Felcsúti tőzsdejátékok

Messzebbre néz
Fotó: Koszticsák Szilárd , MTI

2017. március 13. Felkavarta kissé a Budapesti Értéktőzsdét Mészáros Lőrinc és körének megjelenése, de nem biztos, hogy a kisbefektetőknek van oka ennek örülni. Nem valószínű, hogy az elmúlt évek legsikeresebb üzletembere sokáig marad a nyilvános tőkepiacon. Eddig legalábbis nem mutatott különösebb vonzalmat a börze által megkövetelt nyilvánosság iránt.

A korábban szebb napokat is látott Konzum részvények forgalma és árfolyama az utóbbi években meglehetősen visszaesett – az egykori fénykorhoz képest mindenképpen. Először az a bejelentés bolygatta a kedélyeket, hogy a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc és barátja, Jászai Gellért Zoltán (részben közvetlen, részben közvetett módon) meghatározó részesedést szerzett a cégben. A kisbefektetők némelyike talán a felcsúti gázszerelőt tartotta annyira vonzó üzlettársnak, hogy a cég fellendülését várták belépésétől – amire valljuk be, az elmúlt hét év eseményei után az új tulajdonosok kapcsolatainak köszönhetően van is némi esély -, mindenesetre az árfolyam a hír bejelentése után gyors emelkedésnek indult, és az előző hetekben jegyzett 50 forint körüli árfolyamról megélénkülő forgalom mellett egészen 204 forintig szárnyalt.

Ezek után meglehetős csalódást keltett, amikor szerdán az új főtulajdonosok nyilvános vételi ajánlatában a papír elmúlt 180 napos átlagárának megfelelő 86,64 forintot kínálnak a még közkézen levő részvényekért. Ami amúgy megfelel a jogszabályban előírtaknak, és persze csak azoknak jelent kellemetlen meglepetést, akik Mészárosék bejelentése után vettek a részvényekből, hiszen az alig pár nappal korábbi 50 forint körüli árfolyamhoz képest igazán szép hozamot jelent – az egy évvel ezelőtti 19 forintról már nem is szólva. Persze azt, hogy az azóta született kisebb kötések – például a pénteki 132 forintos 264 ezer forint összértékű üzlet, vagy az ugyanazon a napon született 1 darabos kötés –mögött mi rejlik, csak a vásárló és brókere tudhatja. (Utóbbi mögött olyan állhat, aki a következő közgyűlésre kívánt ezzel belépőt váltani.)

A történet mindenesetre jól mutatja, milyen extra kockázatokkal kell szembenézniük azoknak a kisbefektetőknek, akik a BÉT-en jócskán jelenlévő, sokszor bizonytalan hátterű, éppen hogy csak (ha egyáltalán) tőzsdeképes társaságok illikvid papírjaiba fektetnek. Ezek egyik percről a másikra, akár bármely szerencsejáték, valóban hozhatják a befektetés többszörösét, de az árfolyam éppúgy a töredékére is eshet – nem egyszer a többségi tulajdonos pillanatnyi szándékai szerint.

Nem stimmel a matek az Opimusnál

A Konzumnál is nagyobb port vert fel, hogy - bár már korábban sejthető volt -, immár be is jelentették: Mészáros Lőrincnek szintén részben közvetlenül, részben közvetve (a Konzum Management Kft.-n, és a Status Capital Befektetési Zrt-n keresztül) meghatározó részesedést szerzett az Opimus Nyrt-ben.

A januárban és februárban végrehajtott tranzakciókat a szabályokat megsértve nem kis késéssel, csak március 3-án jelentették be, ennél azonban meglepőbb, hogy – mint a HVG megírta – a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (Tebész) feltűnt, nem stimmelnek az üzlet bejelentett adatai. Az Opimusban két offshore cégnek volt korábban meghatározó részesedése (többen ezek mögött is Mészárost sejtették), amelyek most azt eladták. Az eladásokról és a vételekről rendelkezésre álló adatok azonban nem egyeznek, a Tebész szerint pedig nem lehet tudni, hogy kinek a kezébe került 30 millió darab részvény. A két offshore cég ugyanis 127 millió részvényt adott el, de csak 97 millió darab megvásárlásáról történt bejelentés. Vagyis a Tebész szerint lehet valahol egy még ismeretlen vevő.

Az érdekvédelmi szervezet azt is gyanítja, hogy a vevők összehangolták vételeiket a befolyásszerzés érdekében, ezért bejelentést is tettek a felügyeleti hatóságnak, kérve hogy vizsgálják ki az ügyleteket. Az Opimus meglehetősen kioktató hangnemű „helyreigazító tájékoztatásban” hívta fel a figyelmet arra, hogy „a tőzsdei kereskedés sajátossága, hogy a felek személye a társaság részére csak a bejelentést követően válik ismertté, és a tőzsdei forgalom jelentős részéről a kibocsátó nem szerez tudomást.”

Az Opimus cáfolata nem nélkülöz némi logikát: a tőzsdére a társaság 315 910 361 darab részvényét vezették be, amiből a közkézhányad 55,5 százalék. Elvben tehát tényleg lehetséges, hogy több mint 173 millió darab sorsáról a társaság nem tud semmit, mivel azok 5 százaléknál kisebb részesedést birtokló kisbefektetők kezében vannak. Valóban elképzelhető tehát, hogy a hiányzó 30 millió darabot is valahol ezek között lehet keresni. Az azonban, hogy a parketten a tőzsde adatai szerint január 2. óta mindössze 22 288 067 darab, ezen belül március 3-a (az ügyletek bejelentése) óta 14 205 132 papír forgott, megkérdőjelezni látszik ezt az érvelést.

Az Opimus mindenesetre jelezte, hogy hamarosan „olyan tájékoztatást kíván közzétenni, amely az általa kibocsátott értékpapírok árfolyamát jelentős mértékben befolyásolhatja” – ezért kérésére a tőzsdei kereskedést fel is függesztették. Ez vélhetőleg a kisbefektetőknek szóló vételi ajánlatot tartalmaz majd, ám lehet, hogy egy titokzatos újabb tulajdonos is előkerül?

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: tőzsde, részvény, árfolyam, Konzum, Opimus, BÉT