Jobb egészségügy nélkül nem megy

Elérhető, hogy ne fogyjon a magyar?

Szakrendelőben (még a járvány előtt): kapacitásgond
Fotó: Latzer Anna

2020. március 31. A népesség természetes fogyásának ütemét csak a halandóság tartós és jelentős csökkentésével lehetne mérsékelni, esetleg valamikor megállítani – állapította meg friss elemezésében a KSH. Eszerint hiába a gyerekszülés forszírozása, támogatása, ha az egészségügy nem lesz jobb a mainál.

A születések és a termékenység irányzatait és demográfiai jellemzőit tekintette át a KSH (a teljes elemzést itt találja). A hosszabb távú irányzatok között kiemelték: a második világháborút követően Európában nálunk csökkent elsőként a reprodukciós szint alá a termékenység, már az 1950-es évek végén. Az 1960-as évek elején tapasztalt 1,79 értékű teljes termékenységi arányszám (TTA) nemcsak a korábban valaha mért legalacsonyabb értéknek számított, hanem mintegy 20 százalékkal maradt el az akkori 2,20 fölötti reprodukciós szinttől. Az 1960-as évek első felének születési-termékenységi mélyhulláma az 1950-es évek közepén kialakult „baby boom” negatív tükörképe, következménye volt.

Az elmúlt 60 évben négy év kivételével a termékenység mindvégig elmaradt a népesség utánpótlását biztosító átlagos gyermekszámtól. Az 1990-es évek közepén a demográfusok joggal remélték a termékenység és a születésszám fellendülését, mivel a húsz évvel korábban született nagy létszámú nemzedékek léptek a korábbi gyakorlatnak megfelelően ideálisnak tartott gyermekvállalási korba. A várakozásoknak az ellenkezője történt: az 1990-es évek során a termékenység 30 százalékkal, a születések száma negyedével csökkent. A halandóság viszont akkoriban határozottan javult, a várható élettartam emelkedett.

Valami azonban – ezt már mi állítjuk, nem a KSH – időközben történt. A magyarországi várható élettartam 5 évvel alacsonyabb az Európai Uniós átlagnál, de hazánk lakosai a 76,2 éves átlaggal jelentősen elmaradnak a környező országoktól is. Azok polgárai ugyanis 78-82 évig élnek. Szakértői vélemények szerint a magyarok életkilátásai javulhatnának például a gyógyszerkassza megerősítésével. Aligha mellékes az sem, hogy az állami egészségügyi rendszer egyre pocsékabb ellátást nyújt, kiemelkedően magas itt a zsebből fizetés aránya.

És belépnek a statisztikai törvényszerűségek...

Jókora „családvédelmi akciótervet” jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök bő egy évvel ezelőtt. Némi nagyvonalú számolással arra juthatunk, hogy siker esetén ennek hatására 2019 decemberében születhettek meg a babák. Ez, úgy tűnik, be is jött. Mint ugyanis a KSH korábban tudatta: tavaly az utolsó hónapban 7781 gyermek jött világra, ami 589 újszülöttel, 8,2 százalékkal több a 2018. decemberinél. (Az egész éves adatok még nem annyira szépek.)

A népességcsökkenés hosszabb távú megállításához – nyomatékosítja mostani elemzésében a KSH – feltétlenül szükséges lenne a termékenység reprodukciós szintjének (ez most 2,1-es TTA) elérése vagy jelentős megközelítése. Ha ezt a szintet az elkövetkező tizenöt évben szeretné Magyarország elérni, akkor a TTA értékének 41 százalékkal kellene emelkednie 2033-ra. Ehhez egy nőre számítva évenként átlagosan 0,04 gyermekkel kellene emelkednie (100 nőre 4 gyermekkel), ami a születésszám évenkénti, mintegy 840 fős növekedését eredményezné 2033-ig.

A termékenység ilyen jelentős (tehát a 41 százalékos) növekedése viszont a KSH szerint a születésszám mindössze 14 százalékos emelkedésével járna együtt a szülőképes korú nők létszámának csökkenése miatt. A termékenység reprodukciós szintjének elérése mellett is a születések száma 89,8 ezerről mindössze 102,5 ezerre emelkedne 2018 és 2033 között. Ez azt jelenti – összegezte a KSH –, hogy a termékenység emelkedése és a reprodukciós szint biztosítása mellett is a halandóság tartós és jelentős csökkenésére lenne szükség a népesség természetes fogyásának mérséklésére, vagy esetleges hosszabb távú megállítására.

Felhozták még, hogy Csehország földrajzi közelsége és népességének lélekszáma miatt követendő mintául szolgálhat. A szomszédos ország 10,6 milliós népessége mintegy 880 ezer fővel haladja meg hazánkét, a halálozások száma viszont 18,4 ezer fővel volt alacsonyabb 2018-ban (112,9 ezer fő a magyar 131,3 ezer fővel szemben). A férfiak születéskor várható átlagos élettartama 3,5 évvel, a nőké 2,4 évvel haladja meg a magyar értékeket.