Az OTP után a K&H is lépett

Elindult a lavina: újabb bank hárítja át az adót

Fotó: Azénpénzem

2024. november 6. A nyári adóemelés hatására a tranzakciós illetékből származó bevétel – számolta ki az Azénpénzem – szeptemberre már közel 72 százalékkal haladta meg a júliusit. Tavaly ugyanebben az időszakban is volt növekedés, de az nem érte el a 8 százalékot sem. Bárki bármit gondol, valójában folyamatosan viseljük a költségvetés fenekelten étvágyának terhét.

Nyáron bejelentették, majd azonnal meg is lépték a bankolást drágító adóemelést. Augusztus 1-jétől az átutalásokra korábban kirótt 0,3 százalékos, legfeljebb 10 ezer forintos tranzakciós illeték 0,45 százalékra, legfeljebb 20 ezer forintra nőtt. A készpénzfelvét esetén alkalmazott 0,6 százalékos tranzakciós illeték 0,9 százalékra emelkedett. A devizaváltási ügyletekre októbertől az illeték 0,45 százalék, legfeljebb 20 ezer forint lett.

A nyári adóemelés hatására a tranzakciós illetékből származó költségvetési bevétel – számolta ki az Azénpénzem – szeptemberre (tehát akkor, amikor még a teljes adóemelés nem is csapott le) már közel 72 százalékkal haladta meg a júliusit. Tavaly ugyanebben az időszakban is volt növekedés, de az nem érte el a 8 százalékot sem. Az idén az első kilenc hónap alatt ilyen címen közel 272,5 milliárdot szedett be az állam. A „védelmi hozzájárulásnak” nevezett, valójában a költségvetést kipótlását célzó, intézkedésekből összesen 400 milliárd forintos többletbevételre számítanak.

Már a nyáron szinte minden bank bejelentette, hogy áthárítja céges ügyfeleire a megemelt pénzügyi tranzakciós illetéket. Számítások szerint, ha egy vállalkozás például forintszámláról devizát utal – ami egy gyakori műveletnek számít a belföldön értékesítő importáló vállalatoknál –, akkor a pénzügyi tranzakciós illeték és a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték külön-külön is terheli a műveletet, így a drágulás mértéke háromszoros. Az illetékfizetési felső határ pedig ilyenkor a négyszeresére emelkedik.

Az egész csomag mindenképpen a lakosság nyakába zúdul

Naivitás lenne azt gondolni, hogy a cégek valamilyen módon nem kompenzálják banki költségeik növekedését. Ugyanez érvényes a bankokra is. Annak ellenére, hogy a lakossági ügyfeleknél az idén díjstopot vezettek be a számlavezetésre és a kártyahasználatra. Elég visszaemlékeznünk 2013-ra, amikor bevezették a tranzakciós illetéket. Mint akkor megírtuk, az új adó bevezetése alaposan átalakította a bankszámlák kínálatát. Nem csak az új adó áthárítása, hanem a korábbi csomagok leváltása is terjedt. A legnagyobb (és talán legfájdalmasabb) változás, hogy szinte teljesen eltűntek a „nullás” számlák. Aztán hónapról hónapra újabb díjemeléseket láthattunk. Majd az illeték megemelése újabb drágítási hullámot hozott.

Most a direkt adóáthárítás 2025-ben érkezik meg a lakossághoz. Elsőként már lépett az OTP. A legnagyobb magyar bank hosszú hétvégén megjelent új hirdetménye szerint január elsejétől a lakossági átutalások a tranzakciós díj emelésének megfelelő mértékben, 0,15 bázisponttal drágulnak. Így bankon belül, más ügyfél számlájára a korábbi 0,3 százalék helyett 0,45 százalék, bankon kívül pedig 0,35 százalék helyett 0,5 százalék lesz a díj a legtöbb számlacsomagnál.

Nem telt el sok idő, és a K&H is bejelentette: január 6-ától áthárítja lakossági ügyfeleire az adóemelést. Az átutalásokra jelenleg kivetett 0,3 százalékos, legfeljebb 10 ezer forintos tranzakciós illeték 0,45 százalékra, legfeljebb 20 ezer forintra nő. A készpénzfelvét esetén alkalmazott 0,6 százalékos tranzakciós illeték 0,9 százalékra emelkedik. Megjegyezzük, ezek csak a közvetlen drágítások. Például pont a K&H-nál látszik, mit tudnak tenni nem ennyire érzékelhető módon a bankok. A K&H ugyanis 2025. január elsejétől (ezt a kondíciós listát már a hétvégén közzétették) számos, most akciósan díjmentes szolgáltatásnál jelezte: a korábban időkorlát nélküli kedvezmény 2025. június 30-ig érvényes.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: bankszámla, számladíjak, költségvetés, tranzakciós illeték, OTP, K&H, adóemelés