Jókorát drágulhatnak a pénzintézet szolgáltatások

Elárulta az MNB, mit akar a bankoktól

Fotó: Azénpénzem
2016. augusztus 9. A bankrendszer „jövőképének” kialakítását tűzte ki célul a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az erről készült tanulmány még nem jelent meg, de számos elvárást már most megismerhettünk. Vitaindítójukban ugyanis tíz kritériumot számokkal is definiáltak. A mellékelt táblázatban ebből összeszedtünk néhányat. A következtetések, a várható következmények kizárólag a mi véleményünket tükrözik.

A hazai hitelintézeti rendszer legyen versenyző, átlátható és felelős, hatékony és tisztességes profitot termelő – hangsúlyozták a jegybank szakemberei a jól működő bankrendszer tíz ismérvét leíró cikk felvezetőjében (ez teljes terjedelmében itt olvasható). Ilyen nagy ívű megállapítás több is található az írásban. A „konszenzusos jövőkép” kialakítására tett javaslatban például az szerepel, hogy „a magyar gazdaság fenntartható növekedését egy olyan bankrendszer segítheti leginkább, amely erős, felelős üzletpolitikát folytat, és élvezi az ügyfelek bizalmát”.

A legérdekesebb és az ügyfelek számára is igazán sokat mondóak lehetnek viszont a szinte mellékesen közölt számok (sajnos, mi már csak olyanok vagyunk, hogy inkább ezeket, és nem a hangzatos leírásokat nézzük). Ebből pedig – ha a matematikai szabályokat nem szándékoznak egyúttal alapvetően megváltoztatni – az következhet, hogy a banki szolgáltatások drágábbá válhatnak a mostaninál.

Miközben ugyanis a lakossági és a vállalati kamatfelárat is alacsonyabbnak képzelik el a jelenleginél, a „tisztességes” profit a mostaninak mintegy hatszorosára nőhet. Ilyen körülmények között pedig nyilvánvalóan a jutalék és díjbevételnek kell (kellene?) emelkednie. Nem is kevéssel. Ez egyébként egybevág más, a bankszektort elemző tanulmányokkal, amelyekben rendre szóvá teszik, hogy a magyarországi hitelintézetek túlzottan a kamateredményre alapoznak. A tranzakciós illeték fogadtatása és hatása viszont elég jól megmutatta, hogy a szolgáltatások drágulására miként reagálnak a magyarok.


Persze más út is lehet. Például jelentősen csökkenthetné a költségeket a nemteljesítő hitelek arányának harmadolása (egyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy azok hitelét, akik nem fizetnek, a többi ügyfél állja). Igazán izgalmas kérdés, hogy ezt a látványos javulást milyen módszerrel érné el az MNB. Erről azonban (legalábbis ebben a cikkben) az óhajon kívül – a „nemteljesítő hitelek arányát pedig 5 százalék alá kellene csökkenteni” – nem sok minden szerepel. Talán annyi, hogy a jegybank szerint a bankok árban (kamatban és díjakban) versenyezzenek, ne pedig abban, hogy egyre kockázatosabb termékeket kínálnak, és egyre kockázatosabb ügyfeleket hiteleznek meg. (Megjegyezzük, erre vezették be például a hitelféket.)

Biztos nem vehet itthon pénzintézetet az OTP?


Az MNB szerint a bankok közötti verseny ösztönzi a beruházásokat, javítja a hatékonyságot, és valós költségeket tükröző kamatokat eredményez az ügyfelek számára. Úgy tűnik azonban, hogy elképzelésük szerint akkor nő igazán a rivalizálás, ha kevesebb lesz a piaci szereplő. Viccesen azt mondhatnánk, hogy nem csökkent a magyar bankpiaci szereplők száma, pedig a jegybank részéről erre nagyon is lenne igény. Ennek tulajdonképpen a mostani anyag sem mond ellent, hiszen az azt elvárást fogalmazták meg, hogy a három legnagyobb bank piaci részesedése ne haladja meg az 50 százalékot. Most pedig ez még „csak” 45 százalék.

Abban biztosak lehetünk, hogy az OTP-nek akkor sem teremhet majd sok babér, ha valamelyik szereplő mégis elhagyná a piacot. Versenypolitikai szempontból nagyon aggályosnak tartaná az MNB, ha a magyar piacot elhagyni szándékozó nagyobb bankokat „az összeolvadás szinergiahatásai miatt másik, a piacon maradó nagybank venné meg”. (Azt azért látni kell, hogy nem általában bankról, hanem nagybankról beszélnek.) Itt jegyezzük meg, hogy a „tőkeerős bankrendszer” kritériumban meglehetősen elgondolkodtató, hogy a tőkemegfelelési mutató mostani 16,5 százalékos szintjéhez képest a jövő bankjainál az elvárás mindössze a tartósan 10 százalék feletti szint.

A bankok árképzését a verseny mértéke mellett a cikk szerint hatékonyságuk is befolyásolja. A hatékony bankrendszer alacsony működési költségekkel funkcionál, és jó kockázatkezelési rendszerrel rendelkezik, ami teret ad az alacsonyabb marzsoknak. A magyar bankrendszer hatékonyságát – hangsúlyozza az MNB – fokozatosan közelíteni kell az európai országok átlagához. Méghozzá úgy, hogy az ne menjen a minőség és az innováció rovására. Érdeklődve várjuk, milyen módszerekkel sikerült majd ezt (és persze a többi célszámot) elérni.


Bankrendszeri mutatók (%)
MegnevezésVálság előttJelenlegCélértékA megjelölt cél
Tőkearányos nyereség (ROE)211,810-12Tisztességes profit
Vállalati kamatfelár1,52,11-2Versengő
bankrendszer
Lakossági kamatfelár4,55,43-4
Lakossági hitelezés éves növekedése30-5,96-8Egészséges hitelezés
Vállalati hitelezés éves növekedése17-1,46-8Növekedést támogató hitelezés
Tőkemegfelelési mutató12,916,510 felettTőkeerős
bankrendszer
Nemteljesítő hitelek (NPL) aránya3,714,75 alatt
Működési költség a mérlegfőösszeg arányában2,631,5-2Hatékony és innovatív bankrendszer
Hitel/betét mutató156110100Önfinanszírozó bankrendszer
Forrás: MNB


Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok