Jókorát drágulhatnak a pénzintézet szolgáltatások
2016. augusztus 9.
A bankrendszer „jövőképének” kialakítását tűzte ki célul a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az erről készült tanulmány még nem jelent meg, de számos elvárást már most megismerhettünk. Vitaindítójukban ugyanis tíz kritériumot számokkal is definiáltak. A mellékelt táblázatban ebből összeszedtünk néhányat. A következtetések, a várható következmények kizárólag a mi véleményünket tükrözik.
A hazai hitelintézeti rendszer legyen versenyző, átlátható és felelős, hatékony és tisztességes profitot termelő – hangsúlyozták a jegybank szakemberei a jól működő bankrendszer tíz ismérvét leíró cikk felvezetőjében (ez teljes terjedelmében itt olvasható). Ilyen nagy ívű megállapítás több is található az írásban. A „konszenzusos jövőkép” kialakítására tett javaslatban például az szerepel, hogy „a magyar gazdaság fenntartható növekedését egy olyan bankrendszer segítheti leginkább, amely erős, felelős üzletpolitikát folytat, és élvezi az ügyfelek bizalmát”.
A legérdekesebb és az ügyfelek számára is igazán sokat mondóak lehetnek viszont a szinte mellékesen közölt számok (sajnos, mi már csak olyanok vagyunk, hogy inkább ezeket, és nem a hangzatos leírásokat nézzük). Ebből pedig – ha a matematikai szabályokat nem szándékoznak egyúttal alapvetően megváltoztatni – az következhet, hogy a banki szolgáltatások drágábbá válhatnak a mostaninál.
Miközben ugyanis a lakossági és a vállalati kamatfelárat is alacsonyabbnak képzelik el a jelenleginél, a „tisztességes” profit a mostaninak mintegy hatszorosára nőhet. Ilyen körülmények között pedig nyilvánvalóan a jutalék és díjbevételnek kell (kellene?) emelkednie. Nem is kevéssel. Ez egyébként egybevág más, a bankszektort elemző tanulmányokkal, amelyekben rendre szóvá teszik, hogy a magyarországi hitelintézetek túlzottan a kamateredményre alapoznak. A tranzakciós illeték fogadtatása és hatása viszont elég jól megmutatta, hogy a szolgáltatások drágulására miként reagálnak a magyarok.
Persze más út is lehet. Például jelentősen csökkenthetné a költségeket a nemteljesítő hitelek arányának harmadolása (egyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy azok hitelét, akik nem fizetnek, a többi ügyfél állja). Igazán izgalmas kérdés, hogy ezt a látványos javulást milyen módszerrel érné el az MNB. Erről azonban (legalábbis ebben a cikkben) az óhajon kívül – a „nemteljesítő hitelek arányát pedig 5 százalék alá kellene csökkenteni” – nem sok minden szerepel. Talán annyi, hogy a jegybank szerint a bankok árban (kamatban és díjakban) versenyezzenek, ne pedig abban, hogy egyre kockázatosabb termékeket kínálnak, és egyre kockázatosabb ügyfeleket hiteleznek meg. (Megjegyezzük, erre vezették be például a hitelféket.)
Az MNB szerint a bankok közötti verseny ösztönzi a beruházásokat, javítja a hatékonyságot, és valós költségeket tükröző kamatokat eredményez az ügyfelek számára. Úgy tűnik azonban, hogy elképzelésük szerint akkor nő igazán a rivalizálás, ha kevesebb lesz a piaci szereplő. Viccesen azt mondhatnánk, hogy nem csökkent a magyar bankpiaci szereplők száma, pedig a jegybank részéről erre nagyon is lenne igény. Ennek tulajdonképpen a mostani anyag sem mond ellent, hiszen az azt elvárást fogalmazták meg, hogy a három legnagyobb bank piaci részesedése ne haladja meg az 50 százalékot. Most pedig ez még „csak” 45 százalék.
Abban biztosak lehetünk, hogy az OTP-nek akkor sem teremhet majd sok babér, ha valamelyik szereplő mégis elhagyná a piacot. Versenypolitikai szempontból nagyon aggályosnak tartaná az MNB, ha a magyar piacot elhagyni szándékozó nagyobb bankokat „az összeolvadás szinergiahatásai miatt másik, a piacon maradó nagybank venné meg”. (Azt azért látni kell, hogy nem általában bankról, hanem nagybankról beszélnek.) Itt jegyezzük meg, hogy a „tőkeerős bankrendszer” kritériumban meglehetősen elgondolkodtató, hogy a tőkemegfelelési mutató mostani 16,5 százalékos szintjéhez képest a jövő bankjainál az elvárás mindössze a tartósan 10 százalék feletti szint.
A bankok árképzését a verseny mértéke mellett a cikk szerint hatékonyságuk is befolyásolja. A hatékony bankrendszer alacsony működési költségekkel funkcionál, és jó kockázatkezelési rendszerrel rendelkezik, ami teret ad az alacsonyabb marzsoknak. A magyar bankrendszer hatékonyságát – hangsúlyozza az MNB – fokozatosan közelíteni kell az európai országok átlagához. Méghozzá úgy, hogy az ne menjen a minőség és az innováció rovására. Érdeklődve várjuk, milyen módszerekkel sikerült majd ezt (és persze a többi célszámot) elérni.
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: bankok, kamatfelár, hitelek, tőkemegfelelés, profit, NPL, nemfizető, hatékonyság, hitelfék, MNB
Elárulta az MNB, mit akar a bankoktól
Fotó: Azénpénzem
A hazai hitelintézeti rendszer legyen versenyző, átlátható és felelős, hatékony és tisztességes profitot termelő – hangsúlyozták a jegybank szakemberei a jól működő bankrendszer tíz ismérvét leíró cikk felvezetőjében (ez teljes terjedelmében itt olvasható). Ilyen nagy ívű megállapítás több is található az írásban. A „konszenzusos jövőkép” kialakítására tett javaslatban például az szerepel, hogy „a magyar gazdaság fenntartható növekedését egy olyan bankrendszer segítheti leginkább, amely erős, felelős üzletpolitikát folytat, és élvezi az ügyfelek bizalmát”.
A legérdekesebb és az ügyfelek számára is igazán sokat mondóak lehetnek viszont a szinte mellékesen közölt számok (sajnos, mi már csak olyanok vagyunk, hogy inkább ezeket, és nem a hangzatos leírásokat nézzük). Ebből pedig – ha a matematikai szabályokat nem szándékoznak egyúttal alapvetően megváltoztatni – az következhet, hogy a banki szolgáltatások drágábbá válhatnak a mostaninál.
Miközben ugyanis a lakossági és a vállalati kamatfelárat is alacsonyabbnak képzelik el a jelenleginél, a „tisztességes” profit a mostaninak mintegy hatszorosára nőhet. Ilyen körülmények között pedig nyilvánvalóan a jutalék és díjbevételnek kell (kellene?) emelkednie. Nem is kevéssel. Ez egyébként egybevág más, a bankszektort elemző tanulmányokkal, amelyekben rendre szóvá teszik, hogy a magyarországi hitelintézetek túlzottan a kamateredményre alapoznak. A tranzakciós illeték fogadtatása és hatása viszont elég jól megmutatta, hogy a szolgáltatások drágulására miként reagálnak a magyarok.
Persze más út is lehet. Például jelentősen csökkenthetné a költségeket a nemteljesítő hitelek arányának harmadolása (egyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy azok hitelét, akik nem fizetnek, a többi ügyfél állja). Igazán izgalmas kérdés, hogy ezt a látványos javulást milyen módszerrel érné el az MNB. Erről azonban (legalábbis ebben a cikkben) az óhajon kívül – a „nemteljesítő hitelek arányát pedig 5 százalék alá kellene csökkenteni” – nem sok minden szerepel. Talán annyi, hogy a jegybank szerint a bankok árban (kamatban és díjakban) versenyezzenek, ne pedig abban, hogy egyre kockázatosabb termékeket kínálnak, és egyre kockázatosabb ügyfeleket hiteleznek meg. (Megjegyezzük, erre vezették be például a hitelféket.)
Biztos nem vehet itthon pénzintézetet az OTP?
Az MNB szerint a bankok közötti verseny ösztönzi a beruházásokat, javítja a hatékonyságot, és valós költségeket tükröző kamatokat eredményez az ügyfelek számára. Úgy tűnik azonban, hogy elképzelésük szerint akkor nő igazán a rivalizálás, ha kevesebb lesz a piaci szereplő. Viccesen azt mondhatnánk, hogy nem csökkent a magyar bankpiaci szereplők száma, pedig a jegybank részéről erre nagyon is lenne igény. Ennek tulajdonképpen a mostani anyag sem mond ellent, hiszen az azt elvárást fogalmazták meg, hogy a három legnagyobb bank piaci részesedése ne haladja meg az 50 százalékot. Most pedig ez még „csak” 45 százalék.
Abban biztosak lehetünk, hogy az OTP-nek akkor sem teremhet majd sok babér, ha valamelyik szereplő mégis elhagyná a piacot. Versenypolitikai szempontból nagyon aggályosnak tartaná az MNB, ha a magyar piacot elhagyni szándékozó nagyobb bankokat „az összeolvadás szinergiahatásai miatt másik, a piacon maradó nagybank venné meg”. (Azt azért látni kell, hogy nem általában bankról, hanem nagybankról beszélnek.) Itt jegyezzük meg, hogy a „tőkeerős bankrendszer” kritériumban meglehetősen elgondolkodtató, hogy a tőkemegfelelési mutató mostani 16,5 százalékos szintjéhez képest a jövő bankjainál az elvárás mindössze a tartósan 10 százalék feletti szint.
A bankok árképzését a verseny mértéke mellett a cikk szerint hatékonyságuk is befolyásolja. A hatékony bankrendszer alacsony működési költségekkel funkcionál, és jó kockázatkezelési rendszerrel rendelkezik, ami teret ad az alacsonyabb marzsoknak. A magyar bankrendszer hatékonyságát – hangsúlyozza az MNB – fokozatosan közelíteni kell az európai országok átlagához. Méghozzá úgy, hogy az ne menjen a minőség és az innováció rovására. Érdeklődve várjuk, milyen módszerekkel sikerült majd ezt (és persze a többi célszámot) elérni.
Bankrendszeri mutatók (%) | ||||
---|---|---|---|---|
Megnevezés | Válság előtt | Jelenleg | Célérték | A megjelölt cél |
Tőkearányos nyereség (ROE) | 21 | 1,8 | 10-12 | Tisztességes profit |
Vállalati kamatfelár | 1,5 | 2,1 | 1-2 | Versengő bankrendszer |
Lakossági kamatfelár | 4,5 | 5,4 | 3-4 | |
Lakossági hitelezés éves növekedése | 30 | -5,9 | 6-8 | Egészséges hitelezés |
Vállalati hitelezés éves növekedése | 17 | -1,4 | 6-8 | Növekedést támogató hitelezés |
Tőkemegfelelési mutató | 12,9 | 16,5 | 10 felett | Tőkeerős bankrendszer |
Nemteljesítő hitelek (NPL) aránya | 3,7 | 14,7 | 5 alatt | |
Működési költség a mérlegfőösszeg arányában | 2,6 | 3 | 1,5-2 | Hatékony és innovatív bankrendszer |
Hitel/betét mutató | 156 | 110 | 100 | Önfinanszírozó bankrendszer |
Forrás: MNB |
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: bankok, kamatfelár, hitelek, tőkemegfelelés, profit, NPL, nemfizető, hatékonyság, hitelfék, MNB
Kapcsolódó anyagok
- 2018.06.19 - Hitelszámtan régi és új adósoknak
- 2017.03.23 - Túlhitelezte ügyfeleit a Cofidis
- 2017.03.09 - Jöhet a fogyasztóbarát lakáshitel
- 2017.02.28 - Így fékezik másutt az adósságot
- 2016.09.01 - Forró ősz jön a bajban levő adósokra?
- 2016.08.24 - Ilyen jól megy most a bankszektornak
- 2016.08.10 - Bezuhantak a pénzpiaci kamatok!
- 2016.07.18 - Szinte minden díját emeli az MKB
- 2016.07.12 - Még kevesebbet kaphat a pénzére
- 2016.07.12 - Kőkorszaki ügyintézés a bankoknál
- 2016.07.11 - Mit tervezhet az MNB a takarékokkal?
- 2016.07.08 - A nem fizető lakáshiteseket figyelmezteti az MNB
- 2016.06.01 - Már készül az újabb adóssegítés
- 2016.05.27 - Egyre több lakás lehet veszélyben?
- 2016.05.23 - Kell a pénz? Akkor nem kapod!
- 2016.05.19 - Hitelkönnyítés van is, meg nincs is
- 2015.08.10 - Ezért kap keveset a pénzére
További kapcsolódó anyagok