Támadnak a robotok

Elkerülhetetlenné válhat az alapjövedelem bevezetése

2016. augusztus 1. Már megkezdődött az az óriási változás, ami az ipari forradalomhoz hasonló átrendeződést hozhat. Egy uniós jelentéstervezet szerint a jelenleg emberek által végzett munka jelentős részét robotok vehetik át. Így egyre nőhetnek az oktatást, a foglalkoztatást, a szociális biztonsági rendszerek életképességét érintő aggodalmak.

Könnyen lehet, hogy előbb-utóbb annak ellenére is az Európai Parlament napirendjére kerül a Feltétel Nélküli Alapjövedelem (FNA) kérdése, hogy 2013-ban sikertelen volt az ezt célzó európai aláírásgyűjtési akció. Ezúttal a parlament jogi bizottsága számára egy munkacsoport által készített jelentéstervezet és az Európai  Bizottság számára javasolt indítvány vetette fel a kérdést. Ebből egyértelműen kiderül, hogy az FNA-ról nem véletlenül esik egyre több szó.

A Jogi Bizottság a robotika (gondoljunk például a drónok gyors terjedéséhez) és a mesterséges intelligencia Európai Unióban történő fejlesztésével kapcsolatos jogi kérdésekkel vizsgálatára hozott létre egy munkacsoportot még tavaly év elején. Az elkészült, és már nyilvánosságra hozott jelentéstervezet – amely egy az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítványt is magába foglal – az etikai, jogi és sok egyéb probléma mellett további összefüggésekre is kitér. Felhívja a figyelmet a robotika és a mesterséges intelligencia várható gyorsuló fejlődésének munkaerőpiaci, oktatási és társadalmi kérdéseire is.

A hatékonyság nő, de állások kerülnek veszélybe


A robottechnológiával kapcsolatos szabadalmi bejelentések éves száma az elmúlt évtizedben megháromszorozódott; a robotok értékesítése 2010 és 2014 között pedig évente átlagosan 17 százalékkal, majd 2014-ben 29 százalékkal nőtt. Várható, hogy rövid és középtávon a robotika és a mesterséges intelligencia fejlődése nemcsak a termelésben és a kereskedelemben javítja jelentősen a hatékonyságot, hanem olyan területeken is, mint a közlekedés, az orvosi ellátás, az oktatás és a mezőgazdaság.

Az alapjövedelemről nemrég Svájcban volt népszavazás, több helyen kísérleti programok is indultak. Nálunk az Együtt vállalta fel programjában, bár az MSZP is emlegette, és egy szakértői csapat konkrét, akkor nagy vitát kiváltó javaslatokkal is előállt. Az EP – mivel nem jött össze a szükséges számú aláírás – legutóbb nem tárgyalt róla. A Jogi Bizottság munkacsoportjának mostani javaslatában tulajdonképpen mellékszál az FNA kérdése. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne válhatna bármikor élessé a kérdés.
Mindez azt eredményezheti, hogy a jelenleg emberek által végzett munka jelentős részét robotok vehetik át. Ez – jegyzi meg a jelentés –, már most is befolyásolja az oktatást, és növeli a foglalkoztatás jövőjét valamint a szociális biztonsági rendszerek életképességét érintő aggodalmakat. Persze amennyiben az adózás továbbra is a jelenlegi rendszer szerint működik, és tovább nő a javak és a befolyás megoszlása terén fennálló egyenlőtlenség.

Végül is hasonló mértékű változások nem először fordulnak elő a történelemben. Az ipari forradalommal kapcsolatban többnyire csak a géprombolók zsákutcáját emlegetik, arról ritkán esik szó, hogy valódi paradigmaváltás követte a társadalompolitikában is: például a közoktatás és a társadalombiztosítás, a nyugdíjbiztosítás, a munkanélküli segélyrendszerek megteremtése. Mindez azonban sem egyszerűen, sem gyorsan nem ment végbe.

A munkacsoport az Európai Parlament számára készített állásfoglalás tervezetében azt javasolja, szólítsák fel az Európai Bizottságot: alaposabban kövesse nyomon a munkahelyekkel kapcsolatos tendenciákat, fordítson különös figyelmet a munkahelyek létrejöttére és megszűnésére a különböző képesítési területeken, annak felderítése céljából, hogy mely területeken teremtenek, és mely területeken szüntetnek meg munkahelyeket a robotok fokozott használatának eredményeképpen.

A szociális rendszerek még sérülékenyebbek


Ez kihat a szociális biztonsági rendszerek életképességére is, és ezért a javaslat szerint olyan vállalati jelentéstételi követelmények bevezetését kell mérlegelni, amely adatokat szolgáltat arról, hogy a robotika és a mesterséges intelligencia milyen mértékben és arányban járul hozzá a vállalatok gazdasági eredményéhez, az adózás és a társadalombiztosítási járulékok szempontjából. A szakértők emellett úgy vélik, hogy komolyan fontolóra kell venni egy általános alapjövedelem bevezetését, és fel kell kérni az összes tagállamot erre.

Az aggodalmakkal szemben gyakori érv, hogy az ilyen nagy változások (vagyis az élőmunkát leváltó technika) nem csak megszüntetnek munkahelyeket, hanem egyben újakat is hoznak létre. Mindezt a munkacsoport sem vitatja, de arra is felhívja a figyelmet, hogy azok a korábbiaktól eltérő felkészültséget igényelnek. A jelenlegi előrejelzések szerint azonban 2020-ra Európa akár 825 000 fős informatikai-szakemberhiánnyal is szembesülhet. A munkahelyek 90 százaléka ugyanis a legalább alapszintű digitális készségeket követel majd meg.

A munkacsoport arra is kitér, hogy a digitális ipar, a nők és az európai gazdaság javát szolgálná; ha egyre több nő érdeklődne a digitális karrier iránt és dolgozna digitális munkakörben. Ezért arra is felszólítani javasolja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy indítsanak programokat a nők informatikai területen történő támogatását és e-készségeik fejlesztését szolgáló kezdeményezéseket.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok