Szinte reménytelen a politikusok elleni fellépés?

Ennyire nem bízik a magyar a jogban

2016. október 11. Sokatmondó eredményre jutott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a lakosságnak a jogba vetett bizalmával kapcsolatban. Mint a felmérésből kiderült: igazukat sokan legfeljebb a szomszéddal szemben látják érvényesíthetőnek. Az eredményekben szerintünk a devizaperes tapasztalatok is látszódhatnak.

Az MTA műhelyében készített elemzés arra keresett választ, hogy miként gondolkodnak az emberek perelési esélyeikről a mai Magyarországon a független bíróságon akkor, ha igazuk van. Azaz, amikor a jog elméletben az ő oldalukon áll. Képünkön látszik a meglehetősen lesújtó eredmény. A kutatás hét elképzelt pereskedési helyzetről kérdezte meg a lakossági véleményeket, és ezeken keresztül próbálta meg a jogalkalmazással kapcsolatos attitűdöket meghatározni. Lehetséges „ellenfél” volt a szomszéd, a munkahelye igazgatója, egy bank, a rendőrség, az adóhivatal, egy gazdag vállalkozó és egy politikus.

Mint az erről készített tanulmány szerzői leírták: egyetlen esettípus (a szomszéddal pereskedés) kivételével az átlag magyar állampolgár borúsan ítéli meg a bírósági eljárások esélyeit, és inkább azon az állásponton van, hogy úgyis veszíteni fog. Leginkább a politikusokkal szemben érzik kiszolgáltatva magukat. Az elemzésben – többek között – kitértek arra is, hogy a Budapesten élő és magasabb társadalmi státuszú emberek a bírósági perben kedvezőbben ítélik meg a helyzetüket, mint azok, akik vidéken laknak és jövedelmük és iskolázottságuk alacsonyabb. (A teljes írást itt nézheti meg.)

A történelmet hibáztatják


A hazai attitűdök – állították a szerzők – nem kizárólag a jelenkori társadalmi-jogi viszonyok termékei, azok társadalomtörténeti okokra is visszavezethetőek. (Sorolták például, hogy Magyarországon 1920. után egy autoriter, féldemokratikus berendezkedés alakult ki, mely csoportszintű jogfosztásokat valósított meg; 1949. és 1989. között pedig egy kemény, majd puhább, de mégis totalitárius politikai berendezkedés volt uralmon.) Azt azonban maguk is elismerték, hogy ezzel kiléptek a szigorúan vett szociológiai jellegű adatelemzés keretei közül. (Alighanem arról lehet szó, hogy ezt a lehangoló képet nem lehetett csak úgy „csupaszon” bemutatni.)

Mi azonban úgy véljük, az elmúlt évek történései nagyon is alkalmasak lehettek arra, hogy a jogbiztonságba vetett hitet megrendítsék. Például a devizahitelesek „megsegítése” során bőven láthattunk olyan jogi megoldásokat, amelyek az adósok (és családjuk) számára tulajdonképpen azt üzenték, nekik semmibe semmi beleszólásuk sem lehet. Az ócska kabarétréfák szintjét súrolta, ahogy a jegybank és a kormányzat igyekezett a formáljogi érvelés mögé bújni. Mostanra alighanem igen sokan jöhettek rá arra, hogy az egész történet mögött sokkal erőteljesebben állnak már a politikusok, mint a bankok.

A bíróság szerint a PBT-re is vonatkozik az Alaptörvény


A jogszabályokat folyamatosan változtatták, de a történetek a részleteikben is meglehetősen furcsán alakultak. Például a banki elszámolási értesítő tartalmát a jegybank határozta meg; elvárásként sok minden írtak elő, azt azonban nem, hogy a hitelező világosan írja le, mikor mekkora árfolyamrést alkalmazott, és mikor mekkora kamatemelést érvényesített. (Mint már írtuk: nehéz nem arra gondolni, hogy ez tudatosan lett így.) A jogalkotók előírták azt is, hogy az elszámolást a jegybank fennhatósága alá tartozó Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) előtt úgy lehet vitatni, hogy a beadványban konkrétan meg kell jelölni, milyen számítási hibát követett el a bank. Miközben a felügyeleti hatóság (MNB) maga hangsúlyozta, hogy a valós kalkulációt csak a hitelintézetek tudják elvégezni.

A Hitelsikerek.hu frissebb hírei között ismertette például azt az ítéletet, amit a Zalaegerszegi Járásbíróság hozott a PBT ellen, mert az elutasított és megszüntetett egy eljárást annak ellenére, hogy az ügyfél, számításokkal is vitatta az elszámolást. A bíróság indoklása szerint törvényi kötelezettség ugyan nem terheli a Békéltető Testületet a határozatának indoklására, ám Magyarország Alaptörvényének rendelkezései szerint a tisztességes eljáráshoz való jog biztosítása miatt az indoklás igenis kötelező. (A határozatot is letölthetővé tették itt.)

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat! 

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.