Sötét fellegek gyűltek a kötvénypiacon

Fájdalmas pofont kaptak az állampapírok

Fotó: Bencze-Kiss Kata
2026. október 14. Nemzetközi eladási hullám söpört végig az állampapírpiacokon szeptemberben, ami a magyar kötvények hozamait is alaposan feltornázta. Bár a hazai inflációs adatok kedvezőek, az MNB behúzta a kéziféket a kamatvágásoknál. A befektetők már a jövő évi költségvetést lesik, miközben egyre többen számolnak az euró bevezetésével. A hozamok emelkedése nem tett jót a kötvényalapok teljesítményének.

Szeptemberben a globális kötvénypiacokat az energiaárak emelkedése, a Közel-Keleten és Ukrajnában zajló konfliktusok eszkalációja, valamint a jegybankok továbbra is inflációellenes hozzáállása alakította. A magasabb olajárak felfelé húzták az inflációs várakozásokat, ami világszerte emelkedő állampapír-hozamokhoz és szigorúbb kamatpálya-várakozásokhoz vezetett. A negyedév összességében a fejlett kötvénypiacok egyik leggyengébb időszakának bizonyult – írja az OTP Alapkezelő havi portfoliójelentésében.  

Az amerikai kötvénypiac állt az eladási hullám középpontjában. A Federal Reserve szeptemberben 25 bázisponttal 3,75-4,00 százalékra emelte az alapkamatot, miközben a döntéshozók további szigorítás lehetőségét is nyitva hagyták. A piac közel 100 bázispontnyi további kamatemelést kezdett árazni a következő évre. Az energiaárak emelkedése, a romló költségvetési kilátások és a növekvő lejárati prémium egyaránt támogatták a hozamok emelkedését. A 10 éves Treasury hozama 4,80 százalékról 5,29 százalékra nőtt, ami 2007 óta a legmagasabb szintet jelentette.

A Befektetési alapok rovat támogatója: 

 
Az eurózónában az EKB szintén 25 bázisponttal emelte a kamatokat, miközben az infláció 3,8 százalékra gyorsult. Franciaországban a költségvetési helyzet romlása és a politikai bizonytalanság növelte a hozamfelárakat, míg a 10 éves német Bund hozama 3,59 százalékra emelkedett.

Az Egyesült Királyságban a jegybank változatlan kamatszint mellett is további szigorítás lehetőségére figyelmeztetett. Japánban a BoJ kamatemelése és a jenalapú carry trade leépülése szintén hozzájárult a globális hozamemelkedéshez és a kötvénypiaci hangulat romlásához.

Mi történt itthon?

A szeptemberi makrogazdasági adatok összességében kedvező képet mutattak. Az infláció 1,6 százalékra emelkedett az augusztusi 1,3 százalékról, de továbbra is jóval az MNB 3 százalékos célja alatt maradt. A második negyedéves GDP éves alapon 1,7 százalékkal nőtt, míg az augusztusi ipari termelés 8,7 százalékos bővülése meghaladta a várakozásokat. A munkanélküliségi ráta 4,7 százalékra emelkedett.

Az MNB szeptemberben 5,5 százalékon tartotta az alapkamatot, megszakítva a korábbi kamatcsökkentési ciklust. A döntést elsősorban a kedvezőtlenebb globális hozamkörnyezet, az emelkedő energiaárak és a fiskális bizonytalanság indokolta. A jegybank ugyanakkor hosszabb távú üzeneteket is küldött: 2028-tól 2,5 százalékra csökkenti inflációs célját, valamint évente nyolc kamatdöntő ülést tervez.

A fiskális helyzet továbbra is vegyes maradt. A 2026-os hiánycélt a GDP 7,5 százalékára emelték, az ÁKK pedig 20,4 ezer milliárd forintra növelte finanszírozási tervét. A befektetők figyelme egyre inkább az októberben érkező 2027-es költségvetésre összpontosult, amely a fiskális hitelesség fontos próbatétele lesz.

A kedvező infláció ellenére a magyar államkötvényhozamok emelkedtek: az 5 éves hozam 5,87 százalékra, a 10 éves 5,77 százalékra nőtt. A forint összességében stabil maradt. Az MNB kamatpolitikájával és inflációs céljának csökkentésével kapcsolatos hírek átmeneti erősödést hoztak, de a hónap végén a globális kockázatkerülés miatt a deviza részben visszagyengült.

A konvergenciát támogató lépések nyomán egyre többen számolnak az euró 2031-2032 körüli bevezetésével. Az RMAX index szeptemberben 0,39 százalékos hozamot ért el, míg a MAX index hozama -0,79 százalék volt – írja az OTP Alapkezelő.

Kötvényalapok fekete hónapja

A nemzetközi kötvénypiaci eladási hullám és a hazai állampapír-hozamok szeptemberi emelkedése közvetlenül és érzékenyen érintette a magyarországi kötvényalapokat. Mivel a kötvények piaci árfolyama és a hozama ellentétesen mozog, a hozamok hirtelen megugrása miatt a meglévő, alacsonyabb kamatozású papírok leértékelődtek a piacon, ami átmeneti árfolyamveszteséget okozott a hosszú kötvényalapoknál.

A legrosszabbul a hosszú futamidejű kötvényalapok jártak. Az Azénpénzem.hu rendszeresen összegyűjti a kötvényalapok teljesítményét a BAMOSZ adatai alapján. (A legfrissebb részletes táblázat itt található.) A hosszúkötvény-alapok korábban kiugróan jól teljesítettek, így az árfolyamok csökkenése után is magas, közel 9 százalékos maradt az éves átlaghozamuk. Ugyanakkor a 3 hónapos hozamok masszívan mínuszba fordultak.

A rövidkötvény-alapok sokkal stabilabbak maradtak. Az éves hozamok az augusztus végi átlagosan közel 6 százalékról 5,5 százalék alá csökkentek, míg a 3 hónapos hozamok 1 százalék alá estek, bár néhány alap esetében mínuszba fordultak.

A pénzpiaci alapok éves hozama pedig 5,7 százalék körül alakult.

Bár a szeptemberi hozamemelkedés nem tett jót a kötvényalapok teljesítményének, az alapkezelők most bevásárolhatnak magasabb hozamú állampapírokból, amik megalapozzák az alapok jövőbeli eredményességét.


A pénzpiaci és kötvényalapok 2026. szeptember 30-i részletes hozamát itt találja. 

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse azazénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok