Törölték az adósoknak kedvező ítéletet
2016. április 18.
Tavaly év végén számos egykori devizahitelesben fellángolt a remény, hogy a Kúria döntése alapján leállnak az ellenük indított végrehajtások. A 2015 decemberében hozott ítéletről kiadott közlemény azonban már nem elérhető (lásd képünk), a döntésért pedig gyakorlatilag elnézést kértek a Bankszövetségtől.
A devizahitelesek és „érdekvédőik” körében jókora felháborodást keltett az a levél (mellékelten látható), amelyet Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a Bankszövetségnek írt. Ebből az derül ki, hogy a tavaly decemberben a Kúrián hozott ítéletet a Kúria „nem tartja irányadónak”, a jövőben ilyen döntés nem várható. Mielőtt valaki kiszivárogtatásra gondolna, erről szó sincs. Az egyik most folyó bírósági eljárásban a bank jogásza csatolta a levelet a peranyaghoz.
A Hitelesmozgalom tavaly decemberben közösségi oldalán közzétette a Kúriával folytatott levelezését. A kúriai devizahiteles ítéletével kapcsolatban Wellmann György azt a választ adta nekik, hogy az ítéletekről anonimizált formában 3 hónap elteltével lehet oldalanként 300 forintért kérni fénymásolatot. Az ítéletet ilyen módon a befizetés igazolását követően van lehetőség megismerni.
A tavaly decemberi ítéletről kiadott sajtóközlemény egyébként a Kúria honlapján ugyan már valóban nem elérhető, de – ahogy az egyik érintett fogalmazott – a net szerencsére nem felejt. Archivált formában tehát fellehető a tájékoztatás (ami akkor még hivatalos volt). A dolog lényege röviden az, hogy amennyiben a szerződő felek nem devizában határozták meg a kölcsön tárgyát képező összeget, és a szerződés alapján a kölcsön devizában meghatározott összegét nem is lehetett kiszámítani, akkor indokolt a végrehajtás megszüntetése.
A banki gyakorlat alapján pedig ez azt jelenthette volna, hogy szinte egyetlen volt devizahitelest sem lehet a nemfizetésért ilyen módon szankcionálni. A szerződésekben ugyanis majdnem kizárólag a forintösszeget tüntették fel a bankok. Ahogy akkoriban és azóta is (megjegyezzük, logikusan) indokolták, azért mert az adós meghatározott forintösszeget szeretett volna kölcsön kapni. Ellenkező esetben – vagyis ha a szerződés a devizaösszeget tartalmazza –, akkor mire a folyósításra sor kerül (sokszor hetek teltek el a szerződéskötést követően), a hitel összege lehetett volna több, de akár kevesebb is a kértnél.
Az ítélet és a kollégiumvezető levele között több mint négy hónap telt el. Addig kifejezetten csönd volt. Véleményünk szerint nem véletlen, hogy most vált forróvá ez a téma. Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlása, amiben pontról pontra végigveszik, mit is kell tenniük a pénzintézeteknek nem fizető adósaikkal. A magáncsőd egykori devizahitelesekre vonatkozó határidejét viszont csak nemrégiben sikerült kitolni – március elsejéről 2016. szeptember 30-ára. Az erről szóló törvénymódosítást április 11-én hirdették ki a Magyar Közlönyben (ugyanazon a napon, amikor a Wellmann-levél született). Az új dátumot – mint arról szintén rendelkeztek – a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: devizahitelesek, perek, Kúria, végrehajtás, magáncsőd, MNB
Elnézést kért a Kúria a bankoktól
A devizahitelesek és „érdekvédőik” körében jókora felháborodást keltett az a levél (mellékelten látható), amelyet Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a Bankszövetségnek írt. Ebből az derül ki, hogy a tavaly decemberben a Kúrián hozott ítéletet a Kúria „nem tartja irányadónak”, a jövőben ilyen döntés nem várható. Mielőtt valaki kiszivárogtatásra gondolna, erről szó sincs. Az egyik most folyó bírósági eljárásban a bank jogásza csatolta a levelet a peranyaghoz.
Korábban volt már levél, ami jókora felzúdulást váltott ki. Ez az úgynevezett elállási nyilatkozat – ezt nyilvánvalóan szintén a végrehajtások leállításának igénye szülte – kapcsán jött létre. Az MNB alelnöke akkor az ügyvédi kamara elnökének figyelmét hívta fel levelében arra: baj lehet abból, ha a jogászok arra biztatják az adósokat, hogy minősítsék érvénytelennek a devizaszerződésüket.
„Ez sima hivatali visszaélés, és a bírói függetlenség tudatos, célzatos, igen durva megsértése” – állította Marczingós László ügyvéd. A Hitelszövetség szerint a köztársasági elnöknek tisztázni kell az ominózus levél elfogadhatóságát egy jogállamban. A devizahitelesek körében már el is indult egy mozgalom, amelyben mától a hónap végéig a Kúria előtti találkozóra hívnak. Az egyik felszólításuk: „Ne hagyjuk, hogy a Bankszövetség irányítsa a Kúriát, a bíróságokat!”. Célul tűzték ki azt is, hogy adják ki nekik az „eltitkolt devizahiteles ítéletet”.A Hitelesmozgalom tavaly decemberben közösségi oldalán közzétette a Kúriával folytatott levelezését. A kúriai devizahiteles ítéletével kapcsolatban Wellmann György azt a választ adta nekik, hogy az ítéletekről anonimizált formában 3 hónap elteltével lehet oldalanként 300 forintért kérni fénymásolatot. Az ítéletet ilyen módon a befizetés igazolását követően van lehetőség megismerni.
Érdekes egybeesés a dátumoknál
A tavaly decemberi ítéletről kiadott sajtóközlemény egyébként a Kúria honlapján ugyan már valóban nem elérhető, de – ahogy az egyik érintett fogalmazott – a net szerencsére nem felejt. Archivált formában tehát fellehető a tájékoztatás (ami akkor még hivatalos volt). A dolog lényege röviden az, hogy amennyiben a szerződő felek nem devizában határozták meg a kölcsön tárgyát képező összeget, és a szerződés alapján a kölcsön devizában meghatározott összegét nem is lehetett kiszámítani, akkor indokolt a végrehajtás megszüntetése.
A banki gyakorlat alapján pedig ez azt jelenthette volna, hogy szinte egyetlen volt devizahitelest sem lehet a nemfizetésért ilyen módon szankcionálni. A szerződésekben ugyanis majdnem kizárólag a forintösszeget tüntették fel a bankok. Ahogy akkoriban és azóta is (megjegyezzük, logikusan) indokolták, azért mert az adós meghatározott forintösszeget szeretett volna kölcsön kapni. Ellenkező esetben – vagyis ha a szerződés a devizaösszeget tartalmazza –, akkor mire a folyósításra sor kerül (sokszor hetek teltek el a szerződéskötést követően), a hitel összege lehetett volna több, de akár kevesebb is a kértnél.
Az ítélet és a kollégiumvezető levele között több mint négy hónap telt el. Addig kifejezetten csönd volt. Véleményünk szerint nem véletlen, hogy most vált forróvá ez a téma. Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlása, amiben pontról pontra végigveszik, mit is kell tenniük a pénzintézeteknek nem fizető adósaikkal. A magáncsőd egykori devizahitelesekre vonatkozó határidejét viszont csak nemrégiben sikerült kitolni – március elsejéről 2016. szeptember 30-ára. Az erről szóló törvénymódosítást április 11-én hirdették ki a Magyar Közlönyben (ugyanazon a napon, amikor a Wellmann-levél született). Az új dátumot – mint arról szintén rendelkeztek – a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: devizahitelesek, perek, Kúria, végrehajtás, magáncsőd, MNB
Kapcsolódó anyagok
- 2018.09.10 - Tisztességtelen-e a hitelek költsége?
- 2018.02.12 - Kampánytémává váltak a devizahitelek
- 2016.11.18 - Nem hagyta magát, közel kétmilliót kapott a banktól
- 2016.10.11 - Ennyire nem bízik a magyar a jogban
- 2016.09.16 - Semmisség miatt nem állítható majd külön le a végrehajtás
- 2016.09.12 - Ez a devizás panaszok végső mérlege
- 2016.08.26 - Mégis befektetés volt a devizahitel?
- 2016.06.09 - Félmilliónál több végrehajtás folyik
- 2016.06.06 - Itt a vége, a Kúria szerint nem kellett devizát feltüntetni
- 2016.06.01 - Már készül az újabb adóssegítés
- 2016.05.27 - Egyre több lakás lehet veszélyben?
- 2016.05.15 - Kiderült, a bankok beszéltek rá a devizahitelre
- 2016.05.13 - Nincs elég pénz az eszközkezelőre?
- 2016.04.28 - Magyarázkodni kezdett az MNB
- 2016.03.20 - Elszámolás: augusztusra mindennek vége
- 2016.03.12 - Ahogy az MNB szerint segíteni kell az adósokon
- 2016.03.07 - Látványos a magáncsőd kudarca
- 2016.02.23 - Már nyakunkon a kilakoltatás!
- 2016.01.17 - A bankokért szabnák át a Ptk-t?
- 2015.11.27 - Egymásnak ugrottak az adósmentők
- 2015.10.20 - Adósperek: kedvező ítéletek jönnek
- 2015.09.28 - Adósok: jogi utak és tévutak
- 2015.09.10 - Kártérítést is kérnének a devizahitelesek
- 2015.07.07 - Mégis leállíthatók a végrehajtások?
- 2015.04.23 - Így verik át a devizásokat!
További kapcsolódó anyagok