Hivatalossá vált, hogy a magasabb jövedelműek különbek

Ezért nem kapsz majd hitelt

Fotó: Leéb Ádám
2014. augusztus 28. A fizetésüket zsebbe kapók, de a magasabb jövedelműek is kevesebb hitelt kaphatnak majd jövőre a jelenleginél az új jegybanki szabályok alapján. Ezek a korlátok pedig nem csak az újonnan hitelt igénylőket érintik. A mostani adósok (akik közül egyébként sokan az előző szigorítás miatt kerültek csapdába) számára pedig még nehezebb lesz például olcsóbbra váltani hitelüket.

A lakossági hitelezés eredetileg erre az évre várt új jegybanki szabályai a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatása szerint 2015. január 1-től lépnek majd hatályba. A dátummal együtt már a részletes feltételeket is megismerhettük (lásd a mellékelt táblázatot). A bevezetésre kerülő új korlátok az MNB szerint nem jelentenek túlzott szigorítást a forinthitelek esetében, de amennyiben erőteljesebb lakossági hiteldinamikát észlelnek, az adósságfék szigorításával korlátozzák majd a túlzott hitelkiáramlást. Ez azt jelenti, hogy a korábban tapasztalt hitelboom soha többé nem következhet be. Szerintünk azonban más hatásokkal is számolni kell.

Az MNB rendelet, amelyet egyeztettek Európai Központi Bankkal és a piaci szereplőkkel is, várhatóan 2014. szeptemberben jelenik meg a Magyar Közlönyben. Ahogy ez hatályba lép, a szabályok nem csak az újonnan benyújtott hitelkérelmeknél lesznek érdekesek. A mostani adósok (akik közül egyébként sokan az előző szigorítás miatt kerültek csapdába) számára még nehezebb lesz például olcsóbbra váltani hitelüket.
A sajtóban általában üdvözölték az MNB (egyébként egy boldogabb országban szerintünk is indokolható) lépését. Az egész intézkedést azonban érdemes annak tükrében is vizsgálni, hogy nagyon sokan vannak, akik hivatalosan csak a minimálbért kapják, a többi pénz zsebben landol. A Hír24 éppen tegnap írt arról, hogy olvasójuk jelzése szerint a Fővárosi Közterület-fenntartónál (FKF) a takarítást végző vállalkozás a takarítókat így fizeti (ezt a portálnak a vállalkozás cáfolta). Korábban egy biztonsági őr hasonló sztorijáról írtak. Akiket azonban így fizetnek, azok a jelenleginél is csekélyebb eséllyel számíthatnak majd hitelre. A vadonatúj mutató, a jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket.

Jelenleg (még) 70-80 százalékos tehervállalás is elképzelhető


A minimálbéresek tehát legfeljebb alig több mint 30 ezer forintos adósságterhet vállalhatnának, amibe minden (például a hitelkártya, diákhitel) is beleszámít. Mindezt pedig a pozitív adóslista bevezetése óta ellenőrizni is lehet. (A jövedelemigazolás – mint arról a hitelkiváltási trükkök és buktatók között írtunk – ma még megúszható.) Még akár szerencsésebbeknek is tarthatjuk azokat, akik legalább a teljes munkaidős foglalkoztatás után járó minimálbért megkapják. Találkoztunk ugyanis olyan esetekkel is, amikor 4-6 órára jelentették be az amúgy főállású dolgozót. Akik pedig fellépnek a helyzet ellen, könnyen teljesen állás nélkül találhatják magukat. A jogalkotók nyilvánvalóan úgy gondolják, az érintetteknek inkább nyugdíjas korukra takarékoskodniuk kellene, semmint hitelt felvenni különböző beruházásokra.

A bizonytalanabb helyzetben levő, erősen kiszolgáltatott réteg mellett az új szabályok a tehetősebbeket is érintik majd. Jelenleg (tehát a JTM bevezetése előtt) a bankoknak belső szabályzatukban kell rögzíteni azokat a feltételeket, amelyek alapján elvégzik hitelképességi vizsgálatot. Mindebből alakul ki a nyilvánosan nem ismert, úgynevezett hitelezhetőségi limit. Ez fejezi ki az elfogadhatónak tartott maximális havi törlesztési képességet. Több hitelközvetítőtől is hallottuk, hogy a magasabb jövedelműek arányosan több terhet vállalhatnak.

Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője korábban érdeklődésünkre elmondta: a hitelezhetőségi limit megállapításának az adós, illetve háztartása jövedelmi helyzetén kell alapulnia. Elképzelhető tehát a jövedelem 70-80 százalékos terhelhetősége, ha a jövedelem maradék 20-30 százaléka elegendő az adós megélhetésére és egyéb tartozásainak törlesztésére. Most viszont a havonta 400 ezer forintnál többet keresők (ezzel egyébként először jelent meg hivatalos formában a magyarok eredendően fizetés szerinti megkülönböztetése) a többieknél magasabb, bár így is „csak” 60 százalékos terhet vállalhatnak.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!


Maximális arányok (százalék)

 ForintEuróEgyéb deviza (jen, svájci frank)
Jövedelemarányos-törlesztőrészlet mutató (JTM)400 ezer forint havi jövedelem alatt502510
400 ezer forint havi jövedelem, vagy afölött603015
Hitelfedezeti arány (LTV)*Jelzáloghitelre805035
Gépjárműhitelre754530
*: A pénzügyi lízingre vonatkozóan 5 százalékponttal magasabb hitelfedezeti korlátok alkalmazhatók                          Forrás: MNB



Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Sikerük titka a gyors döntés
2019. június 24. A vízilabdában másodpercek alatt történnek az események. Nincs idő hosszas gondolkodásra, a kínálkozó helyzeteket azonnal ki kell használni. A befektetések világában is gyakran adódnak olyan lehetőségek, amelyeket csak rövid ideig lehet megragadni.


Szívós Márton világbajnok vízilabdázó és Hosszú Ferenc, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Mindketten nagyon sikeresek a hivatásukban, de más is közös is van bennük: tudnak és mernek gyorsan dönteni. Jó helyzetfelismeréssel egy vízilabdázó győzelmet is szerezhet a csapatának, egy befektetési alapot kezelő szakember pedig a piaci átlagnál magasabb hozamot érhet el a befektetők számára.
Szívós Márton utánpótlás játékosként ifjúsági Európa-bajnok, világbajnoki bronzérmes, Universiade győztes. A magyar férfi vízilabda válogatott tagjaként világbajnok és Világliga győztes. Londonban és Rio de Janeiroban az olimpiai 5. helyezett csapat tagja volt. Klubcsapataival ötszörös magyar bajnok, olasz bajnok, ötszörös magyar kupa, olasz kupa, Euroliga és Európai Szuperkupa győztes.
Hosszú Ferenc 2006-ban diplomázott a budapesti Corvinus Egyetemen, 2007-től az OTP Alapkezelő termék-, majd portfoliómenedzsere, 2017-től pedig befektetési igazgatója. Elsődleges szakterülete az árupiaci befektetések. Az OTP Föld Kincsei Alap portfoliómenedzsere, amely eddig hat alkalommal nyerte el az Év Legjobb Árupiaci Alapja díjat a Privátbankár.hu Klasszis szakmai díjazásán.
2019-ben a szakma az Év Feltörekvő Portfoliómenedzserévé választotta.
Az OTP Föld Kincsei Alap a hazai piacon egyedülálló stratégiát követ: abszolút hozamú származtatott alap, amely a határidős árupiacokon keresztül energiahordozókba, nemesfémekbe, ipari fémekbe, mezőgazdasági terményekbe fektet.
„Az árupiacokon a vedd meg és tartsd (buy and hold) stratégia akkor sem biztos, hogy jó hozamot eredményez, ha az árfolyamok egyébként felfelé tartanak. Ezekre a piacokra ugyanis határidős ügyleteken keresztül lehet befektetni, amelyeknek folyamatos megújítása jelentős költségekkel jár. A jó stratégia ezért az aktív kezelés, a kínálkozó lehetőségek gyors kihasználása akár vételi (long), akár eladási (short) pozíciókkal, amelyeknek a hatékonyságát tőkeáttétel segítségével lehet tovább növelni. Az árupiacok azonban rendkívül kiszámíthatatlanok, teljesítményüket nemcsak a világgazdasági folyamatok, hanem gyakran a politika, az időjárás, vagy akár a természeti jelenségek is befolyásolják. A döntések kockázattal járnak, amelyeket vállalnom kell.” – mondta el Hosszú Ferenc.
Az OTP Föld Kincsei Alap tehát olyan befektetés, amelynek jelentős kockázata van ugyan, de a legalább 3-5 éves ajánlott befektetési időtávon várható hozama is magasabb, mint amit kockázatvállalás nélkül el lehet érni.
Az alapról részletesen itt tájékozódhat: https://www.otpbank.hu/otpalapkezelo/hu/A_FoldKincsei
A befektetési jegyek elérhetőek az OTP Bank fiókhálózatban, illetve az OTPdirekt elektronikus csatornáin keresztül, illetve több más pénzintézet is ajánlja az alapot privátbanki ügyfelei számára.