Nagy a bizonytalanság, kérdés, jönnek-e újabb lezárások

Ez várható idén a magyar gazdaságtól

2021. április 7. Sok a bizonytalansági tényező, de a korábban prognosztizáltnál jobban, 4,5 százalékkal nőhet idén a magyar gazdaság a Kopint-Tárki szerint. Persze csak akkor, ha a járvány miatt nem jönnek újabb zárások. Az infláció gyorsulni fog, de már nem az élelmiszerárak hajtják a drágulást.

Felfelé módosította a 2021-re várható gazdasági növekedési prognózisát a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet. Palócz Éva vezérigazgató a mai online sajtótájékoztatón elmondta: decemberben még a GDP 3,5 százalékos növekedését várták, most már 4,5 százalékos bővüléssel számolnak 2021-re. Az első negyedév még csökkenést mutat majd, hiszen tavaly a járvány csak a negyedév utolsó két hetét érintette. A második negyedévben azonban már 10 százalék fölött lesz a bővülés a bázishatás miatt (tavaly a második negyedévre esett a gazdaság lezárása). Mindez akkor várható, ha nem lesznek a járvány miatt újabb drasztikus lezárások – tette hozzá az Azénpénzem.hu kérdésre.

Az ipar szétszakadt, van, ami nőni tudott a járvány ellenére, és van, ahol jelentős a visszaesés. (Például a villamos berendezések gyártása, a gyógyszergyártás felpörgött, a járműipar, textilipar nagyot zuhant.) 2020-ban az ipari termelés 6,1 százalékkal esett vissza, 2021-ben várhatóan 7 százaléknál jobban fog bővülni.

Gondban a feldolgozóipari cégek

A Kopint-Tárki konjunktúra barométere, amely a vállalkozások szubjektív mutatóján alapul, tavaly nyár óta 56-60 pont környékén áll. Egy évvel ezelőtt, az első veszélyhelyzeti rendelet kihirdetése után a hazai feldolgozóipar konjunktúraindexei a 2008-as világgazdasági válság idején mért szintekre estek vissza. Három hónappal később a mutatók visszapattantak, azonban a korábban jellemző szintektől továbbra is elmaradás tapasztalható, és azóta enyhén emelkedő, gyakorlatilag stagnáló állapotban vannak. Vagyis a feldolgozóipari cégek nem érzik magukat jó helyzetben, igaz, kirívóan rosszban sem. A jelenleg rossz helyzetben lévő vállalkozások aránya 21 százalék, ami határozottan kedvezőbb a tavalyi átlaghoz képest.

Az építőipar felpöröghet

Az építőiparban idén már a lakásépítést és -felújítást támogató intézkedések hatása is látható lesz, így az ágazat kibocsátása 10 százalék körüli, vagy akár nagyobb ütemben is nőhet. A kutatóintézet korábbi várakozásával ellentétben egészen a tavalyi év végéig kitartott a befejezett és átadott lakások számának év/éves emelkedése – az utolsó negyedévben az emelkedés üteme egyenesen 40 százalék fölé gyorsult. Eközben viszont az újonnan megkezdett és a folyamatban lévő lakásépítési projektek értékének csökkenése is folytatódott. Ugyanakkor a lakásépítés áfa-kulcsának ismételt leszállítása, valamint a bejelentett otthonteremtési kedvezmények az induló projektek számának jelentős emelkedését hozzák az idén és jövőre.

Keresetek

A teljes munkaidőben dolgozók bruttó keresetei 2020 utolsó hónapjaiban is dinamikusan emelkedtek, így éves átlagban a megfigyelt munkáltatói körben 9,7 százalékkal nőttek, ami a reálkeresetek 6,2 százalékos bővülését eredményezte. A válság közepette is dinamikus béremelkedéshez néhány torzító tényező is hozzájárul (sokan lettek részmunkaidősek, a kisebb keresetűek vesztették el állásukat), ugyanakkor az alkalmazotti létszámcsökkenés miatt még a hivatalos adatokból számított nettó reálkereset-tömeg is csak minimálisan nőtt tavaly (0,6 százalékkal).

Más a helyzet viszont idén januárban, miután jóval enyhébb létszámvesztés és átmenetileg alacsonyabb infláció mellett a nominális keresetek továbbra is 9 százalék feletti ütemben nőttek, a tavalyinál sokkal szerényebb minimálbér-emelés ellenére. Az év további részében lassulásra számít a Kopint-Tárki, de az éves ütem így is meghaladhatja a 7 százalékot.

Munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma a tavalyi harmadik negyedév után a negyedik negyedévben is 0,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Vagyis a foglalkoztatottság dinamikája nem javult tovább, sőt 2021 elején romlani kezdett: februárban a foglalkoztatottak számának csökkenése 2,2 százalék volt. A munkanélküliségi ráta januárra 5 százalékra emelkedett, majd februárban 4,5 százalékra mérséklődött. Érdemi javulásra az év második felében kerülhet sor, de összességében az éves átlagos munkanélküliségi ráta aligha lesz a tavalyi 4,1 százaléknál sokkal alacsonyabb.

Infláció

Tavaly a fogyasztói árak 3,3 százalékkal emelkedtek, idén az előrejelzés szerint ennél jobban, 3,7 százalékkal nőhetnek. 2020-ban elsősorban az élelmiszerárak húzták felfelé az éves árindexet. Az előrejelzés szerint erre idén nem kell számítani. Kimagasló áremelkedés várható azonban az élvezeti cikkek terén, és a tartós fogyasztási cikkek árai is határozottan emelkedésnek indultak. A piaci szolgáltatások várható árindexével kapcsolatban ma még nehéz jelezni, hogy a valamikor újrainduló lakossági szolgáltatáspiacon az árak alakulását a nagyon rossz állapotba került szolgáltatók áremelési szándékai (kényszere) vagy a lakosság továbbra is óvatos magatartása fogja-e inkább meghatározni. 2022-re az ideinél valamivel alacsonyabb, 3,5 százalék körüli árindexet jelez előre a kutatóintézet.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: Kopint-Tárki, gazdaság, GDP, előrejelzés, infláció, növekedés, koronavírus, járvány

Ez várható idén a magyar gazdaságtól

Gondban a feldolgozóipari cégek

Az építőipar felpöröghet

Keresetek

Munkanélküliség

Infláció

Kapcsolódó anyagok