Sokakat küldött padlóra a járvány

Feloldhatatlannak tűnik a nyugdíjparadoxon

2021. november 19. A lakosság több mint negyedének romlott az anyagi helyzete idén a járvány hatására, de később közel kétharmaduknak rendeződtek az anyagi gondjai. A háztartások 26 százalékának fogalma sincs arról, hogyan fog megélni nyugdíjas korában, miközben a többség szerint az állami nyugdíj nem lesz elég – derült ki az OTP Öngondoskodási Index legfrissebb kutatásából.

Nem tud elmozdulni, gyakorlatilag évek óta stagnál az OTP 10 éve elindított Öngondoskodási Indexe. A komplex mutató a tavalyi 35 pont után most 34 ponton áll, de az elmúlt 10 évben rendre e szint körül mozgott. 2016-ban látszott némi fény az alagút végén, akkor 38 pont volt, de a változás akkor sem volt homogén, csak tovább nyílt a társadalmi olló.

A legfrissebb felmérésből az derült ki, hogy a lakosság anyagi helyzetét érzékenyen érintette a koronavírus-járvány, illetve a hozzá kapcsolódó gazdasági bizonytalanság. Míg tavaly még a megkérdezettek 35 százaléka válaszolta, hogy a járvány időszakában az anyagi helyzete romlott, addig idén ez az arány 27 százalékra csökkent, 11 százalék pedig úgy vélekedett, hogy az elmúlt másfél évben kifejezetten javult - ismertette az adatokat Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.

Van, aki az ingatlanát eladva vészelte át

Azon háztartások közül, amelyekben valaki elveszítette a munkáját a járvány alatt, vagy valamely kereső tagjának csökkent a fizetése, a válaszadók közel kétharmada nyilatkozott idén úgy, hogy nagyjából vagy teljes mértékben visszaállt a korábbi jövedelemszintje. Az ő körükben leginkább a kiadáscsökkentés és a megtakarítások segítettek átvészelni a nehéz időszakot. De 10 százalékuknak el kellett adnia valamilyen ingóságát, 8 százaléknak pedig ingatlanát. Sokan szorultak kölcsönre is; 28 százalékuk a közvetlen környezetétől kért pénzt, 8 százalék pedig hitelintézettől.

Az OTP Öngondoskodási Index felmérésről

Az OTP Öngondoskodási Index egy 2011 óta minden évben elkészülő, a 18-70 éves, bankszámlával rendelkező magyar lakosságra nézve reprezentatív felmérés. A legfrissebb mintavétel 2021 szeptemberében, személyes megkérdezéssel, az aktuális koronavírus-előírások figyelembevételével készült.

A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar lakosság 18 százaléka halmozott fel kisebb-nagyobb megtakarított összegeket annak következtében, hogy a korlátozások miatt kevesebbet tudott utazni, szórakozóhelyre járni vagy épp kulturális programon részt venni. A „kényszermegtakarítók” több mint fele válaszolta, hogy az így összegyűjtött összeget szeretné a következő időszakban befektetni, vagyis lépést szeretne tenni a tudatos öngondoskodás felé.

Nem lesz még kamatemelés

Pénzpiaci megtakarítással (életbiztosítás, bankbetét, lakástakarék-pénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár, NYESZ, takarékszámla) a lakosság 40 százaléka rendelkezik, de nagyon sokan, 45 százalék készpénzt is tart otthon. A járvány hatására 37 százalék gondolja, hogy most még fontosabb, hogy legyen otthon pénze. Mint sokszor megírtuk, újabb és újabb csúcsokat dönt a cihákban tartott készpénz mennyisége. Ráadásul a bankbetétek állománya is hiába nő, mintegy 85 százalék lekötetlenül hever a számlákon.

Az Azénpénzem.hu megkérdezte Kovács Antalt, az OTP vezérigazgató-helyettesét, hogy mikor emel kamatot a bank, hiszen a magasabb betéti kamatoknak köszönhetően többen is lekötnék a pénzüket, és a készpénz egy része is a bankokhoz menne. Szerinte nem a kamatokon múlik, hogy valaki bankba teszi-e a pénzét, hiszen a jelenlegi szinten is sokan ide teszik, csak lekötetlenül hagyják, és ez nem változna magasabb kamatok esetén sem. Szerinte az infláció miatt is a betéti kamatok majd követik a trendet, de ez a piaci folyamatoktól függ. – Ha van éles piaci verseny, arra reagálni kell – hangsúlyozta. Egyelőre tehát nem várható a betéti kamatok emelése.

Nem lesz „bosszúköltés”

Az elmúlt tíz évben megfigyelhettük, hogy amíg az öngondoskodáshoz kapcsolódó attitűdök csak lassan változnak, addig a hirtelen hatásokra a lakosság gyorsan reagál. Azt láttuk, hogy valószínűleg a járvány miatt is tudatosabbá, óvatosabbá váltak a magyarok: idén már a megkérdezettek 37 százaléka válaszolta azt, hogy jobban odafigyel a kiadásaira – hangsúlyozta Kovács Antal.

Az óvatosságot és a tudatosság lassú erősödését alátámasztja, hogy a megkérdezettek többsége a korlátozások feloldása után sem kezdett „bosszúköltésbe”, vagyis nem törekedett arra, hogy a kiesett élményeket túlköltéssel kompenzálja. Azok, akik a nyitás óta többet költenek, elsősorban az árak emelkedésével indokolják, nem a fokozott élménykereséssel.

Nem teszünk félre többet nyugdíjra

Ahogy az elmúlt években is, most is megkérdezték a háztartásokat, hogy mit gondolnak a várható nyugdíjukról. Változás most sem történt, hiszen 76 százalék azt gondolja, hogy az állam feladata a nyugdíj biztosítása, ugyanakkor 63 százalék szerint a nyugdíj nem lesz elég. Éppen ezért mindössze 35 százalék gondolja, hogy csak a nyugdíjból fog megélni, 22 százalék dolgozna még mellette, 12 százalék szerint lesz befektetésből jövedelme, 10 százalék pedig egyéb jövedelemre számít. Ugyanakkor 26 százalék nem tudja, mi lesz.

Ezek a dilemmák tehát fennállnak, de a valóság az, hogy mindössze 22 százalék körül alakul azok aránya, akik félre is tesznek a nyugdíjas évekre. A nyugdíjparadoxon tehát - a korábbi évekhez hasonlóan - most is fennáll.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: öngondoskodás, OTP Öngondoskodási Index, OTP Bank, megtakarítás