Nem véletlenül készíttethettek vésztervet

Ezért erőlteti a kormány a kápét?

Fotó: Latzer Anna

2025. április 17. Aki elhitte, hogy a kormány a készpénz erőltetésével az ő érdekeit szolgálja, annak rossz hírünk van. Valójában mindannyiunk számára erősen aggasztóak lehetnek a már meglépett és most körvonalazódó intézkedések. A kápé ugyanis igazán pénzügyi gondok idején értékelődik fel.

Megint minden nemzetközi trenddel szembemegy a magyar kormány azzal, hogy az elektronikus fizetésekkel szemben a készpénzt igyekszik erőltetni, éppen folyik egy ezt célzó törvénymódosítás. Ez különösen azért furcsa, mert nemrégiben még több intézkedéssel is éppen eltántorítani igyekezett a bankóktól az embereket. Az online pénztárgépet használó kereskedőknek 2021. január 1-jétől kötelező elfogadniuk a bankkártyát, ami el is érte, hogy szinte mindenütt (például a sarki péknél, vagy zöldségesnél) használhatóvá vált a plasztik. Tavaly elindult a qvik, az új mobilfizetési szolgáltatás. Ezek mellett az egekbe emelték a készpénzfelvétel adóját.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) úgy látja, a készpénzhasználatról szóló törvénytervezet több olyan ponton is kötelezővé tenné a készpénzhasználat biztosítását, ahol arra nincs értelmezhető lakossági igény. A készpénzfizetés bizonyos területekre (például automaták, online rendelések) kiterjesztése pedig szerintük valójában korlátozás, amely szembe megy a modernizációval, a technológiai fejlődéssel.

Most a korábbiakkal élesen szembemenve lett a lakosság készpénzellátása kiemelt fontosságú. Persze ebben szerepet játszhatott, hogy a Mi Hazánk szavazóit (ez a párt már évekkel ezelőtt követelte a kápé alkotmányos joggá emelését) meg akarja szerezni a Fidesz. Alighanem más is lehet azonban a háttérben. Akár az is, hogy egyre nagyobb esély látszik a Fidesz leváltására (elég abszurd módon sokan vizionálnak bankókkal tömött bőröndökkel menekülő politikusokat).

Érdemes felidézni, hogy 2023-ban tulajdonképpen készpénzellátási vésztervet készíttetett a hitelintézetekkel a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Kritikus „infrastrukturális elemeknek” minősítették azokat a bankfiókokat, amelyekben a fiókhálózat egészénél magasabb az átlagos napi forint készpénzforgalom. Ugyanez a kitétel vonatkozik az ATM-ekre is. A postát is kötelezték, hogy felmérje és minősítse egyes fiókjait a lakosság készpénzellátásában betöltött szerepének kritikussága szempontjából. (A részletekről itt olvashat.)

Korrupció, feketegazdaság, pánik – egyik se túl bíztató

A sok készpénz amúgy a feketegazdaság, a korrupció elterjedtségére utalhat. A Fidesz uralma alatt – mint az a grafikonon is jól látszik – pedig bő négyszeresére nőtt a forgalomban levő készpénz. Csökkenés igazán csak a pokoli infláció ideje alatt, 2023-ban volt. Ekkor elsősorban a megtakarítási célú nagyobb címletek iránti kereslet mérséklődött.

Forrás: MNB-adatokból Azénpénzem.hu gyűjtés

Szakértők már akkor elképzelhetőnek tartották, hogy az uniós források apadása is visszavetette az abból magánzsebekbe csordogáló pénzt. Állítólag magánkörben több bankár is beszélt arról: bizony meg-megkeresik őket, hogy szívesen befektetne valaki 200-300 millió forintot, de emellett még lenne 500 milliója készpénzben, amit „valahogy meg kellene oldani”.

Nem utolsósorban a kápé igazán pénzügyi gondok idején értékelődik fel. A 2008-as pénzügyi világválság idején sem vettek ki annyi pénzt a magyarok a bankokból, mint amennyit a járvány miatti pánik idején – írtuk meg az MNB részletes elemzése alapján. Sokan egyébként a járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetését követően egyéb megtakarításaikat is készpénzbe menekítették.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: készpénz, húszezres, törvénymódosítás, ATM, bankok, MNB, OKSZ