Előbb-utóbb minden biztosító etikus lesz

Életbiztosítás: vége az ügyfelek lenyúlásának

2016. június 30. Ne csak a jogszabályokat tartsák be, hanem „fair” magatartással működjenek a piacon a biztosítók – ez a lényege az MNB által meghirdetett etikus életbiztosítási koncepciónak. A jövőben egyszerűen, közérthetően kell bemutatni a költségeket, külön kell választani a kockázati díjakat a megtakarításra szánt összegtől. A héten kiadott ajánlás tiltja a rejtett költségek felszámítását vagy a költségek bagatellizálását is.

Véget ér az ügyfelek lenyúlása, a túlzott és átláthatatlan költségek felszámítása – ebben lehet reménykedni az életbiztosítások esetében, miután az MNB az általa meghirdetett etikus életbiztosítási koncepció keretében a héten bocsátja ki a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokról szóló ajánlását. A nemzetközi szabályozás elsősorban megtakarítási életbiztosítások költségeinek és jutalékainak átláthatóságát célozza. Az MNB emellett a megfelelő („fair”) ár-érték arányt, a szigorúbb befektetési szabályokat és a magasabb szintű ügyféltájékoztatást állítja fókuszba.

A preventív szemléletű etikus életbiztosítási koncepció erősíti az öngondoskodást, a bizalmat – jelentette ki Windisch László, az MNB felügyeleti alelnöke a jegybanknak és a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a témáról tartott tegnapi közös sajtótájékoztatóján. Hozzátette: elvárják, hogy a biztosítók egyszerűen, könnyen érthetően mutassák be a költségeket, illetve azt is, hogy válasszák külön a kockázati díjakat a megtakarításra szánt összegtől. Az ajánlás tiltja a rejtett költségek felszámítását vagy a költségek bagatellizálását is. Ez azt jelenti, hogy egységesen kell bemutatni a biztosítóknak a díjakat: szerződéskötési díj, vagyonkezelési díj, admnisztrációs díj, díjbeszedési költség. És ezen kívül kell elkülöníteni a kockázati életbiztosítás díját.

Költségkorlát a unit linked biztosításokra

Az MNB jövő év január 1-jétől a korábban a nyugdíjbiztosításokra bevezetett szigorú költségkorlátot kiterjeszti a megtakarítási célú, egyéb unit-linked életbiztosításokra is. Ez azt jelenti, hogy a teljes költségmutató (TKM) a 10 éves életbiztosításnál legfeljebb 4,25 százalékos, 15 évesnél 3,95 százalékos, 20 évesnél pedig maximum 3,5 százalékos lehet. Ettől a nyugdíjbiztosítás esetében 2 százalékkal eltérhetnek a biztosítók, de indokolniuk kell (pl. összetett eszközalapok költsége áll mögötte). Az életbiztosításoknál viszont legfeljebb 1,5 százalék lehet az eltérés. Az egyszeri díjas konstrukcióknál már az ötödik évtől 3,5 százalékos TKM lesz az elvárt.
A jegybanki ajánlás arra is kitér, hogyan kell az ügyfeleket írásban, szóban és elektronikus úton tájékoztatni, és a már most is sok biztosítónál használt gyakorlatot, az úgynevezett üdvözlőhívásokat meghatározott esetekben kötelezővé teszi. Erre azért van szükség, hogy megelőzzék a félreértékesítést, az úgynevezett missellinget.

Könnyebb összehasonlítás

A biztosítói szakma maximálisan érdekelt abban, hogy az ügyfelek érdeke találkozzon a biztosítói válaszokkal, s így az életbiztosítási szerződések az eredeti ügyfélcéloknak megfelelően hosszú távon, a futamidő végéig fennmaradjanak – szögezte le Pandurics Anett, a MABISZ elnöke. Hozzátette: Európában is példaértékű az az együttműködés, ahogyan a biztosítási szakma és az MNB szakértői együtt dolgoztak az etikus életbiztosítási koncepció kialakításakor. A Mabisz elnöke szerint a szabályozás nem hoz alapvető változást a piacon, előzetes számításaik szerint az elérhető unit-linked életbiztosítási termékek több mint 60 százaléka megfelel majd a TKM-ajánlásban előírt feltételeknek.
Pandurics elmondta: egy európai felmérés szerint az ügyfeleknek csak 27 százaléka vizsgálja meg alaposabban vásárlás előtt a biztosítási terméket. A felméréskor a válaszadóknak 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy meg is értette, amit olvasott a termékről.
Továbbra is javasolt az életbiztosítási szerződést kötő ügyfeleknek, hogy – a TKM-eket is összehasonlítva – több lehetőség közül válasszanak. Kellő körültekintés mellett már most is találhatóak kedvező ár-érték arányú termékek a piacon, 2017. január 1-től pedig az ügyfelek még könnyebben tudják majd összehasonlítani az ajánlatokat.

Az MNB ajánlása segít abban, hogy az összehasonlítást nem végző ügyfelek is biztonsággal választhassanak a termékpalettából. Az életbiztosítások tartam végére optimalizáltak, így érdemes lejáratig megtartani azokat. Akkor célszerű megtakarítási életbiztosítási szerződést kötni, ha az ügyfél – a biztosítási kockázat fedezése mellett – rendszeres díjfizetésű szerződések esetében legalább 10 éves, míg egyösszegű szerződések esetében 3-5 éves megtakarítási időszakra rendelkezik leköthető forrásokkal.

MNB javaslatai alapján – a jogalkotóval szoros együttműködés révén – több törvénymódosítás is született. A biztosítók így 2016. január 1-től kötelezően alkalmaznak letétkezelőt, és szakmai feltételeket írtak elő vagyonkezelőjük személyére vonatkozóan. Egy 2017. január 1-től életbe lépő törvényi szabályozás előírja, hogy az életbiztosítási költségek megnevezése legyen összhangban azok tartalmával, illetve, hogy a biztosítók a unit-linked konstrukciók befektetései során kellő gondossággal járjanak el, s csak a ténylegesen befektetett összegeket számítsák fel az ügyfeleknek. A jogszabály meghatározza majd a befektetési és visszavásárlási minimumokat, s két lépésben tovább csökkenti a biztosítási közvetítőknek az első évben kifizethető jutalékplafon mértékét. Az ügyféltájékoztatás fontos része az igényfelmérés, melynek minimális tartalmát 2016 márciusától az MNB rendeletben rögzítette.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: LJ
Címkék: MNB, életbiztosítás, etikus, TKM, költségmutató, nyugdíjbiztosítás, ajánlás, rendelet, unit linked