Ahogy a munkáltatók számolnak

Ennyit adnak idén a cégek béren kívül

Felhigították
Fotó: Latzer Anna

2020. január 30. A cafeteria átlagos keretösszege a tavalyi zuhanás után az idén is csökkent – derül ki egy kutatásból. Változás viszont, hogy egyre kevesebb cég alkalmazza az úgynevezett bruttó juttatási rendszert. A szakértő elmagyarázza, miként számolnak a munkáltatók.

Tavaly kigyűjtöttük, hogy néhány nagyobb bérmegállapodásban mi maradt meg a béren kívüli juttatási elemek közül. Mint az akkori táblázatból látszott, a kép meglehetősen változatos lett. Sokan irigykedve nézhettek néhány számot, amihez viszont érdemes tudni, döntő többségüket a helyi szakszervezet harcolta ki. Összességében azonban 2019-ben hosszú évek óta először csökkent a béren kívüli juttatások átlagos kerete.

Az idén – derül ki a Cafeteriatrend.hu felméréséből – kicsit még tovább mérséklődhetett az átlagos keret. A béren kívüli juttatásokkal foglalkozó társaság 354 munkáltató megkérdezésével vizsgálta meg, hogy miként alakulnak a 2020-as juttatások. Arra jutottak, hogy az átlagos keret 370 ezer forint lehet, miközben tavaly ez az összeg 375 ezer forintra jött ki. Az előző évi zuhanás után így mutatható ki még további csekély csökkenés, de a helyzet ilyen szempontból nem egyértelmű.

Külön-külön vizsgálták ugyanis a nettó és bruttó keretösszegeket, és ezzel a módszerrel tapasztalták azt, hogy nettó értékben (ez 270 ezer forintra jött ki) nagyjából a tavalyi értékeket nyújtják a munkáltatók. Lényeges változás, hogy az előző évekhez képest csökkent a bruttó cafeteria keretet alkalmazó munkáltatók száma. A jövedelemként adózó juttatások alkalmazása mellett többen (ez a korábbi kétszeresére rúg) használnak hibrid megoldásokat, ahol a munkáltató és munkavállaló osztozik a terheken.

A bruttó és a nettó nagy varázslata

Fata László juttatási szakértő elmondta, a nettó cafeteria rendszernél a juttatásokhoz rendelt szorzószámok 1-es értékűek (még akkor is, ha erről külön nem esik szó a szabályzatban). Ilyen esetben 10 ezer forintos juttatás 10 ezer forinttal csökkenti a cafeteria keretet. A közterheket pedig megfizeti a munkáltató.

A válaszadók 25 százaléka alkalmaz nettó elvű juttatási rendszer, míg 50 százalék bruttó cafeteria kerettel dolgozik. A fennmaradó 25 százaléknál vegyes megoldások működnek a közterhek megosztására.

A béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások esetén a bruttó cafeteria rendszer 1,325 és 1,3835 szorzókat használ az egyes juttatások értéke mellett. Az adót tehát teljes egészében áthárítja a munkavállalóra. Az úgynevezett hibrid rendszerben a munkáltató és a munkavállaló osztoznak a terheken. Béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások esetén így nem az előbbi, hanem ennél kisebb, például 1,16 és 1,19-es szorzókat alkalmazhat a cég.

A jövedelemként adózó juttatások esetében a szakértő szerint az az elterjedt gyakorlat, hogy a munkáltató közterheit a munkáltató fizeti egy 1,19-es szorzó beépítésével. Az így kapott összeget számfejtik, aminek a gyakorlati következménye, hogy a munkavállalói terheket a munkavállaló fizeti meg.