Korlátozzák a kasszák által kifizethető jutalékot

Életre kelhet az önsegélyezés?

Fotó: Latzer Anna
2012. november 14. Az önsegélyező pénztárak az elmúlt évek alatt csendes halódásnak indultak. A kormány most mintha igyekezne életet lehelni az ágazatba, például úgy, hogy a közüzemi díjakhoz is szerezhető innen támogatás. A már elfogadott másik módosító minden pénztárnál alaposan behatárolja az ügynököknek fizethető díjakat.

Jókora módosító csomagot nyújtottak be az adótörvényekhez a pénztári szektort érintően. A parlament által már elfogadott új szabályok egy része feltámaszthatja poraiból az önsegélyező pénztárakat. A kasszák fénykorukban tízmilliárd forinttal gazdálkodtak, ami 2012-re 400 millió forintra olvadt, miközben a tagság a negyedére esett. A mélyrepülést elsősorban az okozta, hogy a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) 2006-tól komolyan ellenőrizni kezdte a kasszák alaposan korlátozott lehetőségeit. Most az itt gyűjtött pénzt a korábbinál sokrétűbben lehet majd felhasználni. A pénztárakból fizethető lesz a tandíj, a kollégiumi, de akár az albérleti díj is. Adható a minimálbér erejéig beiskolázási támogatás, de a pénz számos más módon is kivehető.

Az önsegélyező pénztárakból a közüzemi díjakra havonta a minimálbér 15 százaléka (most majdnem 14 ezer forint) adható majd. Ugyanennyivel lehet segíteni a lakáscélú devizahitelek törlesztését. Ezek a kasszák alkalmassá válhatnak arra is, hogy valaki idős hozzátartozója ellátása érdekében takarékoskodjon. Bekerült ugyanis az önsegélyezők által nyújtható szolgáltatások közé az otthoni gondozás és az idősgondozás támogatása is. Kérdés persze, hogy a korábban „kézikasszaként” használt forma (ha a kemény ellenőrzés fennmarad) népszerűségének feltámasztásához elegendőek lesznek-e ezek a bővítések.

Önkéntes pénztárak*

 SzámaTagok (ezer fő)
Nyugdíj531234,0
Egészség331038,5
Ön- segélyező1037,6
*2012. első félév
Forrás: PSZÁF
A pénztári szektor egésze biztosan üdvözli, hogy most megkapják az adminisztráció várt egyszerűsítését. Ez röviden az elektronikus megoldások térnyerését jelenti. Akad azonban olyan változtatás is, amelynek egyes csoportok biztosan nem örülnek.

Zabolázott ügynökök


Elfogadta ugyanis a parlament azt a módosítót is, amelyben kötelezővé teszik a pénztárak számára, hogy szabályzatban rögzítsék a tagszervezők ellenőrzésének és oktatásának rendszerét. A kasszáknál a közvetítőknek kifizethető jutalék mértékéről is rendelkezik majd a törvény. Az ügynökök maximum a befizetett tagdíj első naptári évi összegének működési tartalékra jutó részét kaphatják meg. Ez például hatezer forintos havi tagdíj esetén (ami a pénztáraknál átlagosnak tekinthető) 3600 forintot jelenthet. Eltérő persze az összeg az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztáraknál. A képet még bonyolítja az is, hogy a díjakat a kasszák az összegtől függően sávosan állapítják meg.

A tagszervezésért díjazás a már elfogadott javaslat szövege szerint a tagsági jogviszony létrejöttétől két évig adható, a visszaírásra három évig van lehetőség. Tagszervezésért ezen túl díjazás és egyéb juttatás nem nyújtható – mondja a jogszabály (aminek hatályba léptetéséhez persze még szükséges a teljes törvény elfogadása is). Piaci információink szerint ez a szabály alaposan visszaszoríthatja a tagszervezői tevékenységet, jelenleg ugyanis azok a pénztárak, amelyek foglalkoztatnak ügynököket (ezt koránt sem teszi mindegyik) nagyobb közvetítői jutalékokat fizetnek ki.

Szakemberek szerint nem csekély változtatás az sem, hogy az önkéntes pénztári törvényben rendezik a munkáltatói támogatások kérdését. (Ebből több szabályozói konfliktus is fakadt korábban.) A tagok számára ez praktikusan azt jelentheti, hogy akár jelentős kedvezményben is részesülhetnek a nagyobb munkáltatói pénztárakban. Ez ráadásul nem csak a magasabb beosztásban levőkre vonatkozik. Az egyik passzus szerint ugyanis célzott szolgáltatást a munkáltatói tag minden, a pénztárban tag munkavállalója, valamint az alapszabály szerint azok hozzátartozói részére biztosítani kell.


Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok