községek
