A magyar pénz a legsérülékenyebb a térségben

Ezért ennyire gyenge a forintunk

2022. október 2. Borzadva nézhetjük, ahogy egyre kevesebbet ér a magyar fizetőeszköz. A dollárért már harmadával több forintot kell adni most, mint januárban. A helyzeten az sem segít, hogy – mint azt egy elemző megjegyezte – úgy tűnik: a jegybank kedden elhamarkodottan döntött.

Korábban soha nem látott mélypontokra süllyedt a forint árfolyama a héten. Az eurót 423 forint felett, a dollárt pedig 434 forintnál magasabban is jegyezték, és jelentősebb javulás egyik árfolyam esetében sem következett be a heti kereskedés végére. Az idén januárhoz képest az euróval szemben 14,6 százalékkal gyengült a magyar deviza, a dollárral szemben pedig 33 százalékot veszített az értékéből. Mint Németh Dávid, a K&H vezető elemzője megállapította: a régiós devizák jobban teljesítettek.

Szerinte a forintgyengülés mögött lényegében nincs új tényező, a bizalmatlanság felerősödése hozta az újabb mélypontokat. Németh sorra vette, miért a forint a legsérülékenyebb a térségben. Ennek egyik oka például, hogy Magyarország kockázati megítélése rosszabb. Részben a magasabb importhányad, a jelentősebb energiafüggőség, az alacsonyabb hitelbesorolás miatt és a devizatartalék mértéke is hozzájárul ahhoz, hogy a befektetők bizalmatlanabbak a forinttal szemben.

Nehezíti a helyzetet, hogy a feltörekvő piaci devizák általában is gyengülni szoktak, amikor kedvezőtlenebbé válik a befektetői hangulat a nemzetközi piacokon. Márpedig pesszimistábbak lettek a befektetők a napokban például az Északi Áramlat nevű gázvezetéknél történt robbanások után, valamint egy héttel korábban, amikor a Fed a vártnál szigorúbb kommentárt fűzött a kamatdöntéséhez. Ha a nemzetközi piacokon eluralkodik egy-egy esemény után a kockázatkerülés, akkor a feltörekevő piaci devizák közül annak lesz nagyobb az értékvesztése, amelyik több kockázat övez. Jelenleg a régiós palettán ez a forint.

Ez még hónapokig eltarthat

Ezen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vártnál nagyobb kamatemelése sem tudott változtatni. Az első piaci visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy a jegybank elhamarkodottan döntött a kamatemelési ciklus lezárásáról, amelyet a keddi szigorítás után jelentett be. A piaci reakciók arra utalnak, hogy talán jobb lett volna a forint szempontjából, ha az uniós pénzekről szóló megegyezést követően zárul a kamatemelési sorozat – mondta a K&H vezető elemzője. Hozzátette viszont, hogy az MNB tervezett, szintén szigorításnak számító forintlikviditást csökkentő lépései segíthetik az forint erősödését.

Az elemző összegzése szerint az egyik kulcskérdés rövid távon tehát az uniós forrásokról szóló egyezség sorsa, hosszabb távon pedig főként az egyensúlyi mutatók alakulása, azok helyreállítása. A szakember közölte, a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg nem tud az egyik napról a másikra számottevő javulást elérni. A befektetők számára az a lényeges, hogy fenntartható módon javuló pályára kerülnek-e a mutatók. Ez pedig csak több hónapos, akár éves időtávon derülhet csak ki.