Rombolóak az össztársadalmi hatások

Ezt érte eddig el a lakáspiac felforgatásával a kormány

Sokak lakászerzési reménye dőlt romba
Fotó: Latzer Anna
2024. október 3. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáspiacra terelésével újabb durva beavatkozást hajt végre a kormány az ingatlanpiacon. Az eddigi tapasztalatok is azt mutatják pedig, hogy az ilyen intézkedések kára nagyobb lehet a hasznánál. Kérdés persze, mi lehet az eredeti cél.

Januártól egy éven át, átmenetileg feltörhetőek lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, amennyiben azokat lakáscélra használják fel – jelentette be különös perverzióként a miniszteri biztos éppen a pénztárak éves konferenciáján. Mint megírtuk, a következmények rombolóak, és éppen annak a hosszú távú megtakarításnak tesznek keresztbe, ami a kormány korábbi lépései miatt hever romokban. Végül még az állam is rosszul járhat.

Gyanítjuk persze, hogy a cél eleve nem valamiféle közös jó, hanem az, hogy NER-es érdekcsoportok, magánszemélyek jól tudjanak kiszállni ingatlanpiaci befektetésükből. Érdemes felidézni: a Terézvárosiak megszavazták, hogy a kerületben ne lehessen a lakásokat Airbnb-típusú szálláshelyként használni. A nemzetgazdasági miniszter már bejelentette, hogy minden eddiginél szigorúbb szabályozásra készül a kormány a rövidtávú lakáskiadásban.

Természetesen lehetséges, hogy a kormányzat belengetett intézkedése csak az önkormányzatok elleni lépés, nehogy már ők dönthessenek saját területükön ilyen kérdésben. Ingatlanpiaci szempontból azonban egyelőre mindenképp kockázat a várható szabályozás. Azon a piacon, ami minden rendre harsogott győzelmi jelentés ellenére, mostanában nincs igazán jó bőrben.

A születésszám sem nőtt


A kormányzat hosszú regnálása alatt számos ötlettel avatkozott be nagyon durván a lakáspiacba. (Talán éppen a sok év az egyik magyarázat, hogy eljutottak az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokig, hiszen az idősebbeknek lehet ott annyi pénze, ami komolyabb segítség ingatlanvásárláshoz is.) A kommunikált cél persze sohasem a magánzsebek tömése volt.

A GKI Gazdaságkutató friss elemzésében arról írt, hogy a kormányzat a családi otthonteremtési kedvezménnyel (CSOK) legfőbb demográfiai célját, a születésszám növelését akarta támogatni. A születésszám negyedévenkénti növekedési üteme 2012 és 2014 között a V4 országokban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) megközelítőleg azonos volt, amit itthon a CSOK bevezetése sem változtatott meg. Ha a születésszámra nem is, az építőiparra és az ingatlanárakra viszont jelentős hatást gyakorolt a CSOK. Mint hangsúlyozták, össztársadalmi szinten inkább ártott, mint használt a beavatkozás

A támogatások egy szűk réteget, a drágulás tömegeket érintett


Európai szinten – állapította meg a GKI – Magyarországon drágultak leginkább az ingatlanok reáláron, amit a CSOK miatti javuló árvárakozások is okoztak. Mivel az épületek építésének termelői árindexe 31 százalék lett, ami jelentősen elmaradt az ingatlanok 62 százalékos áremelkedésétől, ezért a drágulás jelentős része a keresleti hatásoknak (spekulációnak) köszönhető. Az Azénpénzem 2019 nyarán konkrét számok alapján kimutatta: a kapható támogatásnál jóval nagyobb mértékben drágultak meg az otthonok, így a családok zsebéből szabályosan elfüstölt a CSOK. Már aki egyáltalán kapott, mert a többség csak a drágulás volt kénytelen elszenvedni. Jól jártak viszont az eladók és a beruházók. Nem csak a CSOK,hanem a kedvezményes lakásáfa miatt is.

Nem csak ezek voltak azonban a nagyon durva ingatlanpiaci beavatkozás. Nagyon jól látszott, hogy (a magánérdekeltségek mellett) a növekedés bűvöletében élő kormány tipikus konjunktúra ágazatként az építőipart pörgette a DGP turbózása érdekében. Erre a költségvetési forrásokat sem sajnálták – addig, míg volt pénz. Mostanában, ami szintén megszokott ettől a kabinettől, inkább mások (legfrissebben az önkéntes nyugdíjpénztárak) terhére próbálnak népszerű, és persze a klientúrának hasznos, intézkedéseket hozni.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok