Veszélyeket rejthet magában a pénzpiac
2013. augusztus 29.
Az újabb jegybanki csökkentés után már elképesztően alacsony szintre esett a forintkamat. A hitelfelvételi kedv azonban mégsem támad fel. Úgy érzékeljük, emögött részben éppen az átláthatónak nevezett árazás miatti félelem állhat.
A tavaly tavasszal életbe lépett szabályozás bevezette az átlátható árazást, vagyis a jelzáloghitelek irányadó kamathoz kötését. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) néhány hónap múlva már módosítást javasolt, különösen azért, mert az adósok nem tudhatják, hogy a hosszú (éves, illetve több éves) kamatperiódus lejárta után mire számíthatnak. Nem csak ez lehet azonban a gond. Sokan a rövidebb kamatperiódus (jellemzően három-, illetve hathavi) esetén sem érzik magukat biztonságban. Részben azért, mert korábban előfordult már, hogy jókorát lódultak a kamatok (lásd képünket), de azért is, mert az átlagember számára maga a pénzpiac is elég megfoghatatlan dolog.
A bankok a nemrég bevezetett szabályozás előtt többször is próbáltak referenciás (tehát valamilyen irányadó kamathoz kötött) hitelt kínálni. Ezek azonban egyáltalán nem mozgatták meg a lakossági ügyfelek fantáziáját. A devizahitelek körüli csörték közelebb hozták ezeket a fogalmakat, de ennek oka elsősorban az, hogy a svájci irányadó kamat nulla közelében van. Arról mindenki elfeledkezik, hogy korábban, amikor a svájci kamat emelkedett, azt a magyar bankok nem érvényesítették (ezt még az MNB devizahiteles cikksorozatában is elismerte).
A jegybanki adatok alapján a nem támogatott forint jelzáloghitelek ma már több mint 40 százalékának kamata követi a pénzpiacot. Az érintett adósok eddig nagyon kedvező folyamatokat érzékelhettek. Némiképp nyugtalanítónak tűnik viszont, hogy – mint azt a PSZÁF is megállapította – a bankközi kamat (Bubor) a jellemzőnek tekinthető 3-12 havi lejáratokra teljesen esetlegesen alakult, ilyen távra ugyanis szinte egyáltalán nem kötnek üzleteket a bankok.
Emellett egyre több az aggasztó jel. Már a júliusi jegybanki kamatvágást is elég nehezen emésztette meg a piac. Most még tovább gyűlnének a felhők. Elsősorban nem a Bubornál (az inkább csak kevésbé jelez elő további vágást, kevésbé „lelkesen” követi a jegybanki lépést), hanem az állampapírpiacon. Ott is a hosszú lejáratoknál.
A 15 éves állampapír hozama tegnap hét százalék fölé (7,13 százalékra) emelkedett a másodpiacon. Utoljára ez a papír ilyen szinten folyamatosan 2012. október 11-e előtt volt. Azóta 11 kamatcsökkentést hajtott végre a monetáris tanács, az alapkamat pedig 6,5 százalékról 3,8 százalékra zuhant.
Címkék: kamatcsökkentés, MNB, alapkamat, Bubor, átlátható árazás, pénzpiac, PSZÁF, állampapír
Ezért félünk a forinthiteltől
A tavaly tavasszal életbe lépett szabályozás bevezette az átlátható árazást, vagyis a jelzáloghitelek irányadó kamathoz kötését. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) néhány hónap múlva már módosítást javasolt, különösen azért, mert az adósok nem tudhatják, hogy a hosszú (éves, illetve több éves) kamatperiódus lejárta után mire számíthatnak. Nem csak ez lehet azonban a gond. Sokan a rövidebb kamatperiódus (jellemzően három-, illetve hathavi) esetén sem érzik magukat biztonságban. Részben azért, mert korábban előfordult már, hogy jókorát lódultak a kamatok (lásd képünket), de azért is, mert az átlagember számára maga a pénzpiac is elég megfoghatatlan dolog.
A bankok a nemrég bevezetett szabályozás előtt többször is próbáltak referenciás (tehát valamilyen irányadó kamathoz kötött) hitelt kínálni. Ezek azonban egyáltalán nem mozgatták meg a lakossági ügyfelek fantáziáját. A devizahitelek körüli csörték közelebb hozták ezeket a fogalmakat, de ennek oka elsősorban az, hogy a svájci irányadó kamat nulla közelében van. Arról mindenki elfeledkezik, hogy korábban, amikor a svájci kamat emelkedett, azt a magyar bankok nem érvényesítették (ezt még az MNB devizahiteles cikksorozatában is elismerte).
Egyre több a referenciás kölcsön
A jegybanki adatok alapján a nem támogatott forint jelzáloghitelek ma már több mint 40 százalékának kamata követi a pénzpiacot. Az érintett adósok eddig nagyon kedvező folyamatokat érzékelhettek. Némiképp nyugtalanítónak tűnik viszont, hogy – mint azt a PSZÁF is megállapította – a bankközi kamat (Bubor) a jellemzőnek tekinthető 3-12 havi lejáratokra teljesen esetlegesen alakult, ilyen távra ugyanis szinte egyáltalán nem kötnek üzleteket a bankok.
Emellett egyre több az aggasztó jel. Már a júliusi jegybanki kamatvágást is elég nehezen emésztette meg a piac. Most még tovább gyűlnének a felhők. Elsősorban nem a Bubornál (az inkább csak kevésbé jelez elő további vágást, kevésbé „lelkesen” követi a jegybanki lépést), hanem az állampapírpiacon. Ott is a hosszú lejáratoknál.
A 15 éves állampapír hozama tegnap hét százalék fölé (7,13 százalékra) emelkedett a másodpiacon. Utoljára ez a papír ilyen szinten folyamatosan 2012. október 11-e előtt volt. Azóta 11 kamatcsökkentést hajtott végre a monetáris tanács, az alapkamat pedig 6,5 százalékról 3,8 százalékra zuhant.
Címkék: kamatcsökkentés, MNB, alapkamat, Bubor, átlátható árazás, pénzpiac, PSZÁF, állampapír
Kapcsolódó anyagok
- 2016.11.08 - Az MNB kezében a pénzpiaci kamatok
- 2015.07.30 - Forinthitelesek: lesz nagy meglepetés!
- 2015.03.20 - Bezuhant a forintkamat
- 2014.06.23 - Hitelkiváltási trükkök és buktatók
- 2014.02.19 - Kamatvágás: erőltetett menet
- 2014.02.06 - Drága a hitel? Így szabadulhatsz!
- 2014.02.02 - Már aggódhat minden hiteles
- 2014.01.22 - Hitelkamat: emelés is akad
- 2013.11.27 - Ezt lépték a bankok a jegybanki kamatcsökkentésekre
- 2013.10.10 - Ilyen olcsón még nem jutott lakáshitelhez
- 2013.09.18 - Jogos a rettegés a forinthiteltől?
- 2013.08.30 - Spórolj inkább devizában!
- 2013.08.23 - Így veszíthetsz az állampapíron
- 2013.07.26 - Kamatok: már rezeghet a léc
- 2013.07.24 - Kamatok: van még lejjebb
- 2013.04.30 - Bankokra bízzák a kamatokat
További kapcsolódó anyagok