Nehéz időszak következik, sok jóra nem számíthatunk

Ezt hagyja hátra maga után a Fidesz

Fotó: Azénpénzem

2022. április 1. Hatalmas költségvetési hiány, 10 százalék feletti infláció, elszálló forintárfolyam – így adja át a kormányrudat a Fidesz az ellenzéknek vagy éppen saját magának. Akárki is nyer, a mozgástere meglehetősen szűkös lesz. Az elmúlt években a gazdaság működését számos helyen eltérítő kormányzati intézkedések most visszaüthetnek. Ráadásul az sem mindegy, érkeznek-e majd az uniós pénzek.

Ha nem támadta volna meg a Putyin vezette Oroszország Ukrajnát, akkor is nagy gondban lenne a vasárnapi választásokon nyertes fél. Az Orbán Viktor vezette kormány ugyanis – finoman fogalmazva is – meglehetősen nagy problémahalmazt hagyna hátra. De megtámadta, és a háború azóta is tart. Az örökségként hátramaradó gondok pedig így még súlyosabbá válnak.

A GKI Gazdaságkutató már decemberi előrejelzésében is a járvány első évét követő helyreállítás miatt kiugró 2021. évi növekedés idei lassulásával (akkor még 4,5-5 százalékkal) számolt, a háború következtében azonban a csökkenés mértéke sokkal drasztikusabb lehet; csak 2,5-3 százalék körüli növekedés várható Magyarországon, igen nagy bizonytalanság mellett. (Az MNB 2,5-4,5 százalékos növekedéssel számol.) Az átlagosnál nagyobb prognózisrontást az Ukrajnához való közelség, az EU-transzferek beérkezésének bizonytalansága és valószínű csúszása, az Oroszországtól és a nagy nehézségekkel küzdő autóipartól való túlzott függés, illetve a rendkívül magas inflációnak a fogyasztás emelkedését fékező hatása magyarázza.

Jelentős hiány a büdzsében

A választási pénzszórás ellenére a Pénzügyminisztérium tavaly év végi prognózisa még 100 milliárd forinttal sem növelte a 3309 milliárd forintos 2022. évi pénzforgalmi deficitet. Ráadásul az EU módszertana szerinti hiányt a GDP 5,9 százalékáról 4,9 százalékra csökkentette a kormányzati előrejelzés. Ugyanakkor 2022 első két hónapjában az egész évre előirányzott deficitnek már mintegy 40 százaléka teljesült. A GKI szerint komoly esélye van a most tervezettnél magasabb, az eredetihez közelálló, 6 százalék körüli hiánynak. Ez pénzforgalmilag 4000 milliárd forint körüli deficitet jelent, ami ráadásul a kiadási oldal növekvő feszültségeivel járhat együtt.

15 éve nem látott infláció

A magyar áremelkedés a laza monetáris és költségvetési politika következtében már a Covid-válság előtt az egyik legmagasabb volt a régióban, miként a szinte folyamatos forintgyengülés mértéke is. Ezek a jelenségek az elmúlt hónapokban felgyorsultak, miközben az irányadó kamat is markáns emelkedésnek indult – írja a GKI Gazdaságkutató előrejelzésében. 2022 februárjában az egy évvel korábbihoz viszonyított áremelkedés 8,3 százalék volt, az euró forintban kifejezett értéke átmenetileg elérte a 400-at, az (egyhetes betéti tenderen meghirdetett) irányadó kamat pedig március 17-től 5,85 százalék lett. A most éppen nem irányadó alapkamat pedig a múlt heti emelés után 4,4 százalék lett.

Egy évvel ezelőtt, 2021 februárjában az infláció még csak 3,1 százalék, az euró árfolyama 358 forint körüli, az irányadó kamat 1,85 százalék volt. Bár azóta világszerte jelentősen emelkedett az infláció, és szigorodni kezdett a monetáris politika, ezek a számok kiugróan nagy változást jeleznek. A GKI várakozása szerint a következő hónapokban további romlás, majd az év végére stabilizálódás valószínű. A szigorodó monetáris politika (az év végéig 8 százalék körülire emelkedő, immár az alapkamattal megegyező irányadó kamat) az egyes hónapokban 10 százalék körüli árindex mellett éves átlagban 9 százalék körüli áremelkedést és 375 forintos eurót eredményezhet, igen nagy bizonytalanság és hullámzás mellett.

Még nagyobb drágulás jön

Maga az MNB is bizonytalan az idei inflációs előrejelzésben. A legfrissebb jelentése szerint az éves átlagos drágulás 7,5–9,8 százalék között alakulhat. Ez azt jelenti, hogy év közben 10 százalék fölé is fel fog szaladni. Még a következő évre is elérheti az árak átlagos emelkedése az 5 százalékot.

A lakosság ugyanakkor a hivatalosnál sokkal nagyobb drágulást érzékel. Azt már megszokhattuk, hogy sokan hitetlenkedve fogadják a KSH inflációs adatait. Mi is megírtuk többször, hogyan lehet belenyúlni a számokba. Változtatják a termékek, szolgáltatások súlyát (erről nézze meg karikatúránkat is!), Surányi György, korábbi jegybankelnök pedig még decemberben egy interjúban arról beszélt, hogy az elmúlt években sem a valós, hanem lefelé kerekített inflációt láthattunk.

Azt fontos látni, hogy a választások után nem sokkal kifutó árstoppos intézkedések után hirtelen ugrik majd fel ezeknek az élelmiszereknek az ára, de ha az üzemanyagárak mostani befagyasztása kifut, az is jelentősen felfelé tolja az inflációt.

Tovább növelheti az élelmiszerárakat az orosz-ukrán háború. A háború, amely komoly gazdasági szankciókkal is párosul, egyes létfontosságú áruk (búza, napraforgó) globális készleteinek szűkülésével járhat. Mint korábban írtuk: Oroszország és Ukrajna együttesen a globális búzaexport 25 százalékát, Ukrajna pedig egyedül a kukoricaexport 13 százalékát adja. A földgáz árának további növekedése az energiaigényes termékek, például a műtrágyák előállítására is hatással lehet, ami szintén érinti a mezőgazdaságot. Sőt, bizonyos állattenyésztési ágazatokat is kihívás elé állíthat, valamint az élelmiszeripar egyes szakágazatai is jelentős mennyiségű földgázt használnak.

Mi lesz ingatlanpiaccal?

Már a koronavírus-járvány következtében alapanyag-ellátási gondok léptek fel a világpiacon, amit az Ukrajnában folyó orosz agresszió tovább ront. Ez az ipari termelés széles körét érinti, és nagy problémát jelent az építőiparban is. Az ÉVOSZ már januárban arra figyelmeztetett, hogy az energiaárak megugrása (akkor még nem volt akkor háború!) miatt már március végére újabb 10-15 százalékkal nő az építőanyagok ára. Most ott tartunk, hogy – akárcsak tavaly - ismét napi árakon lehet építőanyaghoz jutni a kereskedőknél.

A keresletet mesterségesen fűtik a kormány idén kifutó támogatásai. Ezek nélkül talán normalizálódna a helyzet, azonban a kivitelezők és építőanyag-kereskedők szerint szabályos hisztéria van a piacon. Főleg a felújítási támogatás esetén fizetik ki a folyamatosan emelkedő árakat a felújítók, hiszen az állam a felét úgyis visszaadja nekik. Az építkezők pedig kényszerpályán vannak a kivitelezése határidők miatt.

A teljes ingatlanpiacon ugyanakkor jelentős gondokat okozhat majd a jegybanki kamatemelésekkel párhuzamos hitelkamatok növekedése. Ha megdrágul a kölcsön, a használt lakásokat nem tudják megvenni az emberek, így visszaesik majd a kereslet az újépítésű otthonok iránt is.

Mi lesz az otthonteremtési támogatásokkal?

Már a fentiekben leírtakból is jól látszik, hogy a kormány minden szinten mesterségesen belenyúl a gazdasági folyamatokba, akkor és ott is fűti a gazdaságot, ahol éppen nem is kellene. Ilyen az építőipar és a családtámogatásokon keresztül az ingatlanpiac is. Többször megírtuk, hogy a CSOK bevezetése azonnali áremelkedést hozott a piacra, de két évvel ezelőtt nagy meglepetést okozott, hogy Matolcsy György jegybankelnök is súlyos kritikákat fogalmazott meg. Azt írta, hogy fenntarthatatlan a lakáspolitikai és ingatlanpiaci helyzet. A lakáspolitika kizárólag a keresletet erősítette, a kínálatot nem, ezért eleve inflációt gerjesztett. Ebben azóta sem történt változás, sőt a lakásfelújítási támogatásokkal újabb áremelkedést gerjesztett a kormányzat. Éppen ezért elképzelhetetlen, hogy ezek a továbbiakban is ugyanúgy fennmaradjanak.

A kifutó támogatások meghosszabbítása nem várható, kérdés, hogy az egyébként teljesen igazságtalan, a jobban keresőket a szegényebbekkel szemben támogató kedvezmények sorsa mi lesz. Mindenesetre már a héten több közvetítő is tudatta, hogy március 29-től a legtöbb bank felfüggesztette a Zöld Otthon hitel folyósítását. Noha tegnap Patai Mihály, az MNB alelnöke azt MTI-nek azt nyilatkozta, hogy a Monetáris tanács a soron következő ülésén tárgyalja a program folytatásának lehetőségét, ez önmagában nem jelent semmit sem. (Hisz ki tudja, mit hoz a vasárnapi választás!)

Mi, gazdasági újságírók jól emlékszünk még arra, hogy 2002-ben az általa korábban bevezetett, hatalmas költségvetési kiadást és hiányt okozó lakásvásárlási és –építési támogatások megszüntetésére készült a Fidesz-kormány a választások után (akkor is az ellenzéket vádolta ezzel). Azonban már nem hajtotta végre, mert elveszítette az akkori választást. A 2002-ben kormányra jutó MSZP-SZDSZ koalíció pedig még évekig nem nyúlt a támogatáshoz, ami valóban jelentősen megterhelte a költségvetést.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: infláció, drágulás, árak, ipari, KSH, élelmiszer, OTP, választás, Orbán Viktor, Márki-Zay Péter, országgyűlés, parlamenti, ellenzék, összefogás