A kosarunkra a hivatalos adatoktól jócskán eltérve hathat az infláció

Érdekes számok a drágulásról

2017. május 11. Összeállítottunk egy meglehetősen alapvető élelmiszerekből álló kosarat, és láss csodát: ennek végösszege az előző évinél majdnem 13 százalékkal lett magasabb. Ráadásul úgy, hogy minden árat a KSH hivatalos számaiból vettünk. Pedig sokakban ezekkel kapcsolatban is felmerülhetnek kétségek.

Az idén áprilisban a fogyasztói árak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzététele szerint átlagosan 2,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben a járműüzemanyagokat is tartalmazó egyéb cikkek, valamint a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Előbbiek öt, utóbbiak pedig 2,9 százalékkal lettek drágábbak. Egyes élelmiszerek viszont alaposan rávertek erre az ütemre.

Az előző év azonos időszakához képest 2017. január–áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 2,5 százalékkal nőttek.

Áprilisi kosár
Megnevezés	Összeg (Ft)
Megnevezés	2016.	2017.
Sertéscomb 1 kg	1040	1170
Olasz felvágott 20 dkg	268	292
Trappista sajt 20 dkg	288	328
Félbarna kenyér 1 kg	227	241
Cukor 1 kg	239	278
Paradicsom 0,5 kg	356	428
Narancs 1 kg	340	385
Filteres tea 1 dob.	273	301
Összesen	3031	3423
Éves változás	12,9%

Miközben az élelmiszerek ára átlagosan 1,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a cukoré 12,3, a sertéshúsé 12, a péksüteményeké 6 és például a sajté majdnem 5 százalékkal lett magasabb. Nem titkoljuk, hogy erre is figyelve állítottunk össze egy kosarat, hogy megnézzük: a „szerencsétlenül” vásárlókat mekkora áremelkedés sújthatja. Megjegyezzük – mint az a mellékelt táblázatból is megítélhető – ez a kosár meglehetősen alapvető élelmiszerekből álló, az így kialakított mix pedig cseppet sem életszerűtlen.

Meghökkentő módon elméleti vásárlásunk végösszege az idén áprilisban az előző évinél majdnem 13 százalékkal lett magasabb. Kipróbáltuk, hogy mi a helyzet akkor, ha húsként nem az ütemesen dráguló sertést, hanem az idei áfacsökkentés miatt látványosan olcsóbbá vált baromfit választja modellezett vásárlónk.

Amennyiben a kosárba nem sertés-, hanem csirkecomb kerül, akkor a drágulás nem éri el az öt százalékot (csak emlékeztetőül: az élelmiszerek átlagosként kimutatott áremelkedése 1,9 százalék). Persze a későbbiekben ez a helyzet (is) alaposan megváltozhat. Ezt jelezheti, hogy áprilisban az előző hónaphoz képest már drágult a csirke is. A bontott csirke, a comb és a szárny ára 0,8-1,3 százalékkal emelkedett. Egyetlen hónap alatt.

Korábban már pedzegettük (mi és olvasóink is), hogy a statisztikában akadnak ráadásul olyan árak, amelyekkel nem mindenütt találkozhatnak a fogyasztók. Erre magyarázat, hogy az árak alakulását részben csak megfigyeléssel (árfelírás) követi a KSH, az adatbázisba ráadásul csak a városi, nagy forgalmú üzletek kerülnek, a kisebb települések üzleteiről nincsenek információk. (Korábban több olyan tényezőt is csokorba szedtünk, amelyek legalábbis árnyalhatják a statisztikákat).

Mire számítanak az idén az elemzők?

Várakozások szerint mindenesetre a drágulás ütemének növekedése várható (például azért, mert már annyira jól megy a magyar gazdaságnak). A mostani inflációs adat nem lepte meg az elemzőket. A CIB-nél egyébként azt gondolják, hogy a béremelkedések hatása még nem jelenhetett meg teljes egészében a friss adatban.

Inflációs prognózis
Bank	2017. (%)
Erste	2,5
K&H	2,6
CIB	2,3-2,5
Forrás: elemzők

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is úgy látja, hogy a növekvő bérek és a lakosság fogyasztása lassan hajtja felfelé az inflációt. Mint azonban felhívta a figyelmet: az inflációnak van egy olyan veszélyes tulajdonsága, hogy hirtelen meg tud lódulni, ez pedig kockázatot jelenthet 1-2 éves időtávon. A szakértő szerint az esetleges áfacsökkentések inflációs hatását óvatosan kell kezelni, mert elfedhetik az alapfolyamatokból adódó kockázatokat.

Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint egészen addig, amíg az eurózónában lanyha az inflációs környezet, addig az importált infláció mértéke is elenyésző maradhat, ami késlelteti a magyar inflációs folyamatok felfutását is. Azt gondolja tehát, hogy érdemes lesz figyelni a belső folyamatok mellett (például a tempós reálbér-emelkedés) miként alakulnak majd a külső, európai fejlemények. Ürmössy júniust követően számít arra, hogy újra gyorsulásnak indulhat a pénzromlás üteme.

Nézze meg karikatúránkat is

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: élelmiszerek, kosár, infláció, statisztika, KSH