Itt a recesszió Magyarországon

Ezért keresi a pénzt a mi zsebünkben a kormány

Fotó: clipart.com

2024. október 31. Hiába figyelmeztetett előre a nemzetgazdasági miniszter, hogy pocsék lesz a magyar gazdaság harmadik negyedéves teljesítménye, a tegnap napvilágra került adatok minden várakozást alulmúltak. Miközben a környező országok virulnak, addig a kormány önmagán kívül mindenkit hibáztat a visszaesésért, és a lakosság zsebében turkálva szerezne pénzt a saját hibás gazdaságpolitikájának ellensúlyozására. A költéseinkből szeretne növekedést elérni.

Mára mindenki számára világossá vált - ha eddig nem vette volna észre -, hogy recesszió van Magyarországon. A KSH tegnap megjelent adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) volumene 2024 III. negyedévében a nyers adatok szerint 0,8 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszaki értéket. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent. Csökkenést látunk tehát éves és negyedéves összevetésben is. Ráadásul már a második negyedévben esik a GDP, ami recessziót jelent.

Visszatért a recesszió

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a gyenge ipari termelési adatok, valamint a lassan élénkülő lakossági fogyasztás miatt gyakorlatilag borítékolható volt az újabb negatív adat a GDP-ben, ám ekkora visszaesésre a legpesszimistább elemzők sem számítottak. (Pedig Nagy Márton két hete már figyelmeztetett a várható rossz adatra.) Ezzel W alakú recesszióba került a magyar gazdaság. A 2022-2023 fordulóján elszenvedett visszaesés után az ipar nem tudott új lendületet venni, aminek legfőbb oka az európai autógyártás, és ehhez kapcsolódóan az akkumulátorgyártás folyamatos vesszőfutása.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint a termelő ágazatok általánosan lehúzták a harmadik negyedéves teljesítményt: az agrárium, az ipar és az építőipar is negatívan járult hozzá a bruttó hazai termék változásához. A kommentár alapján az aszály következtében az agrárium zuhanása megközelíthette a 2022-ben tapasztaltat. Az éves csökkenést a szolgáltatások fékezhették: az eddigi havi és a magas frekvenciás adatok arról tanúskodnak, hogy a turizmus és a kereskedelem mellett vélhetően az infokommunikációs és a szabadidős szolgáltatások mérsékelhették leginkább a visszaesést. A tavalyi évben még meghatározó magánegészségügyi kiadások esetében az idei évben szignifikáns lassulást látunk és ez a július-szeptemberi időszakban is folytatódhatott – írja Nagy János a kommentárjában.

A kormány a német gazdaságot hibáztatja

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében a német gazdaságra fogta az ipar betegeskedő teljesítményét. Nagy Márton szerint minden nap érkezik egy-egy negatív hír a német autóipar, járműgyártás tragikus állapotáról, amely erősen kihat a magyar autó- és akkumulátoriparra. Mindezt csak részben volt képes ellensúlyozni a logisztikai, a turisztikai, az infokommunikációs és a pénzügyi szektor kedvező aktivitása.

Ugyanakkor Németh Dávid, a K&H vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy azért is kiábrándító a magyar eredmény, mert a régiós országokban, Németországban is növekedés következett be a harmadik negyedévben, valamint az uniós összesített GDP és pluszban zárta az említett negyedévet. - Ez pedig azt jelenti, hogy a magyar gazdaság lemaradt a többiektől - fogalmazott az elemző.

Velünk van a baj

Gyorselemzésében az MNB is azt hangsúlyozza, hogy az Európai Unió és az eurozóna gazdasága egyaránt 0,9 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Így a hazai gazdaság EU-hoz viszonyított növekedési különbözete negatívvá vált. A gazdasági növekedés Spanyolországban volt a legmagasabb (+3,4 százalék), míg a GDP Lettországban csökkent a legnagyobb mértékben (-1,4 százalék) a rendelkezésre álló 13 ország adata alapján. Legfőbb kereskedelmi partnerünk, Németország gazdasága 0,2 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor az előző negyedévhez képest a német gazdaság 0,2 százalékkal nőtt, az Európai Unió gazdasága pedig 0,3 százalékkal, az eurozónáé 0,4 százalékkal bővült.

A GDP éves és negyedéves változása 2024 harmadik negyedévében az Európai Unió országaiban

Forrás: MNB

Most látszik, mennyire hibás a magyar gazdaságpolitika

Bár a kormány gazdaságpolitikájának kritikusai rendre arról beszéltek, hogy hibás az autóipartól és az akkumulátorgyártástól ennyire függővé tenni az ország gazdaságát, már a tapasztalatok (a számok) is visszaigazolják ezt. A kormány, és főként Nagy Márton előszeretettel hibáztat másokat a rossz teljesítményért. Most a németeket, korábban a lakosságot kárhoztatta a miniszter azért, hogy ahelyett, hogy fogyasztanának (és ezzel a gazdaságot pörgetnék), megtakarítanak, óvatosság váltak, és a pénzügyi vagyonukat növelik, és otthonteremtésre fordítják a pénzt.

Ezért is akarja a kormány, hogy a lakossági a megtakarításait öntse a gazdaságba, pörgetve a fogyasztást, ha már ő maga leállított minden beruházást, és ennyire kiszolgáltatottá tette a gazdaságot. Körbenéztek, hogy milyen pénzeket piszkálhatnának meg, így jutottak arra megállapításra, hogy majd az önkéntes nyugdíjpénztárakban félretett megtakarítás jó lesz lakáscélra. Abból a pénzből lakást venni aligha lehet, de felújítani, hitelt törleszteni, majd az így felszabaduló pénzből költeni szerintük jó megoldás lehet egy kis növekedési ösztönzésre. (Erről részletesen itt írtunk.)

A mindenáron fogyasztásösztönzés érhető tetten azon az intézkedésen is, ami szerint a SZÉP-kártyás juttatás fele is lakásfelújításra fordítható. A tegnap benyújtott adócsomagban a javaslat szerint nem csak a korábban feltöltött összeg fele, hanem a SZÉP-kártyára 2025-ben utalt összeg 50 százaléka is felhasználható lesz felújításra.

Alig lesz idén növekedés

Bár a kormány mindent elkövet, hogy a megtakarításink segítségével növekedést leheljen a gazdaságba, az elemzők sorra csökkentették az idei évre vonatkozó előrejelzéseiket.

Németh Dávid, a K&H elemzője úgy véli, hogy az idei éves GDP mindössze 0,8 százalékos növekedést mutathat éves szinten. Kiss Péter (Amundi) szerint a lakossági fogyasztás lehet a gazdasági növekedés mentsvára, ezen a téren eddig lassú élénkülésre számít, de érezhető recesszióban a háztartások vásárlási hajlandóságának növekedése is kétségessé válhat.

Nagy János (Erste) az év elején még 2,5 százalékos, a második negyedéves adat után 1,4 százalékos gazdasági növekedést várt 2024-re, most viszont úgy véli, hogy már csak valahol a 0,5-1,0 százalékos sávban lehet az idei növekedés.

A pénzpiacon az utóbbi időben már gyengélkedő forint árfolyama tovább romlott a GDP adatra. Napközben 408,77 forintot is adtak egy euróért, estére 407,5 forint körül alakult egy euró ára.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: GDP, gazdaság, recesszió, bruttó hazai termék, ipar, mezőgazdaság, önkéntes nyugdíjpénztár, fogyasztás, Nagy Márton, lakás, lakáscél