Megmondták a közgazdászok, mit kell tennie az új kormánynak

Erősödhet még a forint?

Fotó: Lovas Judit

2026. május 7. A piac megelőlegezte a bizalmat az új kormánynak, ezt látjuk a forint jelenlegi árfolyamában. A folytatás az új kormány intézkedéseitől függ majd. Neves közgazdászok szerint reális lehet az euró 2030-31-es bevezetése, ehhez azonban fiskális fegyelemre van szükség – derült ki a Portfolio Hitelezés 2026 konferenciáján.

Kifejezetten jó, felszabadult hangulatú volt a Portfolio kedden megtartott Hitelezés 2026 konferenciája, ahol a pénzügyi szektor vezetői „már szabadon” beszélhettek a gazdaság, a hitelezés helyzetéről. Bár nagy a bizonytalanság az új kormány várható intézkedéseivel kapcsolatban, alapvetően bizakodó a szektor. A közgazdászok kerekasztal beszélgetésén a magyar gazdaság helyzetét vitatták meg. Szóba került a forint árfolyama, a költségvetés helyzete és az euró bevezetésének realitása és lehetséges dátuma.

Merre mozoghat a forint?

Király Júlia, az MNB volt alelnöke szerint nem fog tovább erősödni a forint, mert akik rendszerváltásra szavaztak, már zárták a pozíciójukat. Hosszú távon attól függ az árfolyam, hogy milyen lesz az eurócsatlakozási pálya. A rövid távú felminősítés nem valószínű, és abban bízik, hogy a leminősítés kockázata is lekerült a fejünk fölül. Szerinte kiegyensúlyozott, stabil pályára számíthatunk, kivéve, ha két esemény bekövetkezik: az egyik, ha „összeomlik a világ”, mert a Hormuzi-szoros lezárva marad, ami globális recessziót okoz, a másik, ha a private credit piacok, illetve az azokhoz kapcsolódó pénzügyi piacok, tőkeáttétek beszakadnak és a 2008-as hasonló eseményekkel kell szembenézni. Ezt a kettőt a magyar gazdaság nem tudná kivédeni.

Kurali Zoltán, az MNB-alelnöke elmondta: elég likvid a magyar eszközök piaca, tehát azt a kérdést feltenni, hogy helyén van-e a forint, olyan, mintha azt kérdeznénk, helyén van-e az S&P 500. Jelenleg megelőlegezett bizalmat láthatunk a kockázati prémiumok szűkülésében, amit Magyarország megkapott, de a várakozáshoz teljesítmény is kell majd, amit számon fog kérni a piac. Ehhez a fiskális fegyelem, az uniós pénzek hazahozatala, az euró bevezetése szükséges – vélte az MNB alelnöke.

Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának igazgatója is úgy látja, hogy a piac megelőlegezte a bizalmat, és a piac lehetőséget lát az EU-pénzek hazahozatalára és az euró bevezetésére. A kérdés az, hogy mit fog tenni ezért a fiskális politika. Ha az a program, hogy van egy feszes, deficitcsökkentő pálya, ami 2030-ra teljesíti a maastrichti kritériumot, akkor az komoly javulást hozhat, elsősorban a hozamkörnyezetben.

Korábbi számításaik szerint a forint fair értéke 370 forintos euró árfolyamnál volt, annál most erősebb a hazai deviza. Ugyanakkor, ha az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat teljesítjük, akkor a mostaninál is lehet – nem sokkal – erősebb az árfolyam, egy lassú felértékelődés során.

A kötvénypiacon lehet tere a javulásnak

Tardos Gergely szerint inkább a kötvénypiacon lehet további javulás. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint van esély arra, hogy a lengyel hozamok alá csökkenjenek a magyar kötvényhozamok. Valóban van most egy megelőlegezett piaci bizalom, amivel az új gazdaságpolitikai vezetés élhet, de vissza is élhet. Ezen fog múlni, hogy hol köt ki a forint árfolyama és a hozamkörnyezet. Ő is lát teret a forint további erősödésére. A közel-keleti konfliktus megüti Magyarországot, de ha sikerülne annak véget vetni, az segíthetne még a magyar eszközöknek – akár a forintnak, akár a hozamoknak. Mi azonban sokkal jobban ki vagyunk téve az energiaválságnak, mint a lengyelek, emiatt nagyobb a konfliktus hatása az inflációra. Tehát ha lesz egy globális kockázati prémium csökkenés, az minket jobban fog érinteni. Ráadásul a politikai kockázat most jobban érinti a lengyeleket, mint minket.

A gazdaságnak tényleg a gyenge forint lenne jó?

Kurali Zoltán arról beszélt, hogy van egy olyan paradigma, amely szerint a gyenge forint jó a magyar gazdaságnak, az erős viszont rossz, ezt azonban nem támasztják alá az adatok. Kiszámolták, hogy az uniós csatlakozásunk, 2004 óta a forint a legkevésbé felértékelődő deviza a régióban, és azt láthatjuk, hogy a reál növekedésünk viszont a leggyengébb. Tehát az árfolyam relatív leértékelődése, vagy kevésbé felértékelődése nem hozott többlet növekedést a régiós versenytársakhoz képest.

Király Júlia szerint az elmúlt években a tudatos forintgyengítés mindig együtt járt azzal, hogy a forint iszonyatosan volatilis lett, és nem tudta használni a kamatcsökkentés eszközét élénkítésre a monetáris politika, mert egy kis kamatcsökkentésre a forint gyengüléssel reagált. Ő személy szerint mindig is kockázatkerülő volt, éppen ezért szerinte jól tette a Monetáris Tanács, hogy a múlt héten nem csökkentett kamatot.

Tardos Gergely nagyon örül annak az árfolyam-politikai fordulatnak, ami Magyarországon történt, szerinte nehéz olyan területet mondani, aminek a gyenge árfolyam használt volna. Rövid távon az exportszektor nyilván nem örült, mert váratlanul érintette a forint ekkora mértékű erősödése.

Mikor lehet kamatot vágni?

Virovácz Péter arról beszélt, hogy az ING Banknak többféle forgatókönyve van a Hormuzi-szorosi konfliktussal kapcsolatban, de a legjobb forgatókönyv esetén is lassú, 3-6 hónap lehet a helyreállás. A mezőgazdaság helyzete nem néz ki jól – és akkor még az aszályról nem is beszéltünk -, ezért jó esetben is 4,5-5 százalék körüli átmeneti inflációs csúcs várható. Ebben a helyzetben nagy kérdés, hogy milyen lesz a globális pénzügyi reakció. Ha hurráoptimizmus lesz, akkor még erősödhet a forint és lejjebb jöhetnek a hozamok, és tér nyílhat az év végén egy vagy két kamatvágásra. De az ING a jelenlegi forgatókönyvében – amelyben 100-120 dolláros olajárral számolnak - nem látnak teret idén a kamatvágásra. Az energiapiaci helyzeten múlik, hogy jövőre mikor lehet elkezdeni. A jövő év végére lemehet 4,5 százalékra az alapkamat, de ez a lehető legjobb forgatókönyv.

Rendbe rakható-e a költségvetés?

- Nem lehet olyan kiigazítást tenni a költségvetésben, ami ne érintené egyszerre a bevételi és a kiadási oldalt is, mert nem jönnek ki a számok – mondta Kurali Zoltán. Hozzátette: nincs más opció! Az elmúlt 5-6 évben az állam finanszírozási igénye a GDP 6-8 százaléka között volt. Úgy, hogy a megtakarítási ráta 5-6 százalék. A különbséget a külföld finanszírozta, elsősorban devizában. De ezt nem lehet a végtelenségig húzni. Az euró bevezetéshez kell olyan konvergencia terv, amit komolyan veszünk és teljesítünk. Hozzátette: Az euró bevezetése akkor tud sikeres lenni, ha egy fokozatos, gördülékeny folyamatként tartós javulást hoz a gazdasági mutatókban, ehhez az inflációs cél felülvizsgálatára is szükség lehet, legkésőbb az ERM-2-be való belépésig.

Az MNB alelnöke szerint fontos az adósságról is szót ejteni. A 75 százalékos GDP arányos adósság igenis magas. A maastrichti kritériumok teljesítése nemcsak az euró bevezetése szempontjából fontos, hanem azért is, hogy stabilizálódjon az állam mérlege.

Tardos Gergely arról beszélt, hogy az uniós források a GDP 2-3 százalék közötti addicionális bevételt jelenthetnek évente, és a kamategyenleg is javulhat – ezek sokat segítenek, tartalmilag azonban ez még kevés. A 6,8 százalékos hiánynál a végén a valóság lehet jobb, de neki kell esni a hiány lefaragásának.

Virovácz szerint az adósságszerkezet átalakításával lehetne még megtakarítást elérni. - Ha az euró bevezetése a cél és hiszünk a konvergenciában, akkor lehet, hogy vissza kellene hozni a deviza eladósodást a rendkívül drága lakossági finanszírozás helyett. Akkor a külföldi befektetők rákényszeríthetnék a kormányt a feszes költségvetési politikára. (Ezt Kurali Zoltán, aki 2019. és 2025. januárja között az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója volt, és vezetésével az ÁKK ennek az ellenkezőjét vitte végbe, meglehetősen elképedve hallgatta.)

Virovácz azonban azzal érvelt, hogy tudjuk, hogy ennek az ellenkezője történt Kurali vezetése alatt, csak akkor egy magasnyomású gazdaságféle „nünüke” volt, most azonban remélhetőleg nem ez lesz. Szerinte az adósságfinanszírozás olyan téma, aminek nagy hatása lehet, érdemes róla beszélni. Kurali szerint azonban óvatosan kell bánni a deviza adóssággal.

Lehet gyors az euró bevezetése

Király Júlia szerint azonban nincs szükség külföldi befektetőkre csak azért, hogy valaki rákényszerítse a kormányra a fiskális fegyelmet. Hangsúlyozta: ő el tudja képzelni, hogy ez egy olyan kormány lesz, amely magától képes olyan fiskális fegyelmet tartani, amellyel akár 2030-31-re elérhető az euró. Ez iszonyú nehéz lesz. Tardos szerint, ha a költségvetési hiánypálya megfelelő, akkor lehetséges a gyors euró bevezetés.

Virovácz Péter szerint fontos, hogy az euró bevezetése ne csak egy politikai cél legyen, hanem egy értelmes eszköz ahhoz, hogy jobban tudjunk élni.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: közgazdász, MNB, alapkamat, forint, árfolyam, euró, maastrichti kritériumok, hiány, monetáris, fiskális, Király Júlia, Kurali Zoltán, Tardos Gergely, Virovácz Péter