Észrevette? Három évtizede tavaly kellett a legkevesebbet dolgozni
2019. április 23. Az utóbbi három évtizedben 2018-ban kellett a legkevesebb napot munkával tölteni – állapította meg a KSH. A munkarend szerint teljesíthető munkanapok és a ténylegesen a munkahelyen töltött idő között azonban jelentős a különbség.Tavaly tényleg tobzódhattunk (már aki tehette) a hosszú hétvégékben. (Az idei év ehhez képest meglehetősen szegényes.) A KSH frissen megjelent kiadványa szerint még a gondoltnál is különlegesebb lett ilyen szempontból a 2018-as év. Mint leírták: az utóbbi három évtizedben ez volt az az év, amikor a legkevesebb napot kellett munkával tölteni. Legalábbis azoknak, akik az általános munkarend szerint dolgoznak.
A munkanapok száma – jegyzik meg a statisztikusok –, ha nem is jelentősen, de befolyásolja például a munkaerőköltség-index alakulását. Az egy órai költség számításakor ugyanis kevesebb munkanap esetén kisebb óraszám szerepel, míg a költségtényezők jelentős része (pl. a szellemi dolgozók keresete vagy a cafetéria) független a ténylegesen ledolgozott órák számától.
A hiányzások módosítják a képet
A munkarend szerint teljesíthető munkanapok és a ténylegesen a munkahelyen töltött idő között jelentős különbség van. Az utolsó, 2016. évi munkaidőmérleg-felvétel szerint a legalább 5 fős vállalkozások dolgozói átlagosan 39,1 munkanapon nem dolgoztak, viszont a munkarenden kívül eső időben 1,7 munkanapot teljesítettek. A távollétből 26,7 nap szabadságon töltött idő volt, amit 10,3 nappal a betegség miatti hiányzás követett.
Tavaly egy munkahéten átlagosan a foglalkoztatottak mintegy 4 százaléka hiányzott. A legfajsúlyosabb távolléti ok a szabadság, amit a betegség miatti hiányzás követ. Szabadság címén a szellemi munkát végző nők két és félszer nagyobb arányban voltak távol, mint a fizikai munkát végző férfiak. A betegség miatti egész hetes hiányzás a nőknél jóval meghaladta a férfiakra jellemzőt.
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a nonprofit szféra adatszolgáltatásra kijelölt szervezeteinek teljes munkaidős dolgozói 2018-ban havi átlagban 149,1 (ezen belül a fizikaiak 150,5 a szellemiek 147,5) órát teljesítettek, ami az előző évinél 12 százalékkal volt alacsonyabb. A vállalkozásoknál a teljesített munkaórák száma csak 0,9 százalékkal maradt el az előző évitől, mivel a ledolgozandó munkanapok alacsonyabb számát a túlórák magasabb száma ellensúlyozta.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: munka, munkanap, hosszú hétvége, ünnepnap, KSH, statisztika, szabadság, betegállomány
Kapcsolódó anyagok
- 2019.10.07 - Tízezrek vannak a fővárosban is munka nélkül
- 2019.08.18 - Hétfőn teljes gőzzel működnek a boltok
- 2019.07.23 - Sokan még mindig csak papíron mennek szabira
- 2019.04.09 - Alkotmányosan dolgoztatható halálra a magyar
- 2019.04.08 - Belenyúl a szabadságokba is az Unió
- 2019.04.05 - A fiatalok többsége utálja munkáját
- 2019.01.10 - Az európai szakszervezet is aggódik a rabszolgatörvény miatt
- 2018.12.12 - Megugrott az üzemi balesetek miatti táppénz
- 2018.08.28 - Itt a hosszú hétvégék naptára!
További kapcsolódó anyagok