Változnak a tízeurósok, módosulhat a svájci frank is

Előbb-utóbb plasztikból lesznek a bankók?

Nyomtatás a XVI. században: nagyot változott a világ
Fotó: Izlandi ötvenkoronás
2014. október 7. A világ számos országában bocsátottak ki továbbfejlesztett, a hamisítás ellen fokozottabban védett bankjegyeket, amelyek egy része már polimer alapú – összegezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hazai új tízezres megjelenésével kapcsolatos újabb írásában. Sorra veszik a műanyag és a papír alapú bankjegyek előnyeit és hátrányait.

A tízezres után a húszezrest újítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ezek a címletek a hamisítók fő célpontjai – derült ki abból az elemzésből, amit jegybanki szakértők a pénzcseréről nemrégiben tettek közzé. A cikkből egyértelművé vált az is, hogy az ötvenezres kibocsátása (aminek megjelenését sokan feltételezték) nem „készpénzlogisztikai” kérdés. A bankjegyváltásról most megjelent második írás a pénz megújításának a világban tapasztalható tendenciáival is foglalkozik.

Mint írják: az elmúlt évtizedben több európai és amerikai országban bocsátottak ki továbbfejlesztett, a hamisítás ellen fokozottabban védett bankjegyváltozatokat. Az eurózóna országaiban jelenleg az öteurós bankjegyek megújított verzióinak kibocsátása fejeződött be, és folyamatban van az új tízeurósok forgalomba helyezése. Az euróövezeten kívül, 2014-ben Svédország és Lengyelország is továbbfejlesztett bankjegyverziókat bocsátott forgalomba, és Svájc is bankjegycserét tervez. Dániában 2010. és 2013. között jelentek meg a korszerűbb bankjegyváltozatok.

Világra szóló változások


Az MNB szerint a nemzetközi jegybanki gyakorlatban a szomszédos országok viselkedése is szempont lehet, amikor egy-egy ország bankjegyeinek fejlesztéséről döntenek. Amennyiben ugyanis a legtöbb szomszédos ország a fejlesztés mellett dönt, úgy a „kimaradó” ország valutája, relatív korszerűtlensége miatt középtávon valószínűleg fokozottabb hamisítási kockázatnak lesz kitéve.

A saját bankjegygyártási műszaki kultúrával rendelkező országok bankjegyeinek meghatározó többsége – jegyzik meg – papír alapanyagú. E sorba tartozik a két világpénz funkcióval is rendelkező valuta, az amerikai dollár és az euró, de saját nemzeti valutánk, a forint is. Az elmúlt másfél évtizedben azonban a bankjegygyártásban is elterjedt a műanyag, polimer alapú fóliák használata. Ilyen pénz van forgalomban Ausztráliában, Kanadában, de a szomszédos Romániában is. A Bank of England – amely szintén közzétette az 5 és 10 fontosokra vonatkozó fejlesztési szándékát – polimer alapanyagú bankjegyek gyártásáról döntött. Erre a cserére 2016-ban kerül majd sor. A Mexikóban újonnan megjelenő fejlesztett bankjegyek is részben műanyagból készülnek majd.

A polimer bankjegyek előnyei között említik, hogy tartósabbak, ellenállóbbak a szennyeződésekkel, mechanikai sérülésekkel szemben, illetve nehezebb/költségesebb a hamisításuk. Ugyanakkor a polimer bankjegyek hátrányai között tartják számon, hogy a papír alapanyagú bankjeggyel szemben nehezebb összehajtani, illetve összehajtásnál éles törésvonal keletkezik rajtuk, továbbá nedvesség hatására hajlamosak egymáshoz tapadni, ami gondot jelenthet a fizetések során és a gépi feldolgozásnál is.  A világ bankjegygyártóinak többsége – középút gyanánt – a papír-műanyag kombinációk alkalmazását tartja követendő iránynak.


Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok