Életbevágó lehet tudni, hogy nagyon más a glutén- és a lisztérzékenység

2025. május 17. Fontos tudni, hogy nem minden gluténnel kapcsolatos tünet mögött áll cöliákia, vagyis lisztérzékenység. Utóbbi egy autoimmun betegség, aminek tünetei rendkívül sokfélék és gyakran rejtettek. Kezelés nélkül pedig elég vészesre is fordulhat a helyzet.

A gluténérzékenységi vizsgálatok száma a Budai Egészségközpontban 2022 és 2024 között 70 százalékkal nőtt, a genetikai alapú szűrések pedig ötszörösükre emelkedtek. Az egészségügyi magánszolgáltató gasztroenterológus főorvosa szerint ez arra utal, hogy egyre többen ismerik fel, mennyire fontos időben szakemberhez fordulni. Dékány Katalin hangsúlyozta: ha valaki lisztérzékenységre gyanakszik, semmiképp ne kezdjen önállóan diétázni, hanem forduljon szakemberhez.

A lisztérzékenység, orvosi nevén cöliákia, ma Magyarországon már minden századik embert érinti. Ez nem ételallergia vagy intolerancia, hanem autoimmun betegség. A glutén (búza, árpa, rozs, zab fehérjéje) fogyasztása az arra genetikailag fogékony embereknél autoimmun reakciót vált ki, tehát a szervezet saját maga ellen fordul, amely károsítja a vékonybél bolyhait. Ezáltal megszűnik a felszívó felület és hiányállapotok, betegségek alakulnak ki, hiszen a tápanyagok nem tudnak beépülni a szervezetbe.

A diéta mindenképp fontos

A cöliákia például vérszegénységet, ízületi fájdalmakat, csontritkulást, meddőséget, 1-es típusú cukorbetegséget, bőrproblémákat (ilyen a dermatitis herpetiformis), asztmát, de akár hangulatingadozásokat, depressziót is okozhat – sorolta a főorvosnő. A cöliákia nem gyógyítható csak kezelhető, ezért az érintetteknek nemcsak átmenetileg, hanem életük végéig szigorú gluténmentes diétát kell tartaniuk.

Számos rejtett gluténforrás létezik, amikre nem is gondolnánk: szószokban és öntetekben, levesporokban és leveskockákban, felvágottakban, sajtokban és tejtermékekben, chipsekben, kávé- és kakaóporokban, édességekben, alkolos italokban, étrend-kiegészítőkben, gyógyszerekben, sőt kozmetikumokban, köztük rúzsokban is található glutén. Másrészt: sok olyan gabona ( rizs, kukorica, köles, hajdina, quinoa) akad, ami gluténmentes és fogyasztható a cöliákiások számára is.

Fontos tudni – tette hozzá –, hogy nem minden gluténnel kapcsolatos tünet mögött áll lisztérzékenység. Létezik nem-cöliákiás gluténérzékenység is (NCGS), ami nem autoimmun folyamat, hanem a glutén elfogyasztása után közvetlenül, általában néhány órán belül okoz panaszokat, mint például hasi görcsöket, puffadást, fáradtságot vagy fejfájást. A nem-cöliákiás gluténérzékenység során nem károsodik tartósan a vékonybél nyálkahártyája, ám életminőséget jelentősen befolyásoló tüneteket okozhat, ami diétával kezelhető.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: egészség, egészségügy, magánorvos, Budai Egészségközpont, diéta, gluténérzékenység, lisztérzékenység, cöliákia