Már 23 éves az OTP Optima Alap

Erre vágynak a befektetők

Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő
befektetési igazgatója

2019. május 19. Az átlagos magyar befektető alacsony kockázatvállalás mellett szeretne magas hozamot elérni, és általában éppen fordítva cselekszik, mint ahogy kellene – véli Szalma Csaba az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója, aki 22 éve kezeli az OTP Optima Alapot. A szakember szerint mindig vannak divatos befektetések, a kötvényalapok azonban ma is stabil részét képezhetik egy jól diverzifikált befektetési portfóliónak. Cikksorozatunkban az OTP Alapkezelő 25 évét mutatjuk be.

Ma több mint 150 milliárd forint megtakarítás van az OTP Optima Alapban, a csúcson, 2005-ben pedig több mint 500 milliárd forintra emelkedett a vagyona. Huszonhárom évvel ezelőtt, 1996. április 18-án 100 millió forint indulótőkével indult az OTP Alapkezelő első nyíltvégű alapja. Szalma Csaba befektetési igazgató 1997-ben érkezett az OTP Alapkezelőhöz, ahol akkor még mindössze hárman dolgoztak.

A „hőskorszakban” nem voltak elődök, nem volt kitől tanulni, azonnal mélyvízbe kerültünk – mesélte portálunknak az alapkezelő befektetési igazgatója, aki a kötvénybefektetések kezelését kapta feladatul. Azóta, 22 éve az OTP Optima Alap portfoliómenedzsere. Ezt a több mint két évtizedet idézi fel most nekünk.

Voltak meleg helyzetek

Akkor jóval kevesebb instrumentum, többnyire rövid lejáratú papírok voltak a piacon. Tíz százalékos hozamok jellemezték azt az időszakot, és mai szemmel hihetetlennek tűnő, 50-100 bázispontos különbségek voltak a vételi és eladási árfolyamok között. Az első piaci sokkot az OTP Optima Alap életében az 1998-as orosz válság hozta, ami ugyan inkább a részvénypiacokat rázta meg, de a kötvényhozamok is jelentősen emelkedtek. A hozamemelkedés pedig rengeteg kényszereladást hozott.

A hazai kötvénypiacot a fiskális-monetáris politika alakítja. A kétezres évek elején hosszú évekig abban a hitben éltünk, hogy csak pár évük van a forintkötvényeknek, az euró bevezetésére nem kell sokat várni – mesélte Szalma Csaba. A gazdaságpolitika azonban a 2008-as válság idejére államcsőd közeli helyzetbe sodorta az országot. Hazánk külső finanszírozásra szorult, ezek a pénzek viszont a válság kitörésekor elakadtak. Szerencsére az MNB gyorsan felismerte, hogy külső segítség kell, és az ország vezetése az IMF-hez fordult. Bár a segítség gyorsan megérkezett, jó fél évnek el kellett telnie, mire a befektetők elhitték, hogy helyre fog állni a nyugalom.

A válsághelyzetek a legizgalmasabbak

A legemlékezetesebb korszak a 2008-2009. évi globális pénzügyi válság ideje volt az alap kezelése során – emlékezett vissza a szakember. Nyugodt időszakban van idő hosszas mérlegelésre, de amikor nagy a feszültség, akkor gyorsan kell reagálni. Óriási volt a tőkekiáramlás, a külföldiek öntötték a papírokat a piacra, és előfordult, hogy amikor le is kellett volna szállítani a kötvényeket, kiderült, hogy a londoni bank nem kényszereladó volt, csak spekuláns. Később a felügyelet meg is büntette.

Mi tartottuk a pozícióinkat még akkor is, ha a befektetők elpártoltak tőlünk. Tudtuk, hogy ez lesz a kifizetődő. Sőt, a mélyponton vásároltunk, így a bennmaradt befektetők már 2009-ben szép hozamokat tehettek zsebre. A 2011. év végi európai szuverén adósságválság ugyancsak szépen hozott a befektetőknek. 2012 elején forint állampapírokat vettünk, amelyek szintén szépen hoztak az alapnak - tette hozzá Szalma Csaba.

Nem lettünk okosabbak

A szakember szerint elgondolkodtató, hogy az alap kezelésével töltött 22 év során mekkora hullámzások voltak a vagyonban. A magyar átlagbefektető ugyanis magas hozamot szeretne alacsony kockázat mellett. Az emberek hajlamosak csak a múltbéli hozamokat nézni, aztán az előző 3 hónap teljesítménye alapján rossz befektetési döntések születnek. Akkor szállnak ki, amikor vásárolni kellene, hiszen elszálltak az állampapír hozamok, és alacsonyak az árfolyamok. (Ilyenkor az alap hozama leesik, akár mínuszos is lehet.) És akkor vásárolnak, amikor épp el kellene adni. Ez az elmúlt 22 év során sem változott. Úgy tűnik, sokan nem igazán értették meg, miről szól a kötvényalap – összegezte Szalma Csaba.

Bár a piaci viszonyok ma kevésbé kedveznek a kötvényalapoknak, az OTP Optima Alap továbbra is kedvelt a befektetők körében, mert mérsékelt kockázat mellett 1-3 éves időtartamon viszonylag rugalmas, a rövid lejáratú állampapírokkal versenyképes befektetési lehetőséget nyújt, és azon kevés befektetési alap közé tartozik, amelyek 90 nap után tőkegaranciát biztosítanak.

A cikk megjelenését a 25 éves OTP Alapkezelő támogatta.