Nem a megtakarítók éve volt 2018

Ennyit hozott tavaly a pénzünk

2019. január 4. Masszív veszteséget termeltek tavaly a korábbi években szépen nyereséges kötvényalapok, és a pénzpiaci alapokban is kevesebb lett a befektetők pénze. A bankbetétekben legalább nem fogyott a megtakarításunk, viszont az értékét nem őrizte meg. Az ennél jóval többet hozó lakossági állampapírok sem kompenzálták az inflációt.

Az egész évben extrém alacsony kamatok és pénzpiaci hozamok az emelkedő inflációval párosulva csak elértéktelenedő megtakarításokat hoztak 2018-ban. A bankok nullával kezdődő betéti kamatajánlatának következtében rekordméreteket öltött a lekötetlenül heverő lakossági megtakarítás.

Az MNB adatai szerint a bankokban tartott 7364 milliárd forint megtakarításból szeptember végén 5635 milliárd forintot 0,01 százalékos kamattal folyószámlán tartottak az emberek. De a lekötött forintpénzre sem kaptak sokkal többet, hiszen egy évvel ezelőtt az MNB adatai szerint 0,32 százalék volt a lekötött betétek átlagkamata. Miközben az infláció folyamatosan nőtt, és az éves átlagos pénzromlás az elemzők szerint 2018-ban 2,9 százalék volt. (A lekötött betétek kamatát itt kalkulálhatja).

Az állampapír is kevesebbet hoz

A pénzpiaci hozamoknál és a banki kamatoknál jóval többet fizetett tavaly is az állam, ha lakossági állampapírba tettük a megtakarításunkat. Egy évvel ezelőtt azonban még csak 2 százalék volt az Egyéves Magyar Állampapír kamata, fél évre pedig csak 1,5 százalékos éves kamatot lehetett zsebre tenni, ami a közel 3 százalékos éves inflációtól jelentősen elmarad. (A jelenlegi állampapír kamatokat és a legjobb banki kamatokat ebben a cikkünkben találja.) Tavaly csak a 3 éves és ennél hosszabb lejáratú, inflációkövető Prémium Állampapírok fizettek többet az inflációnál, a pénzpiaci hozamokhoz kötött kamatozású Bónusz azonban csak a 10 éves futamidő esetén. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a korábbi hozamokat ott megtalálja.)

Noha Prémium Állampapírban szeptember végén a 7480 milliárd forintos lakossági állampapír-állományból közel 2500 milliárd forint volt, az MNB adatai szerint valójában ténylegesen 2000 milliárd forinttal kevesebb, 5484 milliárd forint van a lakosság kezében. Tehát a legmagasabb kamatot adó Prémium kötvények döntő része nem az embereknél, hanem egyéb befektetőknél, főleg bankoknál van. A lakossági állampapírban tartott megtakarítások döntő része így még az inflációval sem kamatozott 2018-ban. Pedig tényleg jóval a piacon elérhető kamatok felett fizetett az állam. Vagyis sokat adott, de nem eleget.

Jöttek a veszteségek is

A lakossági pénzügyi megtakarítások jelentő része, 3910 milliárd forint hazai befektetési alapokban van. A korábban a bankbetétek alternatívájaként is működő pénzpiaci alapokból ugyan jelentős mennyiségű vagyon távozott az elmúlt években, azonban a csökkenés már megállt, és továbbra is jelentős vagyont, 686 milliárd forintot tartanak itt az emberek. A rossz hír az, hogy mivel az éven belüli pénzpiaci hozamok 2018-ban történelmi mélységben, sokszor a mínuszos tartományban jártak, többségében a befektetők hozamai is negatívak lettek; jellemzően mínusz 0,2 százalék körül állnak.

Egyébként 2017-ben is hasonló volt a helyzet, míg 2016-ban plusz nulla körüli hozamokat hoztak. Ha idén megindul majd a pénzpiaci hozamok emelkedése, újra pozitív hozamok jöhetnek, egyelőre azonban a jelenlegi környezetben nem tudnak ezek a befektetések termőre fordulni.

Sokkal szomorúbbak lehetnek a kötvényalapokba fektetők. Ez a 904 milliárd forintos vagyonnal még mindig az egyik legnagyobb kategória a befektetési alapokon belül. A rövid kötvényalapok 2018-ban átlagosan mínusz 1 százalék körüli hozamot produkáltak, a legnagyobb hosszú kötvényalapok ennél is jóval nagyobb veszteséget, mínusz 0,9 és mínusz 5 százalék közötti hozamot „termeltek”.

Pedig a hosszú kötvényalapok 2017-ben még szépen teljesítettek (4,4-7,7 százalékos hozam) az állampapír-piaci hozamcsökkenésnek köszönhetően, a rövid kötvényalapok pedig 1-2 százalék körül hoztak. 2018-ban azonban már más volt a helyzet. A hároméves és ennél hosszabb futamidejű állampapír-piaci referenciahozamok 2019. január első napjaiban 70-100 bázisponttal állnak magasabban, mint egy évvel ezelőtt, ami nem tesz jót a kötvényalapokban tartott állampapírok árfolyamának. (Az év közben ennél magasabb referenciahozamok is előfordultak, és ennél masszívabb éves veszteségeket is láttunk.) Az állampapírok hozama idén várhatóan tovább emelkedik majd, ami a kötvényalapok teljesítményét tovább rontja majd.

A pénzpiaci és kötvényalapok 2018. december 28-i részletes hozamát itt találja.

A pénzpiaci és kötvényalapok 2017. december 29-i részletes hozamát itt találja.

A pénzpiaci és kötvényalapok 2016. december 30-i részletes hozamát itt találja.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Alapok toplistája 2018. december 28-án

Megnevezés	Hozam	Megnevezés	Hozam	Megnevezés	Hozam
Pénzpiaci	12 hó	Rövid kötvény	12 hó	Hosszú kötvény	12 hó
CIB Pénzpiaci	0,20%	Amundi Rövid Kötvényalap A	-2,90%	OTP Maxima B	-0,90%
CIB Hozamgarantált Betét Likviditási	0,20%	Budapest Állampapír (A)	-1,00%	Concorde Kötvény	-1,80%
OTP Prémium Tőkegarantált	0,00%	Erste Tőkevédett Kamatoptimum	-0,70%	OTP Maxima A	-1,90%
Erste Pénzpiaci	-0,10%	K&H Aranykosár	-0,70%	Aegon Kötvény	-2,20%
MKB Tőkevédett Likviditási	-0,10%	OTP Optima A	-0,60%	CIB Kincsem	-2,20%
Budapest Bonitas Likviditási	-0,30%	Raiffeisen Kamat Prémium	-0,60%	Raiffeisen Kötv. A	-2,20%

Forrás: Azénpénzem.hu összeállítás a BAMOSZ adatai alapján.
Megjegyzés: A táblázatba a legnagyobb befektetési alapok közül kerültek ki a legtöbb hozamot elérők.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: befektetési alap, BAMOSZ, kötvényalap, pénzpiaci alap, befektetési jegy, hozam, MNB, állampapír