OTP Öngondoskodási Index: tájékozatlan a magyar, de már félretenne

Ez már biztos: győzött a párnaciha

2015. november 1. A váratlan helyzetektől félünk a leginkább, ez lett a legfőbb megtakarítási cél, a tanulás pedig a második helyen áll. Nyugdíjra csak a lakosság 22 százaléka tesz félre, igaz ez már jelentős emelkedés az egy évvel ezelőttihez képest. Az emberek közel egyharmada otthon őrizgeti a pénzét, ami a brókerbotrányok miatti bizalmatlansággal és sokszor a teljes tájékozatlansággal magyarázható. A jó hír az, hogy 37 pontra erősödött az OTP Öngondoskodási Indexe, ami azt mutatja, hogy egyre nagyobb teret nyer hazánkban az öngondoskodási szemlélet.

Három éve érte el a mélypontot (32 pont), azóta folyamatosan javul a hazai öngondoskodási állapotokat mérő OTP Öngondoskodási Index. Az egy évvel ezelőttihez képest egy pontot erősödött a mutató, ami jelenleg 37 ponton áll, ezzel az eddig mért legmagasabb szintre emelkedett. Ezzel a 100 pontos skálán még mindig nagyon alacsony értéket mutat, ugyanakkor a tendencia az, hogy egyre nagyobb teret nyer az öngondoskodási szemlélet hazánkban – mondta a kutatás adatait ismertető Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.

A bankkapcsolattal rendelkező 18-70 évesek 52 százaléka folytat valamilyen formában pénzügyi öngondoskodást. Ez kis emelkedés a tavalyi 51 százalékhoz képest, viszont a 2011-es első mérésnél ez még 63 százalék volt. Vagyis a lakosság egy része azóta felélte a megtakarítását (2011-ről 2012-re jelentős volt a visszaesés), azóta pedig kisebb-nagyobb ingadozásokkal stagnál. Jelenleg 3,1 millióan rendelkeznek megtakarítással, ami tavalyhoz képest 3 százalékpontos növekedést jelent (70-ről 73 százalékra). Az emberek 27 százalékának ugyanakkor nincs semmilyen megtakarítása.

A vésztartalék a legfontosabb

Ezek után nem is csoda, hogy a váratlan helyzetekre való takarékoskodás ugrott az első helyre a megtakarítási célok tekintetében. Jelenleg csak az emberek 27 százalékának van olyan vésztartaléka, amit mozgósítani tud. A második helyen a tanulás áll, majd a tartós fogyasztási cikk, a ruházkodás, az ingatlan, azt követően pedig a nyaralás következik. A nyugdíjas korra takarékoskodás a hetedik helyen áll, de a takarékoskodók 25 százaléka már erre is tesz félre, ami nagy előrelepés. Tavaly mindössze 17 százalék takarékoskodott nyugdíjcélra, viszont sokkal többen tervezték. A gondolatok mára beértek, azonban nem biztos, hogy ez tovább fog nőni, ugyanis a tervezésben nem történt emelkedés.

Ennek az is oka lehet, hogy „rózsaszín ködben” élnek az emberek a várható nyugdíjjal kapcsolatban. Az OTP Bank elsőként mérte fel Magyarországon, hogy mekkora nyugdíjra számítanak az emberek időskorukban. Az adatok szerint az aktív keresők az utolsó munkában töltött évük átlagjövedelmének 83 százalékát tartanák megfelelőnek ahhoz, hogy a korábbi életvitelüket folytathassák. Körülbelül 75 százalékra teszik azt az arányt, ami még elfogadható életet biztosítana. Ugyanakkor a válaszadók meg vannak győződve arról, hogy legfeljebb az utolsó munkában töltött évük átlagjövedelmének 64 százalékát kapják majd öregségi nyugdíjként. A téma szakértői több évtizedes távlatban ennél is alacsonyabb, 30-40 százalékos arányt jósolnak. A mai öngondoskodási célok között éppen ezért kiemelt helyre kellene kerülnie a nyugdíjas évekre való megtakarításnak. A bizonytalanságról az az adat is tanúskodik, hogy kiugróan magas, 41 százalék azok aránya, akik nem tudtak választ adni arra, miből fognak megélni időskorukban. Az emberek több mint kétharmada (69 százalék) pedig az államtól várja a megoldást a tisztes öregkori ellátásra. Ez jelentős emelkedés a tavalyi 63 százalékhoz képest. Mindez azt mutatja, hogy emelkedett a „majd az állam megment” szemlélet.

Nincs képben a magyar a pénzügyekben

Idén ősszel már kilencedik alkalommal készítették el az OTP Öngondoskodási Index kutatást (2011 nyara óta). Az index komplex módon, a pénzügyi vonatkozásoknál tágabb összefüggésekben vizsgálja az öngondoskodást. Az OTP Bank által finanszírozott felmérést az Ipsos közvélemény-kutató cég készítette 1500 fős országos, reprezentatív mintán. Az alapsokasága a 18-70 éves, bankszámlával rendelkezők csoportja, a mintafelvétel ideje 2015. szeptember 27-október 9. között volt.

Ami az inflációt és a betéti kamatok mértékét illeti, a megkérdezettek nagyon messzire állnak a valóságtól: mindkettőt 6 százalékra taksálják, miközben az infláció a kérdéses időszakban nulla százalék körül mozgott, a betéti kamatok ugyancsak jóval alacsonyabbak (az MNB szerint az átlagkamat 0,87 százalék). (A betéti kamatokat itt találja.) A célcsoport átlagosan – jelen kamatkörnyezetben irreálisan magas – 10 százalékos kamatot ítél olyannak, amely mellett megéri a megtakarításukat lekötni. A 7 százalékot még éppen elfogadhatónak tartja, de 4 százalék és az alatti kamat megítélésük szerint túlzottan alacsony ahhoz, hogy ezt a megtakarítási formát válasszák.
A fentiek miatt nem meglepő, de aggasztó hír, hogy az emberek háromnegyede a 9 százalékos kamatígéretre is odaadná a pénzét, sőt a megkérdezettek 40 százalék a még egy 19 százalékos kamatnál sem gyanakodna, hogy az irreális.

Sokan tartják otthon

A tavaly őszi mérés óta látványosan, 6 százalékponttal 32 százalékra nőtt azok aránya, akik – komoly biztonsági kockázatot vállalva – kizárólag otthon tartják a megtakarításukat. Ez az 1,4 millió ember szereti, ha kéznél van a pénze. Az okokat továbbfejtve a válaszadók 44 százaléka azt nyilatkozta, hogy nem ismeri eléggé a befektetési lehetőségeket, 43 százalékuk (a korábbinál 11 százalékponttal többen!) pedig fél a vagyonát befektetni. Kovács Antal szerint ez azért van így, mert az elmúlt év eseményei, főleg a brókerbotrányok mély nyomot hagytak az emberekben.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: öngondoskodás, OTP Öngondoskodási Index, Kovács Antal, OTP Bank, megtakarítás, kamat, nyugdíj