Nem az a meglepő, ami történt, hanem, hogy csak most vált látványossá

Ezért csúszott le drámaian a magyar lakosság

Mindannyiunk pénzét égették el
Fotó: Azénpénzem

2026. március 23. Miközben a kormányzat egyre bizonygatja, hogy a magyarok egyre jobban élnek, az Azénpénzem már sok elemzésben kimutatta ennek ellenkezőjét. A borús képet most egy kutatásban is beigazolták. Bár az okokról nem ejtettek szót, véleményünk szerint a háttérben az inflációs sokk, a csekély növekedés állhat, de nem csak ezek.

Példátlan mértékben torzult a magyar társadalom szerkezete 2021–2025 között, állapította meg a Telex beszámolója szerint az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Kutatóintézete a 2025 őszén felvett felmérése kiértékelésében. 2021–25 között a felső réteg aránya csaknem megfeleződött, 9-ről 5 százalékra csökkent. Hasonlóan drámai mértékben, 24 százalékról 14 százalékra csökkent a felső középréteg, az alsó középrétegé 36 százalékról 38 százalékra nőtt. A legdrasztikusabban az alsó réteg aránya változott, 31 százalékról 43 százalékra nőtt, ami példátlan.

A tanulmány bemutatóján Kovách Imre elmondta, hogy nem hittek a szemüknek, hogy a háromszor harmadra mért rétegarány 43 százalékra ment fel négy év alatt. Ennél is megrázóbbnak találta, hogy a népesség mindössze 5 százaléka polgárosodott, 25 százaléka polgárosodó. A gyengén polgárosodott 36 százalék és a nem polgárosodott 34 százalék együttesen a népesség több mint kétharmada.

Ez bizony deklasszálódásnak tűnik

A kutatók szerint a középrétegesedés legnagyobb strukturális ellentmondása, hogy miközben a polgárosodó csoporton belül 44 százalék a munkás foglalkozásúak aránya, a csoportba emelkedő munkások jelentős száma ellenére sem nő a társadalmi közép, mert az érettségizettek 68 és a diplomások 46 százaléka gyengén vagy nem polgárosodott. Ez deklasszálodásként is értelmezhető, ami tömeges mérete miatt erős társadalmi konfliktusforrás lehet.

Korábban már írtunk arról, mennyire kétségbeesetten bizonygatja a kormány, mennyire jól élnek a magyarok. A kórushoz pedig a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője is csatlakozott. Sebestyén Géza matematikus és közgazdász, így eléggé megdöbbentő volt az az okfejtés, amit közösségi oldalán posztolt: nem a középosztály tűnt el Magyarországon, hanem a szegénység szűnt meg. Fő állítása, hogy ma a szegények jobban élnek, mint 2010-ben a gazdagok. Ezt bizonyítandó a felhozta, hogy akkori leggazdagabbak és a 2020-as legszegényebbek közül különböző (például tévé, mobiltelefon, számítógép) eszközökből száz családra mennyi jutott. A technológia fejlődésről persze szó sem esik, ahogy több olyan mutatóról sem, amelyek tényleg jelzik a társadalmi helyzetet.

Beérett a kormányzati gyümölcs? Okok és okozatok

Szívós, kitartó munkával juttatta el a társadalmat a jelenlegi helyzetbe a 16 évig teljhatalommal uralkodó kormányzat. Tény persze, hogy az elkövetett hibákat a vége felé már esetenként felnagyította a kedvezőtlen nemzetközi környezet. A 2022-es választások előtti pénzszórás az egyensúly – előre látható – vészes romlásához, így gyorsuló inflációhoz (amit a nemzetközi helyzet azután kifejezetten berobbantott), gyengülő forinthoz, a belső és külső hiány megugrásához vezetett.

A kormány közben brutális megszorításokkal tulajdonképpen visszavette, amit adott. Nem pontosan azoktól, és persze nem pont úgy. Fájni azonban sokaknak fájhatott. A hatások pedig még a mai napig terjednek, de (biztos, ami biztos) minderre ismét lapot húztak. Mondhatnánk, hogy elfogyott a Fidesz szerencséje, de ehhez rögtön hozzá is lehet tenni: addig jár a korsó a kútra...

Valójában nem az a meglepő, ami történt, hanem az, hogy ilyen sokáig el lehetett kendőzni a mélyben egyre gyűlő fekélyesedést. Három évvel ezelőtt a kormányzati hibákat az MNB elnökétől, Matolcsy Györgytől, a jegybankiakat pedig Varga Mihály, pénzügyminisztertől hallhattuk. (Erről részletesen itt olvashat.) Mindkét serpenyőben akadt éppen elég.

A következő közgazdász vándorgyűlésen több szájból és több hangszerelésben is erősen bírálták az idők során egyre erőteljesebben érvényesülő, kizárólag a kapcsolati tőkét kamatoztató modellt. Elhangzott például, hogy a szabálytalanul megítélt, vagy aránytalan támogatások csökkenthetik az adott szegmens versenyképességét, kiszoríthatják a piaci körülmények között versenyképesebb vállalkozásokat. Egy nagyon szűk felső rétegen kívül – tesszük már mi hozzá – itt valahogy mindenkinek egyre ritkábbá vált a levegő. Közben a hatalmon levők szinte minden mértéket elvesztettek.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: középosztály, kutatás, ELTE, polgárosodás, infláció, növekedés, gazdag, leggazdagabb