Félhetünk a nyugdíjas évektől

2014. február 6. Egyre többen rettegnek a nyugdíjas évektől, a lakosság fele arra számít, hogy nem fog tudni megélni. Erre minden ok megvan, hiszen 2050-re négy aktív dolgozóra hat nyugdíjas eltartott jut majd, míg ma csak három. A középosztály azonban lecsúszott, hiszen 2011-ben még a lakosság 40 százaléka tudott félretenni a nyugdíjra, 2013-ban viszont már csak 18 százalék – derül ki a Generali Biztosító felméréséből.

Egyre nagyobb a szakadék a megtakarítási szándék és lehetőségek között. Míg a lakosság egyre többet foglalkozik a nyugdíj kérdésével, a gazdaságilag aktív népesség fele pedig azt gondolja, hogy a nyugdíjból nem tud majd megélni, valójában egyre kevesebben tesznek félre idősebb napjaikra. A Generali Biztosító 2009. és 2011. után 2013-ban ismét reprezentatív felmérést végzett a lakosság körében, amiből kiderült: hiába foglalkozik gondolatban többet a lakosság a nyugdíjproblémával, a középosztály lecsúszott, és alig tud megtakarítani.

A lakosság jogosan aggódik, hiszen 1980-ban még 4 dolgozónak 2 nyugdíjast kellett eltartani, ma 4 dolgozóra 3 nyugdíjas jut, ugyanakkor 2050-ben már 4 aktívra 6 eltartott jut majd - mondta Paál Zoltán, a Generali Biztosító személybiztosítási vezérigazgató-helyettese a tegnapi sajtótájékoztatón.

Ugyanakkor 2011-ben még 40 százalék tudott nyugdíj céljára félretenni, 2013-ban már csak 18 százalék. A férfiak előrelátóbbak a nőknél, hiszen 21 százalékuk tesz félre, szemben a nők 15 százalékával. A kor előrehaladtával egyre nő azok aránya, akik felkészülnek erre az időszakra, de még az 50 éven felüliek körében is csupán 30 százalékos ez az arány. A felsőfokú végzettségűek és a magas jövedelműek jóval tudatosabbak, utóbbiak körében 48 százalék az aktívan előtakarékoskodók aránya.

A Generali felmérése szerint a nyugdíjas korukra félretevők 48 százaléka az önkéntes nyugdíjpénztárba utalja a pénzt. Az életbiztosítást választók aránya 25 százalék, bankszámlán köt le pénzt 17 százalékuk, a magán nyugdíjbiztosítóknak pedig 13 százalékuk tagja.

Az állam nem lépett


Holtzer Péter nyugdíjszakértő, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal korábbi elnöke szerint világprobléma, hogy a nyugdíjasok aránya növekszik, és bizonytalan az öregkori ellátásuk. Itthon az elmúlt években semmi nem történt a probléma kezelésére. Jelenleg a nyugdíj az utolsó nettó bér 80-90 százaléka Magyarországon. Ez az évszázad közepére visszaesik 50 százalékra. Ahhoz, hogy maradjon a jelenlegi arány, a munkába állástól kezdve a havi bér 10-15 százalékát kellene megtakarítani. A szakértő hozzátette: várhatóan tovább kell majd dolgozni, és felértékelődik majd a foglalkoztatói nyugdíj szerepe. Véleménye szerint nem a nyugdíjcélú megtakarításokra adott adójóváírás a jó megoldás a nyugdíjproblémák megoldására. Ez ugyanis azokat támogatja, akiknek van bejelentett, adózott jövedelme. A legnagyobb gondot éppen azok jelentik, akik nem szereznek nyugdíjjogosultságot. Célravezetőbbnek tartaná a megtakarításhoz adott állami támogatást, akár a lakás-takarékpénztárak vagy a babakötvény esetében.

Adójóváírás a nyugdíjbiztosításra


A Generali szerint a nyugdíjcélú megtakarítások között a nyugdíjbiztosítások egyre népszerűbbek lehetnek, miután januártól ugyanolyan adójóváírást lehet igénybe venni erre a megtakarítási formára, mint a többi nyugdíjcélúra (önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ).
Aki 20 éven keresztül havi 15 ezer forintot tesz félre nyugdíjbiztosításban, 7 százalékos hozammal számolva, 20 év múlva 9,9 millió forinthoz jut az adójóváírással együtt – mondta Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre


Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok