Az egészen a legnagyobbat a költségvetés nyeri
2023. március 20.
Több elemzés is azt mutatja, hogy miközben Magyarország tud a régióban a legalacsonyabb árakon kőolajhoz jutni, régiós összevetésben nálunk a legmagasabb a benzin és Ausztria után a második legmagasabb a gázolaj forintban kifejezett ára. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) műhelyében készült írás elég furcsán próbálja megmagyarázni a helyzetet.
Tavaly december elején viharos gyorsasággal szüntette meg a kormány az üzemanyagok ársapkáját. Azóta a külföldre járók azt észlelték – amit számos elemzés is alátámasztott –, hogy míg a kormány büszkélkedik azzal, olcsóbban szerzi az oroszoktól a kőolajat, az üzemanyag ár nálunk extrém módon magas. Az MNB műhelyében is készült egy áttekintés (ez teljes terjedelemben itt olvasható) arról, mi a helyzet és annak mi az oka.
Magyarországon 2023. február 27-én az Európai Bizottság gyűjtése alapján – idézi a jegybanki írás – 610 forint volt a benzin ára literenként, míg a gázolaj ára 620 forinton alakult. A régiós országokban ennél mindenütt olcsóbb volt az üzemanyag. Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Románia és Szlovénia átlagos árszintje literenként 560 forint volt a benzin és 586 forint a gázolaj esetében. A benzin ára tehát 50 forinttal, a gázolajé 34 forinttal magasabb itthon, mint a régióban.
Az MNB szerzője az üzemanyagárak költségszerkezetét vizsgálta meg, állítása szerint kiemelten figyelve az adók és költségek feletti árrések alakulására. Mint megállapította: az üzemanyagokat terhelő hazai fogyasztási adók átlagosnak tekinthetők. Az üzemanyagok termékadóinak összege szerint Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el a régiós országok között. A 2023. február 27-i adatok alapján 1 liter gáz- olaj adótartama 0,65 euró (246 forint), a benziné 0,67 euró (254 forint) volt hazánkban. Ennél magasabb a benzin adótartalma Ausztriában, Horvátországban, Szlovákiában és Csehországban, a gázolaj adótartalma pedig Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban és Szlovákiában.
A végső fogyasztói ár százalékában kifejezett teljes adótartalom Románia után Magyarországon a legalacsonyabb a régióban. Az árhoz viszonyított adótartalom gázolaj esetében az ár 40 százalékát, míg benzin esetében a 42 százalékát tette ki 2023 év elején. Az alacsony százalékos adóterhelés két ellentétes hatásból ered: míg az áfakulcs Magyarországon a legmagasabb, a literenkénti jövedéki adó mértéke az EU-ban az egyik legalacsonyabb.
Az előző okfejtés alapján nem lehetne nálunk annyira drága az üzemanyag, mint amennyire valójában az. Az üzemanyagárak költségszerkezetének az adón felüli része a nyersanyag, azaz a kőolaj világpiaci ára forintban kifejezve. „Apróbb” csúsztatás a jegybanki írásban, hogy arról egyetlen szót sem ejt, mennyire gyenge a forintunk. A legfőbb ok azonban nem is ez, hanem a költségvetés feneketlen bendője.
A Brent olaj árát – nyomatékosította a szerző – a globális nyersanyagpiacok határozzák meg és egyformán befolyásolja a régió összes országát. Magyarországon a kőolajfinomítókban nagyrészt az olcsóbb, Ural típusú olajat dolgozzák fel. Február végén a Brent és Ural típusú olajok közötti árkülönbözet 26 dollár volt, de mivel extraprofit-adóként a különbözet 95 százaléka a költségvetésben landol, ezért a szerző szerint „nem okoz a régiós összevetés során torzítást, ha nyersanyagköltségként hazánk esetében is a Brent olaj árát alkalmazzuk”. A helyzet tehát az, hogy az olcsóbb beszerzés árelőnyét teljes egészében (sőt a magasabb árra rakódó adókkal még azon túl is) benyeli a költségvetés. És ez még mindig nem minden.
A régiósnál magasabb hazai üzemanyagárakat az is magyarázza, hogy itthon jelentős a nyersanyagköltségen és termékadókon felüli árrés mértéke az üzemanyagok árában. A februári adatok alapján a többi régiós országban a benzin esetében literenként átlagosan 102 forint, míg a gázolajnál 152 forint volt a felár. Ezzel szemben hazánkban a benzinhez tartozó felár 170, míg a gázolajhoz kapcsolódó felár 187 forintot tett ki. A benzin tehát közel 70 forinttal, a gázolaj pedig 35 forinttal volt drágább csak a felárnak köszönhetően (nem véletlenül kereste a Mol degeszre magát tavaly).
A hazai üzemanyagárakon megfigyelt felár 2022 márciusa óta emelkedett meg jelentősen. A világpiaci folyamatok, a globális ellátási láncok akadozása mellet az üzemanyagár-sapka verseny-csökkentő hatása is hozzájárulhatott az üzemanyagárban megfigyelhető felár emelkedéséhez. Míg 2021. január és 2022. március között átlagosan a benzin fogyasztói árához képest 20 százalék, a gázolaj fogyasztói árához viszonyítva 22 százalék volt a felár aránya, addig 2022 év végére ezek a ráták átlagosan 28 százalékra és 34 százalékra emelkedtek.
A felár emelkedésében – jegyzi meg a jegybanki írás – szerepet játszhatott, hogy a külföldi nagykereskedők kivonulásával csökkent a verseny a hazai üzemanyag-piacon. Mi ehhez még hozzátesszük, hogy a Mol a kisebb kutak között is igyekezett rendet vágni, de fel is vásárolt versenytársat. Mindehhez tulajdonképpen segítséget nyújtott a kormány. Nálunk ugyanis a benzinársapka bevezetésekor a más országokban nem ritka támogatás helyett a forgalmazókra terhelték az így keletkező veszteséget, vészhelyzetbe sodorva több száz független benzinkutat.
Különösen a magánautósok zsebéből szedik így ki a pénzt, ők ugyanis a világbajnok magas áfát nem tudják visszaigényelni. Az egész helyzet azonban további kellemetlen hatással is jár – szintén elsősorban a lakosságnak. Meglepő módon, miközben az MNB felel az árstabilitásért, a jegybanki szerző nem sok teret szentel annak, mennyire gerjeszti az inflációt a jelenlegi helyzet. Annyit jegyez meg, hogy az ársapka kivezetését követően az üzemanyag-piac várhatóan fokozatosan normalizálódik, 2023 során pedig az „árrés régiós szintre süllyedése alacsonyabb üzemanyag-árakat és érdemi dezinflációs hatást jelenthetne”.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: infláció, üzemanyag, benzin, dízel, olaj, olajár, MNB, árrés, adó
Ezért ilyen pokoli drága nálunk az üzemanyag
Fotó: Azénpénzem
Tavaly december elején viharos gyorsasággal szüntette meg a kormány az üzemanyagok ársapkáját. Azóta a külföldre járók azt észlelték – amit számos elemzés is alátámasztott –, hogy míg a kormány büszkélkedik azzal, olcsóbban szerzi az oroszoktól a kőolajat, az üzemanyag ár nálunk extrém módon magas. Az MNB műhelyében is készült egy áttekintés (ez teljes terjedelemben itt olvasható) arról, mi a helyzet és annak mi az oka.
Magyarországon 2023. február 27-én az Európai Bizottság gyűjtése alapján – idézi a jegybanki írás – 610 forint volt a benzin ára literenként, míg a gázolaj ára 620 forinton alakult. A régiós országokban ennél mindenütt olcsóbb volt az üzemanyag. Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Románia és Szlovénia átlagos árszintje literenként 560 forint volt a benzin és 586 forint a gázolaj esetében. A benzin ára tehát 50 forinttal, a gázolajé 34 forinttal magasabb itthon, mint a régióban.
Az MNB szerzője az üzemanyagárak költségszerkezetét vizsgálta meg, állítása szerint kiemelten figyelve az adók és költségek feletti árrések alakulására. Mint megállapította: az üzemanyagokat terhelő hazai fogyasztási adók átlagosnak tekinthetők. Az üzemanyagok termékadóinak összege szerint Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el a régiós országok között. A 2023. február 27-i adatok alapján 1 liter gáz- olaj adótartama 0,65 euró (246 forint), a benziné 0,67 euró (254 forint) volt hazánkban. Ennél magasabb a benzin adótartalma Ausztriában, Horvátországban, Szlovákiában és Csehországban, a gázolaj adótartalma pedig Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban és Szlovákiában.
A végső fogyasztói ár százalékában kifejezett teljes adótartalom Románia után Magyarországon a legalacsonyabb a régióban. Az árhoz viszonyított adótartalom gázolaj esetében az ár 40 százalékát, míg benzin esetében a 42 százalékát tette ki 2023 év elején. Az alacsony százalékos adóterhelés két ellentétes hatásból ered: míg az áfakulcs Magyarországon a legmagasabb, a literenkénti jövedéki adó mértéke az EU-ban az egyik legalacsonyabb.
Na de akkor hol a bibi?
Az előző okfejtés alapján nem lehetne nálunk annyira drága az üzemanyag, mint amennyire valójában az. Az üzemanyagárak költségszerkezetének az adón felüli része a nyersanyag, azaz a kőolaj világpiaci ára forintban kifejezve. „Apróbb” csúsztatás a jegybanki írásban, hogy arról egyetlen szót sem ejt, mennyire gyenge a forintunk. A legfőbb ok azonban nem is ez, hanem a költségvetés feneketlen bendője.
A Brent olaj árát – nyomatékosította a szerző – a globális nyersanyagpiacok határozzák meg és egyformán befolyásolja a régió összes országát. Magyarországon a kőolajfinomítókban nagyrészt az olcsóbb, Ural típusú olajat dolgozzák fel. Február végén a Brent és Ural típusú olajok közötti árkülönbözet 26 dollár volt, de mivel extraprofit-adóként a különbözet 95 százaléka a költségvetésben landol, ezért a szerző szerint „nem okoz a régiós összevetés során torzítást, ha nyersanyagköltségként hazánk esetében is a Brent olaj árát alkalmazzuk”. A helyzet tehát az, hogy az olcsóbb beszerzés árelőnyét teljes egészében (sőt a magasabb árra rakódó adókkal még azon túl is) benyeli a költségvetés. És ez még mindig nem minden.
Nocsak, mégis csak kellene a verseny, amit kifejezetten lenyomtak!
A régiósnál magasabb hazai üzemanyagárakat az is magyarázza, hogy itthon jelentős a nyersanyagköltségen és termékadókon felüli árrés mértéke az üzemanyagok árában. A februári adatok alapján a többi régiós országban a benzin esetében literenként átlagosan 102 forint, míg a gázolajnál 152 forint volt a felár. Ezzel szemben hazánkban a benzinhez tartozó felár 170, míg a gázolajhoz kapcsolódó felár 187 forintot tett ki. A benzin tehát közel 70 forinttal, a gázolaj pedig 35 forinttal volt drágább csak a felárnak köszönhetően (nem véletlenül kereste a Mol degeszre magát tavaly).
A hazai üzemanyagárakon megfigyelt felár 2022 márciusa óta emelkedett meg jelentősen. A világpiaci folyamatok, a globális ellátási láncok akadozása mellet az üzemanyagár-sapka verseny-csökkentő hatása is hozzájárulhatott az üzemanyagárban megfigyelhető felár emelkedéséhez. Míg 2021. január és 2022. március között átlagosan a benzin fogyasztói árához képest 20 százalék, a gázolaj fogyasztói árához viszonyítva 22 százalék volt a felár aránya, addig 2022 év végére ezek a ráták átlagosan 28 százalékra és 34 százalékra emelkedtek.
A jegybankot mintha nem igazán érdekelné az inflációs hatás
A felár emelkedésében – jegyzi meg a jegybanki írás – szerepet játszhatott, hogy a külföldi nagykereskedők kivonulásával csökkent a verseny a hazai üzemanyag-piacon. Mi ehhez még hozzátesszük, hogy a Mol a kisebb kutak között is igyekezett rendet vágni, de fel is vásárolt versenytársat. Mindehhez tulajdonképpen segítséget nyújtott a kormány. Nálunk ugyanis a benzinársapka bevezetésekor a más országokban nem ritka támogatás helyett a forgalmazókra terhelték az így keletkező veszteséget, vészhelyzetbe sodorva több száz független benzinkutat.
Különösen a magánautósok zsebéből szedik így ki a pénzt, ők ugyanis a világbajnok magas áfát nem tudják visszaigényelni. Az egész helyzet azonban további kellemetlen hatással is jár – szintén elsősorban a lakosságnak. Meglepő módon, miközben az MNB felel az árstabilitásért, a jegybanki szerző nem sok teret szentel annak, mennyire gerjeszti az inflációt a jelenlegi helyzet. Annyit jegyez meg, hogy az ársapka kivezetését követően az üzemanyag-piac várhatóan fokozatosan normalizálódik, 2023 során pedig az „árrés régiós szintre süllyedése alacsonyabb üzemanyag-árakat és érdemi dezinflációs hatást jelenthetne”.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: infláció, üzemanyag, benzin, dízel, olaj, olajár, MNB, árrés, adó
Kapcsolódó anyagok
- 2024.04.24 - Legyen olcsóbb a benzin! És lőn!
- 2024.04.18 - Kommunikációs mutatvánnyal tennék elfogadhatóvá az üzemanyagárakat
- 2024.03.19 - Emelkedhet az olaj ára a támadások hatására
- 2023.12.21 - Irányt vált az olaj
- 2023.09.12 - Drága maradhat az olaj
- 2023.05.19 - Az autósok harmada spórol az autóhasználaton
- 2023.04.06 - Még nagyobb bajban a lakosság
- 2023.04.04 - Váratlan döntésre robbant az olajár
- 2023.04.03 - Mától ismét drágul több bankszámla
- 2023.03.27 - A kereskedők bő negyede emelné tovább az árakat
- 2023.03.23 - Bárki a neten nézegetheti majd az élelmiszerek bolti árát
- 2023.03.22 - Sokan csak hitelből tudták fizetni a rezsiszámlákat
- 2023.03.17 - Ezért avatkozik be az állam a biztosítási szektorba
- 2023.03.14 - Nagyot drágul szinte minden bankszámla
- 2023.03.13 - Bezuhant a fuvarozás, többszörözik a napidíjat
- 2023.03.09 - Újra keményen bírálta a kormányt Matolcsy
- 2023.03.08 - Februárban is pokoli magas volt a drágulás üteme
- 2023.03.06 - Meghúzták a magyarok a nadrágszíjat
- 2023.02.27 - Így szippantja el tőlünk a pénzt a magyar kormány
- 2023.02.17 - Rekord nyereséget zsebelt be a Mol
- 2023.02.06 - Bezuhant a boltok forgalma decemberben
További kapcsolódó anyagok