Többszáz életbiztosítási terméket kellett megszüntetni
2017. március 3.
Két hónap alatt alapvetően átalakult a biztosítói befektetések piaca. Az idén hatályba lépett szabályozás után mindössze egyetlen unit-linked maradt meg teljesen változatlanul a tavaly még lelkesen kínált meglehetősen széles palettáról. Aki korábban beszállt, az sajnos így járt.
Véget ér az ügyfelek lenyúlása, a túlzott és átláthatatlan költségek felszámítása – írtuk le a Magyar Nemzeti Bank (MNB) etikus életbiztosításról szóló terveit megismerve tavaly nyáron. Az etikus életbiztosítási szabályok többsége, így az MNB-nek a befektetési (unit-linked) életbiztosításokról szóló ajánlása is idén január 1-jén lépett hatályba. Az már az év elején látszott, hogy az elvárások miatt a korábbi termékpaletta alaposan megcsappant.
Az viszont, hogy valójában pontosan mit is hoztak az új szabályok, csak most, a Portfolio.hu biztosítási konferenciáján (lásd képünk) derült fény. Szebelédi Ferenc, az MNB főosztályvezetője az etikus életbiztosítási koncepció piacra gyakorolt hatását, a bevezetés óta eltelt két hónap első tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Mint kiderült: az idei évre mindössze 9 életbiztosítási termék maradt teljesen változatlanul, ebből pedig csak egyetlen volt unit-linked.
A biztosítók az új, a költségeket korlátozó szabályozás hatására 301 terméket vezettek ki a piacról, 46-ot módosítottak és 137-et dolgoztak ki újonnan. A termékpaletta gyakorlatilag megfeleződött. Az értékesített termékek száma ugyanis a tavaly év eleji 324 helyett az idén 156 lett. A teljes költséget kifejező mutató (TKM) az egy évvel korábbi 5-6 százalékról 3-4 százalékra csökkent. A megfelelő ár-érték arányra vonatkozó elvárásokat a mellékelt táblázatban foglaltuk össze.
A nyugdíjbiztosítások esetében az eszközalapok felénél elfogadta az MNB, hogy indokolt az eltérés a TKM alaplimittől. A többi esetben azt tapasztalták, hogy nincs magasabb hozampotenciál a magasabb költségért. Az elutasított eltéréseknél vagy valójában nem is volt összetett, vagy nem volt indokolt a közvetett befektetés. Nem mellékes, hogy kizárólag alacsony kockázatú, likvid eszközalapok feleltek meg a nyugdíjbiztosítási ajánlásban elvárt TKM-limiteknek. Szebelédi elmondta: elgondolkodtatóak lettek az eredmények, így megnézik majd azt is, hogy a nem nyugdíjcélú termékek esetén mennyire indokolt a TKM-től való eltérés.
Többen kérdezték, hogy az ügyfeleknek egy korábban kötött unit-linked szerződés megszüntetése és új, alacsonyabb TKM értékű termék megkötése előnyös lehet-e. Úgy véljük, akik szerződésüket már régebben megkötötték, kifizették a szerződés teljes tartamára szóló költségek (induló díjak) jelentős részét, azoknál a megszüntetéssel járó veszteséget általában nem ellensúlyozhatja egy új, alacsonyabb költségű szerződés megkötése.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: biztostás, életbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, unit-linked, MNB, konferencia
Ezeket sózták a befektetőkre
Fotó: Azénpénzem
Véget ér az ügyfelek lenyúlása, a túlzott és átláthatatlan költségek felszámítása – írtuk le a Magyar Nemzeti Bank (MNB) etikus életbiztosításról szóló terveit megismerve tavaly nyáron. Az etikus életbiztosítási szabályok többsége, így az MNB-nek a befektetési (unit-linked) életbiztosításokról szóló ajánlása is idén január 1-jén lépett hatályba. Az már az év elején látszott, hogy az elvárások miatt a korábbi termékpaletta alaposan megcsappant.
Az viszont, hogy valójában pontosan mit is hoztak az új szabályok, csak most, a Portfolio.hu biztosítási konferenciáján (lásd képünk) derült fény. Szebelédi Ferenc, az MNB főosztályvezetője az etikus életbiztosítási koncepció piacra gyakorolt hatását, a bevezetés óta eltelt két hónap első tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Mint kiderült: az idei évre mindössze 9 életbiztosítási termék maradt teljesen változatlanul, ebből pedig csak egyetlen volt unit-linked.
Érdekes eredmények a nyugdíjbiztosításoknál
A biztosítók az új, a költségeket korlátozó szabályozás hatására 301 terméket vezettek ki a piacról, 46-ot módosítottak és 137-et dolgoztak ki újonnan. A termékpaletta gyakorlatilag megfeleződött. Az értékesített termékek száma ugyanis a tavaly év eleji 324 helyett az idén 156 lett. A teljes költséget kifejező mutató (TKM) az egy évvel korábbi 5-6 százalékról 3-4 százalékra csökkent. A megfelelő ár-érték arányra vonatkozó elvárásokat a mellékelt táblázatban foglaltuk össze.
Befektetési biztosítási elvárások és szabályok | ||
---|---|---|
Megnevezés | Előírás | Megjegyzés |
Visszavásárlási érték | Az 1. évben min, 20%, a 2. évben min. 50%, a 3. évtől min. 80% | Ez a megtakarítási (kockázati díj nélküli) részre vonatkozik |
Költségek (TKM) | 10 évre 4,25%, 15 évre 3,95%,20 évre 3,5% | Az egyszeri díjasra 3,5% a korlát, a rendszeres díjas (lásd előző oszlop) esetében 1,5% a megengedett eltérés |
Jutalék | Jelenleg max. 14 havi díj, ez jövőre 13, 2019-ben pedig 12 hóra csökken | Ezt zsebelik be az ügynökök |
A nyugdíjbiztosítások esetében az eszközalapok felénél elfogadta az MNB, hogy indokolt az eltérés a TKM alaplimittől. A többi esetben azt tapasztalták, hogy nincs magasabb hozampotenciál a magasabb költségért. Az elutasított eltéréseknél vagy valójában nem is volt összetett, vagy nem volt indokolt a közvetett befektetés. Nem mellékes, hogy kizárólag alacsony kockázatú, likvid eszközalapok feleltek meg a nyugdíjbiztosítási ajánlásban elvárt TKM-limiteknek. Szebelédi elmondta: elgondolkodtatóak lettek az eredmények, így megnézik majd azt is, hogy a nem nyugdíjcélú termékek esetén mennyire indokolt a TKM-től való eltérés.
Az MNB már fejleszti azt a TKM-keresőt, amely a mostaninál jobban használható lesz. Úgy vélik ugyanis (szerintünk megalapozottan), hogy egy kevésbé felkészült ügyfél nehezen látja át a jelenlegi rendszert.
Mostanra már (pláne, ha az eltéréseket is alaposan meg kell magyarázni) egyértelműen kiszorította az MNB a piacról a pofátlanul drága termékeket. Ez azonban sajnos (mint azt már több olvasói kérdésre is válaszoltuk) nem segít azokon, akik korábban szálltak be „lehúzós” konstrukcióba. A 2014-ben bejelentett költségkorlátozására reagálva ügynökök „ne gondolkozzon sokat, mert ezzel a lehetőséggel júliusban már nem élhet” – felkiáltással próbáltak még gyorsan üzletet kötni. A különlegesen kedvezőnek beállított konstrukció pedig egy olyan nyugdíjbiztosítás volt, amit a következő hónapban már azért nem lehet értékesíteni, mert túl drága volt. Többen panaszolták, hogy úgy látják, tavaly túl drága életbiztosítási megtakarítást kötöttek. Ez lehetséges, de itt is, ahogy egykor a nyugdíjbiztosítás esetében, rajtuk már nem igazán segítenek az új szabályok. Többen kérdezték, hogy az ügyfeleknek egy korábban kötött unit-linked szerződés megszüntetése és új, alacsonyabb TKM értékű termék megkötése előnyös lehet-e. Úgy véljük, akik szerződésüket már régebben megkötötték, kifizették a szerződés teljes tartamára szóló költségek (induló díjak) jelentős részét, azoknál a megszüntetéssel járó veszteséget általában nem ellensúlyozhatja egy új, alacsonyabb költségű szerződés megkötése.
Nézze meg karikatúránkat is!
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: biztostás, életbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, unit-linked, MNB, konferencia
Kapcsolódó anyagok
- 2018.07.04 - Felfüggesztettek több nyugdíjbiztosítást
- 2018.01.09 - Itt az új világ a biztosításoknál
- 2017.12.05 - Tipikusan ők kötnek nyugdíjbiztosítást
- 2017.04.12 - Közel hétmilliárdért aggódhatnak a befektetők
- 2017.04.05 - Egyre népszerűbb a nyugdíjbiztosítás
- 2017.04.04 - Így számítják az idén a nyugdíjakat
- 2017.03.27 - Így trükközött az Aegon az életbiztosításoknál
- 2017.03.08 - Nem vágyik már annyira nyugdíjba a magyar
- 2017.03.06 - Miben gyarapodott leginkább a pénz?
- 2017.02.03 - Negyedével lett olcsóbb az életbiztosítás
- 2016.06.30 - Életbiztosítás: vége az ügyfelek lenyúlásának
- 2016.03.01 - Túl drágák az életbiztosítások? Az MNB szigorítana
- 2016.02.05 - Hurrá! Minden életbiztosítást összehasonlíthatunk
- 2015.09.25 - Kiderült: ennyibe kerül a garantált nyugdíj
További kapcsolódó anyagok