Bejött a brutális megszorítás politikája

Felminősítés: ki nyer ezzel?

Nem ugyanannak örülnek, mint azemberek
Fotó: Azénpénzem

2016. szeptember 23. Lehet örülni a felminősítésnek, de ezt csak brutális megszorítás árán lehetett elérni. A hitelminősítőket hidegen hagyja az egészségügy, az oktatás helyzete, hogy éheznek vagy csörögefánkon élnek a nyugdíjasok, ahogy az is, hogy stadionra vagy bármi másra költi az állam azt a pénzt, ami rendelkezésére áll.

Nem kis elégtétellel vették tudomásul a kormányzatban, hogy egy hete a Standard&Poor BBB minuszra javította a magyar államadósság besorolását. Ezzel a három nagy nemzetközi minősítő cég közül már csak a Moody's tartja befektetésre nem ajánlott szinten a magyar adósságot. A hazai gazdaságpolitika irányítói már hosszabb ideje meglehetős sértettséggel vették tudomásul, hogy rendre elmaradt a felminősítés, Varga Mihály ezúttal is felemlegette, hogy ez már régóta kijárt volna az országnak. A rating cégek, miközben elismerték, hogy a főbb pénzügyi mutatók jelentősen javultak, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságával, és az „unortodox” módszerek alkalmazásával magyarázták az óvatosságot – egészen addig, amíg idén tavasszal a Fitch meg nem törte a jeget, és miután most a Standard&Poor is beadta a derekát, szakértők szerint ősszel a Moody's is lépni fog.

Tény, hogy a magyar gazdaság sérülékenysége az elmúlt években javult. Viszonylag gyorsan épült le a külső adósság, az államadósságon belül megnőtt a belső adósság aránya a külső adóssággal szemben.

Ezermilliárdokért sikerült visszaérni a kezdőpontra

A kormány persze nagy nehezen csak oda küzdötte vissza magát, ahol a magyar gazdaság 2010 májusában már volt – emlékeztetett Felcsúti Péter az ATV-nek adott nyilatkoztában. Akkor ugyanis a magyar államadósság minősítése befektetésre ajánlott volt, és fél év Fidesz-kormányzás után helyezték a minősítők egymás után bóvliba. A közgazdász azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az sem mindegy, mekkora árat fizetett a gazdaság a költségvetési deficit és az államadósság csökkentéséért. Példaként azt emlegette fel, hogy eközben a kórházakban nincs pénz WC papírra. Arról nem esik szó, hogy milyen áron tartjuk kézben a hiányt, igaz, ez nem is érdekli a külföldi befektetőket – fűzte hozzá.

A legutóbbi felminősítések legfőbb nyertese a kormányzat. Jól járhatnak (még ha ennek nem túl sok jele is van most) a nagybefektetők. A „keményen dolgozó kisemberek” viszont még keményebben dolgozhattak és dolgozhatnak továbbra is, hogy az ő filléreik is javítsák az előbbiek helyzetét.

Az elmúlt öt évre visszanézve jól látszik, hogy a „nemmegszorítás” milyen kemény elvonásokat hozott. Az autóbiztosítások 30 százalékkal drágábbak a biztosítási adó miatt, a telefonköltségek jócskán megugrottak (egyes cégeknél ez duplázódást hozott) a telekomadó következtében. A tranzakciós illetékből (ez például a bankolást drágította meg, de hatott minden pénzügyi műveletre) négy év alatt majdnem ezermilliárdot sepert be a költségvetés. Az ingatlanadó és a tandíj is terjedt, sőt dinamikusan emelkedett, amit a fejekből legfeljebb azzal igyekeztek kitörölni, hogy másképp nevezték el. Emellett felidézhetnénk még a szappanadót, de akár a cafeteria adóterhének emelése (ami a következő évben folytatódik) is említhető. A másik oldalon: a megtakarítók egyre kevesebbet kaphatnak a pénzükre.

A hitelminősítők közben egyetlen szempontot tartanak szem előtt: mennyire biztos, hogy a hitelnyújtók kamatostul visszakapják a pénzüket, amikor eljön az ideje. Valójában nem az országot értékelik úgy egészében. Hidegen hagyja őket az egészségügy vagy az oktatás helyzete, hogy éheznek vagy csörögefánkon élnek a nyugdíjasok, ahogy az is, hogy stadionra, vagy bármi másra költi az állam azt a pénzt, ami rendelkezésére áll. Egyetlen dologról van véleményük: szabad-e Magyarországnak kölcsönadni?

Tisztelegnek a kormány kemény keze előtt is

A felminősítés egyértelműen a pénzpiac bizalmának a megnyilvánulása, de nem feltétlenül, és nem csak a gazdaság általános helyzete, mint inkább a politikai akarat – és a kormányzat lehetőségei (magyarul: mit képes lenyomni a lakosság torkán) – iránt.

A költségvetés számára persze vitathatatlan előnyt jelent, hogy a magyar adósság ismét befektetési kategóriába került. Szakértők szerint a magyar állampapírok várható hozamcsökkenésének következtében mintegy 50-100 milliárddal javulhat a pozíciója. A kockázati felár csökkenését fokozza, hogy olyan befektetők – például amerikai nyugdíjalapok, befektetési alapok – előtt is ismét megnyílik a magyar papírok vásárlásának lehetősége, amelyek számára törvény írja elő, hogy csak legalább két minősítő által befektetési kategóriába sorolt instrumentumokba helyezhetik a pénzüket, vagy pénzük meghatározó részét. (Amúgy ez keresztbe megy annak a többé-kevésbé sikeres kormányzati törekvésnek, amely az államadósság minél nagyobb részének „hazahozatalát” tűzte ki célul.)

Nem történt itt kérem igazán semmi

Mindazonáltal az első napokban sem a Fitch május 20-i lépése, sem a S&P mostani felminősítése nem mozgatta meg annyira a piacokat, mint azt várni lehetett volna – annak ellenére is, hogy az elemzőket meglepetés érte, az S&P-től ugyanis most óvatosabb jelzést, csak a kilátások javítását várták. Tavasszal a Fitch felminősítését követő egy hétben a forint 0,7 százalékkal erősödött. Kisebb ingadozások mellett tegnap délig– vagyis négy hónap alatt – 3,36 százalékkal lett olcsóbb az euró. Az S&P bejelentése óta eltelt pár napban is mindössze másfél százalékkal javult a magyar deviza piaci pozíciója. És e két utóbbi adatban benne van annak is a hatása, hogy a FED csütörtökön változatlanul hagyta a kamatokat, ami önmagában 0,75 százalékot jelentett.

A budapesti tőzsde indexe ugyanebben a pár napban 1,5 százalékos kilengések mellett tegnapig 0,57 százalékkal emelkedett. Ekkora ármozgások pedig bármilyen nyugodt, lényegi események nélküli időszakban sem ritkák. A piacokat tehát ezúttal nem igazán mozgatták meg a magyar adósságminősítésről szóló hírek. Azt, hogy ennek az az oka, hogy a piaci hangulatot igazán befolyásoló nagybefektetők a rating cégek véleménye ellenére továbbra is bizalmatlanul tekintenek a magyar gazdaságra, vagy pedig az, hogy késlekedésük dacára már korábban beárazták a javuló helyzetet, mindenki politikai irányultsága (vagy korábban nyitott pozícióinak iránya) szerint értelmezheti.

Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!

Nézegesse, milyen címeken kotorásznak a zsebében!

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: minősítők, felminősítés, költségvetés, adók