Részletes számok és megtérülések

Érdemes-e most lakást venni az egyetemi városokban?

Fotó: Azénpénzem

2021. július 21. A korábbinál hosszabb idő alatt térül meg egy lakás vásárlása a bérléshez képest az egyetemi városokban – állapították meg a Takarék Index elemzői. A következő hetekben, hónapokban azonban némileg módosulhat a kép.

A koronavírus-járvány átrajzolta az egyetemi városok bérlakáspiacát – olvasható a Takarék Index elemzésben. Az online oktatás miatt eltűnő kereslet, a turisták elmaradásával és a széleskörű home office megjelenésével együtt, a bérleti díjak jelentős csökkenést hozta tavaly. Idén már élénkül a piac, de még mindig olcsóbban lehet lakást bérelni, mint a járvány előtt, különösen Budapesten.

A felvételi ponthatárok kihirdetése után tovább növekedik a kereslet, ami a bérbeadókat hozza kedvezőbb helyzetbe. A bérlés és kollégiumi elhelyezés mellett azonban továbbra is lehetőség a felvett hallgatók és családjuk számára a saját lakás vásárlása.

Öt év alatt megduplázódtak az árak

A lakásvásárlást fontolgatók számára kedvező, hogy míg az elmúlt években drasztikus áremelkedés jellemezte a hazai lakáspiacot, 2020 lényegesen kisebb drágulást hozott, különösen az eddig az árnövekedés motorjának számító fővárosban. Budapesten mindössze 2,85 százalékkal emelkedtek a medián fajlagos négyzetméterárak, sőt, az V. kerületben és a Palotanegyedben minimálisan még csökkentek is, míg Belső-Ferencvárosban, Külső-Erzsébetvárosban, Külső-Terézvárosban vagy Óbudán stagnáltak. Eközben Kelenföldön, Angyalföldön, a Corvin-negyedben, Újpesten és Újlakon legalább 9 százalékos volt az átlagos drágulás.

A Takarék Index elemzői megvizsgálták, hogy az elmúlt öt évben hogyan nőttek az árak az egyetemisták körében legnépszerűbb belvárosi területeken. Az olcsóbb városnegyedeket jellemezte a nagyobb áremelkedés: a Palotanegyedben, Külső-Erzsébetvárosban, Belső-Ferencvárosban és Külső-Terézvárosban átlagosan 125-140 százalékkal drágultak a lakások, míg például a belvárosban 94 százalékkal. Azonban még így is az V. kerületben kell a legtöbbet fizetni négyzetméterenként, 933 ezer forintot a 2020-as átlagos fajlagos árak alapján. A második legdrágábbnak a Corvin-negyed számít majdnem 900 ezer forintos árakkal, a harmadik Belső-Terézváros 855 ezerrel. 700 ezer forint fajlagos ár alatt lehetett lakást vásárolni a Palotanegyedben, Külső-Erzsébetvárosban, Zuglóban, és Óbudán, a távolság és népszerűség terén kis kompromisszumot kötve 600 ezer forintos négyzetméterár alatt pedig a József-Attila lakótelepen, a Magdolna-negyedben vagy Újpesten.

A vidéki egyetemi városok is jókorát drágultak

A vidéki egyetemi városokban továbbra is olcsóbban lehet lakást vásárolni. A legdrágábbnak számító Debrecenben átlagosan 423 ezer forintot kérnek el egy négyzetméterért. A 400 ezer forintot még Gödöllőn, Veszprémben és Győrben haladják meg a fajlagos árak, Szegeden 350 ezer forint körüli összeget, Pécsen valamivel több mint 300 ezer forintot kell fizetni négyzetméterenként, míg a legolcsóbbnak számító Miskolcon alig valamivel több, mint 230 ezer forintot.

Az elmúlt öt évben az árak a legkisebb mértékben Győrben emelkedtek, 71 százalékkal, a többi vizsgált egyetemi városban legalább megduplázódtak. A legnagyobb növekedés Veszprémet jellemezte, ahol 133 százalékkal emelkedett az átlagos fajlagos ár. 2020-ban ugyanakkor vidéken is megtorpant a drágulás: Gödöllőn stagnáltak az árak, és Pécset jellemezte a legnagyobb, 8 százalékos árnövekedés, miközben az elmúlt öt évben az évesített árváltozás 11 és 18 százalék között mozgott.

Beszédes a fedezeti időtávok alakulása

A Takarék Index elemzői évről évre megvizsgálják, hogy milyen lehetőségei vannak az egyetemista gyermekük számára lakást vásárolni vagy bérelni tervező családoknak. A két lehetőség közötti választás sok tényezőtől függ, de a választás alapvetően pénzügyi döntés, amit a bérleti díjak és lakásárak szintje mellett a lakásban eltölteni tervezett idő befolyásol.

Forrás: Takarék Index számítás

Az elmúlt évekhez képest a fedezeti időtávok jelentősen megugrottak, több budapesti kerületben meg is duplázódtak a 2021-es első féléves bérleti díjak alapján. Ez elsősorban a jelentősen lecsökkent bérleti díjakra vezethető vissza, miközben a lakásárak tovább növekedtek. Mindez azonban – hangsúlyozzák az elemzésben – átmeneti állapot. A kereslet visszatérésével ismét a bérleti díjak emelkedésére lehet számítani, így hosszabb távon a fedezeti időtávok a mostani nagyon magas szintről várhatóan lefelé mozdulnak el.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: lakás, ingatlan, bérlakás, lakásbérlés, Takarékbank, Takarék Index, elemzés