Postabontásért egymillió, jogászoknak milliárdok

Erre költik a pénzünket

Sok pénz, de nem feltétlenül valódi...
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely, MTI
2014. szeptember 3. A magyar adófizetőktől elszedett forintokból tartják fent a kormányapparátust, a már toldalékává vált jegybankkal együtt. Ha plusz pénzt nyomtatnak, akkor nekünk kell előbb-utóbb sokkal többet kiadnunk a boltokban, ha pedig tovább gyengül a forint, az is rajtunk csapódik le. Az állam tőlünk szerzett forintjait rejtő zsebeiben kotorásztunk egy kicsit.

Megjelentek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján azok a pályázatok, amelyeket a jókora botrányt kavart 200 milliárdos forintos juttatásból finanszíroz a jegybank alapítványa. Lehet jelentkezni ösztöndíjra, például 36 hónapon keresztül elnyerhető havi 200 ezer forint, de 50 millió forintot fordítanak tankönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, tanulmányok kiadására. Korábban Matolcsy György elnök a Vs.hu-nak azt nyilatkozta, hogy az alapítványokat azért hozták létre, mert „a magyar közgazdasági és pénzügyi képzésben még mindig a korábbi, mára meghaladott neoliberális közgazdasági iskola tanai, tévedései a meghatározóak”. Az elnök hangsúlyozta, hogy a közgazdasági és pénzügyi oktatásban is fordulatra van szükség.

Ha már az állam tőlünk szerzett forintjait rejtő zsebeiben kotorászunk, néhány érdekes kifizetést érdemes az NFM-megbízások közül megemlíteni. Akadt magánszemély, aki postabontásban való közreműködésért kapott nettó 950 ezer forintos megbízási díjat. Igen sokan vehettek fel szakértői tanácsadásért fejenként és alkalmanként 640 ezer forintot. A gyerekekre kötött állami biztosításhoz egy közvetítőtől bruttó ötmillió forintért vettek tanácsot 2013-ban. Az előző években, és azóta úgy tűnik, sikerült az apparátusnak magának is eligazodnia (az a biztosító jár jól, amelynek sikerül szerződnie az állammal).
Az MNB költéseiről (például kastély-, és luxusirodaház-vásárlás) valószínűleg csak az nem hallott eddig, aki nem akart. Matolcsy az említett interjúban azt is elmondta, hogy „jó híre van”, a jegybank saját pénzét költi – amire pénzteremtéssel és a kéthetes betét révén hitelből jön a fedezet –, de csak addig, amíg nyereséges. Tévedés ne essék, a jegybank nyeresége (ami normális országokban nem is lehet cél, a jegybankok ugyanis – egyszerűsítetten megfogalmazva – nem piaci, hanem szabályozói szereplők) nem az ő pénze, hanem a mienk.

A magyar adófizetőktől elszedett forintokból tartják fent a teljes kormányapparátust, a már toldalékává vált jegybankkal együtt. Ha az MNB plusz pénzt nyomtat, akkor nekünk kell előbb-utóbb sokkal többet kiadnunk a boltokban, ha pedig tovább gyengül a forint, az is rajtunk csapódik le. (Néhány szakértő szerint a jegybanki nyereséget kifejezetten a forint mélyrepülése segítette.) Drágábbak az autók, a háztartási cikkek, a banán, a határokon túl pedig mind jobban össze kell húzniuk magukat azoknak is, akik egyáltalán tudnak utazni.

Jókora összegek vándorolnak az ügyvédekhez


A jegybanki költekezés mellett szinte eltörpül, de érdemes azért szót ejteni a devizaperekhez felfogadott ügyvédekről is. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kormányzati oldalon közzétett számos megbízási szerződést. Ebből derült ki, hogy a devizahiteles perekben a magyar államot képviselő ügyvédi irodák munkájukat 2,3 milliárd forintért láthatják el. Gyönyörű még, hogy egy másik ügyvédi iroda majdnem 50 millió forintot kaphat csak azért, hogy az ő munkájukat „koordinálja”. Azóta a napi.hu-val közölték: „a tárca honlapjára téves adat került fel, az állam képviseletében eljáró irodák legfeljebb bruttó 889 millió forintos keretösszeg erejéig részesülhetnek megbízási díjban”. (Most megnyugodtunk?)

A remekül fizetett állami jogászok, akiknek ráadásul először a bíróság is elképesztően magas, 2,828 millió forintos díjat ítélt meg formálisan megnyerték ugyan, valójában mégis úgy tűnik, hogy elszúrták az első devizás pert. Lázár Dénes jogász, a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület (PITEE) egyik alapítója korábban kifogásolta, hogy „a bírói kar, úgy tűnik, mindent megtesz annak érdekében, hogy a fogyasztókat képviselő ügyvédektől megvonja a költségtérítést”. Tehát mások azok a jogászok, akiket az adósok, és megint másik, akiket az állam bíz meg. Az NFM által közzétett megbízások teljes összegének mindenesetre számításaink szerint háromnegyede landolt jogászoknál. „Jogi tanácsadásra” ment esetenként közel 71, de akár 110 millió forint is (nem valószínű, hogy ezeket az összegeket a kapott eligazítás minősége mioatt esetleg diszkontálták, vagy eleve rosszul tették közzé). Akit érdekel, a belinkelt listában maga is könnyen kiszúrhatja, mely ügyvédi irodák lehetnek különösen közel a kormányzati szívekhez, ezáltal a mi zsebünkhöz is.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!


Címkék:  , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok