Építőipar: 2012 volt eddig a legrosszabb

2013. február 15. Az elmúlt hat esztendő legnehezebb éve volt 2012 az építőipar számára – derül ki az ÉVOSZ felméréséből. A megmaradt cégek negyedénél folytatódik a létszámleépítés. A vállalatok abban reménykednek, hogy a visszaesés megáll, az év második felében a közbeszerzések és állami megrendelések beindíthatják a fellendülést.

Folytatódott az építőipar évek óta tartó piaci mélyrepülése 2012-ben is. Csak minden ötödik cég tudott szerény árbevétel-növekedést elérni, a döntő többségnél az árbevétel csökkent vagy stagnált – derül ki az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) évindító felméréséből. A felmérésben résztvevő 400 cég, túlnyomórészt kft-ként működő, magyar tulajdonban lévő vállalkozás, méretüket tekintve a mikrovállalkozásoktól egészen a nagyvállalatokig. A cégek árbevétel-arányos jövedelmezősége sem javult, amit elsősorban a megrendelések hiánya, a megrendelők fizetőképtelensége, illetve a szűkülő piac miatti verseny okoz.

További leépítések jönnek


A közbeszerzési piacon résztvevők az elvárt béremelés miatt tavaly átlagosan 5,4 százalékkal emelték a béreket, ami jelentősen csökkentette a jövedelmezőségüket. A cégek csupán 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem kellett náluk elvárt béremelést végrehajtani. A minimálbér 2013. évi emelése viszont kényszerútra tereli a vállalkozásokat a növekvő terhek fedezetének megteremtése érdekében. A felmérésben résztvevő cégek 65 százaléka 2013-ban várhatóan nem változtatja a dolgozói létszámát, 24 százalékuk viszont idén elbocsájtja a dolgozók egy részét.

A létszámmegtartás egyik formája, hogy a belföldi piac szűkülése miatt a vállalkozások az export növelésével külföldre irányítják munkavállalóikat, legtöbbször Németországba és Ausztriába. A vállalkozások több mint egyharmada számolt be arról, hogy a „túlélés” érdekében az árbevételben az export arányát növelik, vagy legalább szinten tartják.

A munkavállalók helyzetét nehezíti, hogy az irreálisan alacsony piaci árak miatt a cégek a szakképzett munkaerőt a részmunkaidős foglalkoztatás, illetve az egy-egy projekt megvalósítására kötött szerződések irányába terelik. Bár a válaszadók csupán 16 százaléka számolt be szakmunkáshiányról, az építőipar fellendülése esetén komoly problémákat okozhat a jól képzett szakemberek hiánya, amit tovább súlyosbíthat, hogy a cégek harmada nem tud a saját dolgozói továbbképzésébe befektetni. Az építőipart sújtó negatív hatásokra a cégek elsősorban a bértömeg megtartásával, sok esetben csökkentésével, a tervezett beruházások elhalasztásával, illetve az átmenetileg nélkülözhető szolgáltatások leépítésével, költségracionalizálással próbálnak válaszolni.

A remény hal meg utoljára?


A cégek arról panaszkodtak, hogy az őket érintő jogszabályok sűrű változtatgatásai miatt azokat nem tudják követni, a naprakész információk elérése és megértése meglehetősen nehéz, ami a tisztességes üzletvitelt rossz irányba befolyásolja. A 2013 januárjától működő ÉTDR-rel (Az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) kapcsolatban elmondható, hogy a válaszadó cégek az elektronikus ügyintézést napi munkájuk során alkalmazzák. A megkérdezetteknek azonban csak harmada felkészült az elektronikus építési napló bevezetésére, miközben 60 százalékuk szerint ezek bevezetése nem időszerű, megkérdőjelezik az infrastrukturális felkészültséget mind vállalkozói, mind hatósági oldalról.

Az ágazatban lévők jó üzleti menetét rontja, hogy a cégek közel 80 százalékának van kintlévősége, egy részük a partnerek – alvállalkozók, beszállítók, munkavállalók – kifizetéséhez hitelfelvételhez folyamodott, amelyet a bevételek elmaradása esetén is vissza kell fizetni. Ez esetenként megpecsételi az egyébként is nehéz helyzetben lévő cégek sorsát. A jogos járandóságok behajtása ügyében indított eljárások, perek elhúzódása miatt azok a vállalkozások, melyek munkahelyeket hoztak létre és tartanak fenn, a kialakult körülmények miatt nem tudják a korrekt vállalkozási és foglalkoztatási feltételeket biztosítani, és ez cégek sokasodó megszűnéséhez vezethet.

A válaszadók megítélése szerint tavaly sem csökkent a lánctartozás, és a 2013. évben sem fog jelentős változás bekövetkezni. A lánctartozások visszaszorítását célzó, 2013. február 4-én benyújtott törvényjavaslat parlamenti elfogadása révén létrejövő, az MKIK mellett működő - Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozásától hosszabb távon várják csak a tartozások csökkenését az építési vállalkozók.
Azok a vállalatok, amelyek tavaly szinten tudtak maradni, abban reménykednek, hogy a visszaesés elérte a mélypontot, és 2013 második felében megállhat az ágazat zsugorodása. A fellendülés elindulását elsődlegesen a közbeszerzések és állami megrendelések növekedésétől várják.


Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok