Csökken az OTP Öngondoskodási Indexe
2012. április 13.
Az elhúzódó válság miatt felélik az emberek a tartalékaikat. Bár egyre többen ismerik fel, hogy a jövőjük anyagi biztonságáról maguknak kell gondoskodniuk, erre nincs lehetőségük. Ősz óta 36-ról 34-re csökkent a lakosság öngondoskodási képességét kifejező OTP Öngondoskodási Index értéke.
Tavaly július óta 63 százalékról 56 százalékra csökkent a lakosságban azoknak az aránya, akik rendelkeznek valamilyen pénzügyi öngondoskodási formával. Leggyakrabban váratlan helyzetre tartalékolnak az emberek, ám tavaly nyár óta folyamatos csökkenés tapasztalható a vésztartalékokban is. Míg júniusban a megkérdezettek 28 százaléka rendelkezett az előre nem látható helyzetekre félretett pénzzel, idén márciusban már csak 23 százalék. Ugyanakkor egyre hosszabb időre elegendő a vésztartalék.
Akiknek van megtakarítása, visszafogott költések mellett átlagosan 20 hónapig tudnának megélni belőle. Tavaly nyáron átlagosan még csak 16 hónapra volt elegendő a félretett pénz. Ez arra utal, hogy elsősorban azok élték fel a vésztartalékot, akik kisebb megtakarítással rendelkeztek. Csak az egészségpénztári megtakarításokat és a Start-számlákat nem érintette a tartalékok fogyása, az összes többi pénzpiaci megtakarítási formánál azonban szembetűnő a csökkenés. A legjobban a lekötött betétek fogytak; míg nyáron az emberek 20 százalékának, jelenleg már csak 13 százalékának van lekötött betétje. A tartalékok felélésében a végtörlesztés is szerepet játszhatott, ugyanis a megkérdezettek 16 százalékának volt devizahitele, közülük pedig minden ötödik élt a kedvezményes árfolyamon történő törlesztés lehetőségével.
Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese az index eredményeinek ismertetésekor kiemelte, hogy a nehezebb körülmények között sem szabad lemondani arról, hogy a jövőnkről gondoskodjunk. Nem csak nagy összegekkel, hanem havi pár ezer forinttal is sokat tehetünk azért, hogy növeljük anyagi biztonságunkat. Véleménye szerint az árfolyamgát jó lehetőséget kínálhat arra, hogy a törlesztőrészletek csökkenésének köszönhetően megmaradó pénzt, vagy annak egy részét megtakarítsák az emberek, hiszen ez hosszabb távon is növeli a pénzügyi lehetőségeiket.
Feléljük a vésztartalékokat
Tavaly július óta 63 százalékról 56 százalékra csökkent a lakosságban azoknak az aránya, akik rendelkeznek valamilyen pénzügyi öngondoskodási formával. Leggyakrabban váratlan helyzetre tartalékolnak az emberek, ám tavaly nyár óta folyamatos csökkenés tapasztalható a vésztartalékokban is. Míg júniusban a megkérdezettek 28 százaléka rendelkezett az előre nem látható helyzetekre félretett pénzzel, idén márciusban már csak 23 százalék. Ugyanakkor egyre hosszabb időre elegendő a vésztartalék.
Akiknek van megtakarítása, visszafogott költések mellett átlagosan 20 hónapig tudnának megélni belőle. Tavaly nyáron átlagosan még csak 16 hónapra volt elegendő a félretett pénz. Ez arra utal, hogy elsősorban azok élték fel a vésztartalékot, akik kisebb megtakarítással rendelkeztek. Csak az egészségpénztári megtakarításokat és a Start-számlákat nem érintette a tartalékok fogyása, az összes többi pénzpiaci megtakarítási formánál azonban szembetűnő a csökkenés. A legjobban a lekötött betétek fogytak; míg nyáron az emberek 20 százalékának, jelenleg már csak 13 százalékának van lekötött betétje. A tartalékok felélésében a végtörlesztés is szerepet játszhatott, ugyanis a megkérdezettek 16 százalékának volt devizahitele, közülük pedig minden ötödik élt a kedvezményes árfolyamon történő törlesztés lehetőségével.
Bizonytalan helyzet
A folyamatosan szűkülő anyagi lehetőségek miatt kevesebben terveznek új megtakarítást, mint fél évvel ezelőtt. Tavaly nyáron az emberek 42 százaléka tervezte, hogy valamilyen konkrét megtakarításba kezd. Bár ez az arány őszre 46 százalékra nőtt, idén márciusra már csak 41 százalék gondolkodott valamiféle öngondoskodásról. A lakosság döntő többsége továbbra is bizonytalannak ítéli meg jövőbeni pénzügyeit; 74 százalékuk kiszámíthatatlannak tartja hosszabb távon a pénzügyi helyzetét, 70 százalékuk pedig a következő évekről is ugyanezt gondolja. Nincs érdemi változás abban sem, hogy a megkérdezettek 80 százaléka szerint nem lesz elegendő az állami nyugdíja a tisztességes öregkori megélhetéshez. Ennek ellenére továbbra is többségben vannak azok, akik elsődlegesen állami felelősségnek tartják a tisztességes öregkor biztosítását. Ugyanakkor egyre többen ismerik fel a saját felelősségüket is. (A nyári 28 százalékról 33 százalékra nőtt az arányuk.)Most kell a pénz
Az elhúzódó válság hatására a mindennapi megélhetés jelenti a legfőbb problémát az emberek számára, a távolabbi jövőről való gondoskodás jelenleg kevésbé fontos. A túlsúlyba kerülő negatív irányú változások miatt 36 pontról 34 pontra csökkent az OTP Öngondoskodási Index értéke.Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese az index eredményeinek ismertetésekor kiemelte, hogy a nehezebb körülmények között sem szabad lemondani arról, hogy a jövőnkről gondoskodjunk. Nem csak nagy összegekkel, hanem havi pár ezer forinttal is sokat tehetünk azért, hogy növeljük anyagi biztonságunkat. Véleménye szerint az árfolyamgát jó lehetőséget kínálhat arra, hogy a törlesztőrészletek csökkenésének köszönhetően megmaradó pénzt, vagy annak egy részét megtakarítsák az emberek, hiszen ez hosszabb távon is növeli a pénzügyi lehetőségeiket.
