Ezt kell tenni, ha fizetési meghagyás érkezik

2021. április 19. Tavaly a járvány miatt közel 20 százalékkal kevesebb, összesen 430 ezer fizetési meghagyást bocsátottak ki a lejárt tartozások miatt Magyarországon. A közjegyzők arra hívják fel a figyelmet, hogy nemcsak vitatni lehet a tartozást, hanem részletfizetést és a fizetésre halasztást is lehet kérni. Nagyon fontos a határidők betartása.

Míg 2019-ben összesen 527 ezer fizetési meghagyásos eljárás indult – például ki nem fizetett rezsiszámlák, közös költség vagy szerzői jogdíjak miatt – Magyarországon, addig tavaly 19 százalékkal kevesebb, 430 ezer – adta hírül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.

Fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, akinek tartoznak. A lejárt pénzkövetelés eredhet egy ki nem fizetett számlából, egy vissza nem fizetett kölcsönből, egy el nem végzett – de kifizetett – munkából vagy egy károkozásból is.

A visszaesés oka, hogy a koronavírus-járvány első hullámának idején is lehetett fizetési meghagyásos eljárást indítani, de nagyjából egy hónapig nem teltek a határidők. Emellett a nagy követeléskezelő cégeknek át kellett állniuk az otthoni munkavégzésre, valamint a járvány első hónapjaiban türelmi időt adtak, és kivártak a követelések érvényesítésével. Hosszabb távon azonban érvényesítették az igényeiket, ennek eredménye, hogy a harmadik és a negyedik negyedévben már újra olyan nagyságrendben kezdeményeztek fizetési meghagyásos eljárást, mint az elmúlt években.

Főként cégek indítják

A 2020-ban indított 428369 fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem túlnyomó többségét a követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok – tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók – kezdeményezték. A behajtani kívánt tartozások összege tavaly többnyire tízezer és hárommillió forint között mozgott; ez sem változott az elmúlt évekhez képest.

Ugyanakkor kismértékben nőtt az ellentmondások száma: míg 2019-ben csak a fizetési meghagyások öt százalékát támadták meg a kötelezettek, tavaly már hat százalékát. Ezekben az esetekben a bíróságon folytatódhat az eljárás.

Át kell venni, reagálni kell

Ha valaki fizetési meghagyást kap, mindenképpen vegye át, hogy a kézhezvételtől számítva tizenöt napon belül reagálhasson rá. Ha nem veszi át, a kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, így ebben az esetben is jogerőre emelkedhet –figyelmeztet a MOKK. A közjegyzők hangsúlyozzák: aki vitatja a pénzkövetelés jogosságát vagy a tartozás összegét, az mondjon ellent! De arra is lehet megoldás, ha valóban tartozik, csak nem tud fizetni, mert nincs pénze.

Aki átmenetileg nem tud fizetni, az kérelmezheti a részletfizetést, halasztott fizetést, későbbi teljesítés engedélyezését is kérheti. Ehhez nyilatkozni kell a vagyoni helyzetéről, hogy lássa a közjegyző: részleteiben meg tudja fizetni a tőle követelt összeget, vagy néhány hónap haladék után képes lesz rá – mondta Tóth Ádám, a MOKK elnöke.

Erre azonban kizárólag az ellentmondásra nyitva álló időben, azaz a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül van lehetőség az ellentmondással egyező módon, azaz szóban bármely közjegyzőnél vagy levélben az eljáró közjegyzőnél, illetve elektronikus iratbeadásra kötelezett személyek esetében a MOKK rendszerén keresztül, elektronikusan.

Tavaly több mint négyezer-hétszáz esetben kérelmeztek részletfizetést vagy fizetésre halasztást, azonban az esetek felében formai okokból ezt vissza kellett utasítani. Elsősorban azért, mert a határidőn túl nyújtották be a kérelmet, vagy nem reagáltak határidőn belül a közjegyző hiánypótlási felhívására. A szabályos kérelmek több mint kétharmadánál ugyanakkor engedélyezték a részletfizetést vagy a fizetésre halasztást a közjegyzők. Jellemzően akkor utasítják el a kérelmet, ha a kötelezettnek van elegendő pénze a követelés kifizetésére, vagy a részletfizetéssel sem tudná rendezni a tartozást.

Bárki kezdeményezhet

Fizetési meghagyásos eljárást az indíthat, akinek van belföldi kézbesítési címe, és az adósa is rendelkezik belföldi kézbesítési címmel. Magyarországon 3 millió forintot meg nem haladó pénzkövetelésre nem is lehet közvetlenül bírósági pert indítani, hanem fizetési meghagyásos eljárással lehet csak behajtani a tartozásokat, 3 és 30 millió forint között bírósági eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is választható, míg 30 millió forint feletti tartozás esetén mindenképp bírósághoz kell fordulni.

A jogi személy és az, aki az elektronikus ügyintézésről szóló törvény alapján elektronikus ügyintézésre köteles (például cég, egyesület, egyéni vállalkozó), kizárólag elektronikusan – minősített elektronikus aláírás és időbélyegző használatával – nyújthat be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, nem szükséges hozzá se ügyvédi közreműködés, se bizonyítékok csatolása.

A fizetési meghagyásos eljárás gyors: a közjegyző, ha mindent rendben talál a kérelemben, a fizetési meghagyást legkésőbb beérkezésétől számított tizenöt napon belül – elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül – bocsátja ki. Ha a címzett a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ha pedig nem fizetett, a végrehajtás is megindítható vele szemben.

Ha a fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 napon belül a címzett vitatja a tartozást (ellentmondással él), az eljárás a bíróságon peres eljárásként folytatódik tovább. De a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása –ismert és súlyos következményei miatt – önmagában jelentősen növeli a fizetési hajlandóságot.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: fizetési meghagyás, végrehajtás, közjegyzők, MOKK, Magyar Országos Közjegyzői Kamara, adós, tartozás