További hirtelen romlás is jöhet

Elképesztően sok a készpénz

2014. január 14. Már nehéz új jelzőket találni arra, mennyire megugrott a forgalomban levő készpénz mennyisége. A frissen közzétett decemberi számok alapján akadnak, akik szezonális hatásról beszélnek, de a korábbi adatok alapján aligha csak erről van szó. Kérdés, hogy a februártól díjmentes készpénzfelvétel mennyit ront még a helyzeten.

A novemberi, történelmi csúcsot mutató adatok után 2013 decemberében egészen meghökkentő mennyiségre nőtt a forgalomban levő készpénz– derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Tény – mint arra néhány szakember is felhívta a figyelmet –, hogy ezen a téren az év utolsó hónapjában általában megugrás tapasztalható. A készpénz mennyisége a válság óta novemberről decemberre átlagosan 4,5 százalékkal nőtt, tavaly azonban ez a megugrás több mint hat százalékos volt. Ez a „csekély” különbség azt jelenti, hogy a 2012-es évhez képest 61 milliárd forinttal több bankót szorongattak a magyarok (ez a szám csak az eltérő dinamikát jelzi). A tranzakciós illeték bevezetésének egyetlen éve alatt 511 milliárd forintra rúgott (2012 decemberétől 2013 decemberéig) a készpénzállomány növekedése.

A kormányzat a már megemelkedett készpénzfelvételt (ez tranzakciónként mintegy 50 ezer forint, egy ügyfélre pedig a banki statisztikák szerint átlagosan két havi pénzfelvét jut) további 52 százalékkal növeli a „pénzügyi rezsicsökkentés” első menete keretében. Mint ismeretes ugyanis, az átlagbér, vagyis jelenleg 150 ezer forint felvételét teszik két részletben ingyenesen lehetővé. Ez a kézben tartott bankjegyek mennyiségét tovább növelheti. A tranzakciós illeték tavaly ősszel érzékelhető emelése, a számladíjak idei újabb növekedése pedig további – akár drasztikus gyorsasággal jelentkező – változást hozhat.

Néhány számból messzemenő következtetést ugyan nem szabad levonni, de az azért meglehetősen elgondolkodtató, hogy 2013-ben márciustól látszik a forgalomban levő pénzmennyiség dinamikus növekedése (lásd grafikonunkat). Ez az az időpont, amikor már tulajdonképpen mindenki a saját bőrén plasztikusan – már a számlakivonatokat is meghozta a postás – érzékelhette a tranzakciós illeték költségnövelő hatását. (Az illeték egy részének kiszabása biztosan felesleges lenne, ha a brutális készpénzmennyiség nagyon magas összgazdasági költségeit sikerülne csökkenteni.)

A felmérések mintha egészen mást mutatnának

A készpénz költségességét (logikusan) nem érzékelik a banki ügyfelek, de mintha a saját pénztárcájuk tartalmát sem vennék észre. A Budapest Bank (BB) 2012-ben és 2013 nyarán is a közzétette a bankváltási hajlandóságot vizsgáló felmérését. Ebből az derült ki, hogy alig (30,2 pontról 32,2 pontra) nőtt az általuk kidolgozott mutató. Az index 100 fokú skálán méri az elsődleges bankhoz való hűséget: minél magasabb az index értéke, annál erősebb a bankváltási szándék. Azt is megállapították, hogy csupán minden negyedik lakossági ügyfél hasonlítja össze saját bankja díjszabását más pénzintézetek ajánlataival. A magyarok 55 százaléka egyáltalán nem érzékelt költségnövekedést 2013 első félévében.

A MasterCard felmérése szerint idén közel harminc százalékkal nőtt azoknak az aránya, akik úgy tudják, hogy díja van a bankkártyás vásárlásnak, noha a bankok túlnyomó többsége ilyenkor továbbra sem számít fel díjat, és a tranzakciós illetéket sem hárítja át a fogyasztókra (annak, hogy mely bank milyen mértékben teszi ezt, itt nézhet utána). A kártyás vásárlók aránya azonban még így is elérte az eddigi legmagasabb szintet (84 százalék). Ezzel egyidejűleg a vásárláskor gyakran kártyát használók aránya is jelentősen nőtt, az alkalmi használóké pedig láthatóan csökkent.

A városi, bankkapcsolattal rendelkező népesség 94 százalékának van legalább egy bankkártyája, tízből egy pedig több plasztikkal rendelkezik. Az elmúlt évben a bankkártya műveleteket terhelő tranzakciós illeték nem vetette vissza a kártyahasználati kedvet. A plasztikot bolti fizetésre is használók aránya az egy évvel korábbi 81 százalékról 2013 végére 84 százalékra nőtt, míg a bankkártyát kizárólag készpénzfelvételre használók aránya 10 százalék alá esett. A válaszadók közel fele (45 százalék) vesz fel készpénzt havonta több alkalommal. Ez az arány csökken, de csak lassan, 5 évente mindössze 10 százalékkal.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék: tranzakciós illeték, készpénz, MNB, statisztika, bankkártya, számladíjak