A nagy pénzügyi válság óta először több a hitel a betétnél

Elszívja az állam a pénzt a bankoktól

A bőség kosarából nem mindenki vehet
Fotó: Azénpénzem

2020. április 20. A lakossági betételhelyezés a 2009-es válság kitörése óta először 2019-ben nem finanszírozta a bankok hitelkihelyezését – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank szerint egyébként minden a legnagyobb rendben van. Úgy tűnik, az sem gond, hogy jórészt hitelből vettek állampapírt.

Magyarország külső egyensúlyi folyamatai 2019-ben is kedvezően alakultak – állapította meg Fizetési mérleg jelentésében az MNB (a teljes kiadványt itt nézheti meg). A stabilan magas lakossági megtakarítás mellett – szögezték le – jelentősen nőtt a háztartások állampapír-állománya, ami támogatta az államadósságon belüli devizaarány folytatódó csökkenését.

A háztartások finanszírozási képessége a jelentés szerint 2019 negyedik negyedévében is magas szinten, a GDP 5,3 százaléka körül alakult. A lakosság szezonálisan igazított finanszírozási képessége a 2018-as számottevő csökkenés után 2019-ben is csak enyhén emelkedett. A nettó pozíció annak ellenére javult, hogy a nettó hitelfelvétel egész évben folyamatosan gyorsult. Ezt az MNB azzal magyarázza, hogy a „lakosság a felvett hitel jelentős részét bruttó pénzügyi eszközeinek bővítésére fordította”. Magyarul: sokan és nagy tételben vettek hitelből állampapírt.

Érdemes felidézni, hogy a leggazdagabbakat kiszolgálók fő szakértőjének számító Blochamps által vizsgált 13 privátbank között volt olyan is, amelyiknél a kezelt vagyon több mint kétharmada állampapírban feküdt. A szakértők pedig nemrégiben arról írtak: „bizonyosan állíthatjuk, hogy a magyar állam a hazai gazdagok egyik legjobb befektetési tanácsadója, hiszen immár harmadszor védi meg a privátbanki ügyfeleket a világgazdaság váratlan kellemetlen hatásaitól”. Ezzel már a koronavírus-járvány miatti válságra utaltak.

Az állampapír végül csak lenyomja a kápét is?

A lakossági állampapír-állomány 2012 óta tartó folyamatos bővülése – olvasható a jegybanki jelentésben – 2019 közepén jelentősen felgyorsult, ami főként az alacsony hozamkörnyezetben jelentős hozamelőnyt és magas likviditást biztosító új állampapír konstrukciónak, a Magyar Állampapír Plusznak (MÁP+) volt köszönhető. 2019 végére a háztartások állampapír-állománya 8200 milliárd forint fölé emelkedett, amiből a MÁP+ állománya fél év alatt közel 3200 milliárd forintot tett ki. Ennek megfelelően a lakosság új megtakarításai döntő részét állampapírba fektette.

Úgy tűnik, sikerült végre kimutatnia az MNB-nek, hogy a drága és igazságtalan (az állam túl magas kamatot fizet azoknak, akiknek egyébként is van bőven mit a tejbe aprítaniuk) új szuperállampapír csökkenti a kápét is. A készpénz-megtakarítások dinamikája a jegybank szerint érdemben lassult 2019-ben, bár azt ők is elismerik, hogy a növekedés továbbra is számottevő. A befektetési jegyek közül csak a kötvényalapok és a vegyes alapok állománya nőtt kismértékben, a pénzpiaci alapok állománya tovább mérséklődött, és a korábbi évekkel ellentétben az ingatlanalapok állománya is csökkent.

Az már nem újdonság, hogy az állampapírok elszívják a pénzt a bankbetétektől (bár ezt a jegybank soha sem ismerte el). Tavaly ez olyan jelenséghez vezetett, amire a nagy pénzügyi válság óta nem volt példa. A magánszektor betételhelyezése a 2009-es válság kitörése óta először nem finanszírozta a bankok hitelkihelyezését, ami – állapította meg az MNB – hozzájárulhatott a bankok külső adósságában bekövetkezett növekedéshez.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: megtakarítás, állampapír, készpénz, MNB, bankok, bankbetét, hitel