Szabadulnának a devizahiteles perektől

Ezt kérik a bankok az adósmentésért

2013. szeptember 3. Törvénymódosítással kellene megoldani, hogy a devizahiteles szerződések ne váljanak semmissé – derül ki (többek között) abból a levélből, amit a Magyar Bankszövetség a devizahitelesek mentésével kapcsolatban állítólag a nemzetgazdasági miniszternek küldött.

Már korábban több részletre derült fény azzal kapcsolatban, hogy milyen javaslatot tett le az asztalra a bankszövetség, de – mint arról írtunk – az is nyilvánvalónak tűnt: a pénzintézetek együttműködési készségét nagyban javítja, hogy menekülni szeretnének a devizahiteles perek révén rájuk nehezedő nyomás alól. Az, hogy ez az általunk feltételezettnél is nyomatékosabb szempont, kiderül abból a levélből, amit az interneten több száz címre is eljuttattak. A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek címzett, a Magyar Bankszövetség elnöke és alelnöke által aláírt dokumentumban le is írták: „a bank által nyújtott kedvezmények igénybevételének az is a feltétele lehessen, hogy az ügyfél a korábbi, a forintosítást megelőző jogviszonyt megerősítse, és lemondjon a korábbi szerződéses jogviszony, vagy annak egyes elemei megtámadásának jogáról.”

Sokan visszaélnek a helyzettel?

A bankok egyébként ennél is tovább mennek, hiszen a nyilvánosságra került levél szerint a devizahiteles perek rendezésének egy külön pontot is szenteltek. A leírtakból az derül ki, hogy tartanak attól: a bíróságok – akár jelentéktelen, formális – okból kimondják egyes szerződések semmisségét úgy, hogy (szemben a Kúria döntésével) az érvényesség érdekében nem nyúlnak bele a dologba. Ezért a jogviszony fenntartásához és a szükségtelen, hosszan elhúzódó perek megakadályozásához szükségesnek tartják: „a jogalkotó általános érvénnyel mondja ki, hogy az ellenérdekű fél az eljárás során viszontkereset nélkül is kérheti az érvénytelenség jogkövetkezményeinek – reményeink szerint a szerződés reparálásának – alkalmazását”. Ehhez módosíttatnák a polgári perrendtartásról szóló törvényt.

A devizahitelesek között sokan (alighanem éppen a leghangosabbak) az OTP első embere szerint spekulációs céllal adósodtak el. A felvett kölcsönt például ázsiai alapokba fektették. Az ilyen adósok megmentésének Csányi szerint „semmi értelme”.

A levélben az is olvasható, hogy az ügyfelek jelenleg sok esetben visszaélésszerűen kérik a szerződés semmisségének megállapítását. Ez egybevág néhány banki vezető magánbeszélgetésekben hangoztatott szavaival (több helyszíni vizsgálatnál az derült ki, hogy az adós nemfizetés mellett igen csak magas életszínvonalon él), de azzal is, amit az OTP elnök-vezérigazgatója az Egyenes beszédben tegnap este elmondott. Csányi Sándor ugyanis beszélt arról, hogy a devizahitelesek érdekében tüntetést szervezők egyik vezetője 40 különböző devizatartozással rendelkezik.

A bajban levők hitelét felezhetnék is

Az említett levélben külön kitérnek a valóban bajban levő, 90-120 napos fizetési késedelembe esett adósok helyzetének rendezésére. A bankszövetség javasolja például (amit már mi is szorgalmaztunk), hogy az elengedett tartozás után ne kelljen adót fizetni. Úgy tűnik, a pénzintézetek lehetségesnek tartanák a tartozás 40 százalékánál többet is elengedni.

További elképzelés a jelzáloghitelesek minden tartozásának (ideértve a rezsihátralékot is) „befagyasztása” 2016. június 30-ig. Addig csak a mindenkori jegybanki alapkamattal nőne a kinnlevőség. Az említett dátum után jöhetne ebben a körben a magáncsőd. (Ez azt jelenti, hogy a magáncsőd indulását két lépcsőben képzelnék el.) A Nemzeti Eszközkezelő ingatlanállományát 45 ezer ingatlanra emelnék a mostani 25 ezerről.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.

Címkék: devizahiteles perek, Varga Mihály, Bankszövetség, hitelelengedés, magáncsőd, NET, OTP, Csányi Sándor