A kisebb cégekre is kiterjed a szabályozás

Ellopott bankkártya? Most már tényleg minden más

Fotó: Azénpénzem

2018. január 29. Mintha némiképp több bank is elaludt volna az új pénzforgalmi szabályok érvényesítése terén. Úgy tűnik azonban, hogy a múlt hétvégére mindenütt sikerült rájönni, ha a jogszabály díjmentességet ír elő, azt valóban díjmentességként kell értelmezni, és a valós költségek meghatározása sem vehető félvállról.

Az új pénzforgalmi szabályok új világot hoztak a bankkártyások életébe. A legfontosabb változás, hogy míg korábban a bankkártya letiltását megelőzően negyvenötezer forintig a kártyabirtokosnak kellett viselnie a kárt, ez az összeg 2018. január 13-ától 15 ezer forintra olvadt. Ugyanettől az időponttól a kártya ellopását, eltűnését bármikor díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségtől mentesen lehet bejelenteni. A letiltás feloldására is ugyanezt írja el a jogszabály. A pótlásért pedig a bankok csak a ténylegesen és közvetlenül felmerülő költséget számíthatják fel.

Az új törvényt – ahogy azt tapasztaltuk – mintha sok banknak nem sikerült volna elsőre teljesen maradéktalanul megértenie (esetleg komolyan vennie). Érdeklődésünkre kaptunk olyan kioktató választ is, ami után - bár mi egyértelműnek találtuk a jogszabályt - értelmezést kértünk a Magyar Nemzet Banktól (MNB). A jegybank egyértelműen kimondta: „amikor, vagy az ügyfél bejelentése, vagy a pénzforgalmi szolgáltató saját megelőzési intézkedései nyomán valamilyen csalás vagy visszaélés vagy annak gyanúja miatt kerül a fizetési kártya letiltásra, úgy a pénzforgalmi szolgáltató költséget, díjat nem számíthat fel”.

Kissé ugyan helyenként késve, de alaposan átalakult a költségszint

Ehhez képest korábban, a már a január 13-ára meghirdetett változásokat is tartalmazó díjösszefoglalónkban több 10 ezer forint feletti tiltási díj is akadt a nem csak elektronikus környezetben használható plasztikokra. A letiltás és a pótlás együttes költségét vizsgálva (ezt az Erste eleve így határozta meg) az FHB 15,4 ezer, a Raiffeisen 15,3 ezer, az Erste pedig 13,5 ezer forintot számolt fel. A Sberbank csak a tiltásért 13 ezret kért el. Mostanra viszont alaposan átalakult ez a költségszint (a jelenlegi feltételeknek itt nézhet utána).

A Budapest Bank (BB) – amelyik nem tartozott a legdrágábbak közé – nemrégiben tette közzé, hogy január 13-tól nem számít fel letiltási díjat, de akadt bank, amely csak a mostani hétvége előtt intézkedett. Az amúgy már eleve visszafogottabb CIB is később, január 19-én lépett. Ekkortól csökkentette jelentősen a kártya pótlásáért felszámított összeget. Az aranykártyánál ez kevesebb mint a harmadára eső (5551 forint helyett 1791 forint) díjat hozott. Az Erste a kártyatiltás és a pótlás díját mostanra – indoklásuk szerint „a törvény által előírt módon” – már önálló tételként jeleníti meg. A letiltás persze ingyenessé vált, és a pótlásért felszámított összeg a dombornyomott plasztikok esetében a január elején alkalmazott díjnak majdnem az ötödére esett.

Az előírások nemcsak a magánszemélyekre, hanem a kisebb cégekre is érvényesek. Megjegyezzük, ezt sem sikerült minden banknak a jogszabály hatálybalépésének időpontjára végrehajtani, de mára már mindenütt módosultak a feltételek. A mikrovállalkozások az üzleti plasztik ellopása esetén több banknál is 15 ezer forintos költségtől szabadultak meg, csupán a letiltás díjmentessé tételének köszönhetően.

A bankkártyákról, néhány díjról itt tájékozódhat

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: bankkártya, kártyatiltás, kártyapótlás, kártyadíjak