OTP Öngondoskodási Index: egymillió felett a párnacihások

Fogy a lakosság vésztartaléka

Fotó: Bencze-Kiss Kata
2014. október 31. Több mint egymillió ember semmiféle megtakarítással nem rendelkezik, másik egymillió-egyszázezer pedig csak a párnacihában tartja a pénzét. A lakosság kevesebb mint negyedének van vésztartaléka váratlan helyzetekre, nyugdíjra pedig csak 17 százalék tett félre, inkább tovább dolgoznának az emberek. A jó hír az, hogy tavaly óta két ponttal erősödött az OTP Öngondoskodási Index, jelenleg 36 ponton áll a mutató. Ez elsősorban a pénzügyi, megtakarítási tervezésnek és a gondolkodásmódbeli változásnak köszönhető.

Két éve érte el a mélypontot (32 pont), azóta folyamatosan javul a hazai öngondoskodási állapotokat mérő OTP Öngondoskodási Index. Az egy évvel ezelőttihez képest pedig két ponttal erősödött a mutató, jelenleg 36 ponton áll. Ezzel visszaerősödött az első, három évvel ezelőtti mérés szintjére, ami egy 100 pontos skálán nem túl szép adat. Az öngondoskodás fogalmát és fontosságát a lakosság közel fele pozitívan ítéli meg, pénzügyi lehetőségei azonban jelentősen romlottak az elmúlt években. Az első mérés óta (2011.) ugyanis a bármiféle pénzügyi öngondoskodási formával rendelkezők aránya közel 20 százalékkal, 51 százalékra csökkent. Jelenleg 43 százaléknak van banki, pénzpiaci megtakarítása, ami 2011 júniusában még 58 százalék volt – mondta Nyitrai Győző, az OTP Bank igazgatója a Portfolió Öngondoskodás konferenciáján, amit a Takarékossági Világnap alkalmából rendeztek meg.

A szomorú hír az, hogy több mint egymillió embernek semmiféle megtakarítása nincs (a bankkapcsolattal rendelkező 18-70 évesek 30 százaléka). Ez az előző félévinél egy százalékkal rosszabb (29 százalék), 2013-hoz képest viszont javulásként értékelhető (2013 márciusában 35 százalék, 2013 szeptemberében 41 százalék). A lakosság mindössze 23 százalékának van bármiféle megtakarítása a váratlan helyzetekre, míg egy évvel ezelőtt 24 százalékuknak, 2011 nyarán pedig még 28 százalék volt.

A megtakarítási célok toplistáján nincs változás, továbbra is ingatlanra (33 százalék), tanulásra (33 százalék) és a váratlan helyzetekre (32 százalék) tesznek félre a magyarok, bár a listán rendre feltűnik a ruhatár frissítése is (32 százalék), erre például többen spórolnak év közben, mint nyaralásra (27 százalék).

Sokan a párnacihában bíznak


Kedvezőtlen fordulat állt be az otthon tartott vagyon tekintetében. Ugyanis 1,1 millió ember kizárólag az „párnacihában” tartja a megtakarításait. Igaz, hogy az arányukban (26 százalék) nincs markáns változás, de egyre magasabb azoknak az aránya, akik nemcsak bankban, hanem odahaza is gyűjtik a forintot (a korábbi 22 százalékról már 27 százalékra nőtt), nem kis biztonsági kockázatnak – és persze az elmaradt haszonnak – kitéve magukat és pénzüket. Amikor arra kérdeztek rá, mi az oka a banktól való távolmaradásnak, a túl kicsi összeget, a gyors és könnyű felhasználást említették az első két helyen a válaszadók, de rögtön utána a magas banki díjak és az alacsony kamatok következtek. Az okok között az is felmerült, hogy nem bíznak a bankokban, és az is, hogy félnek attól, elúszna a megtakarításuk.

Ugyanakkor a megkérdezettek nagy részének fogalma sincs arról, hogy valójában mekkora kamatot adnak a bankok egy évre, hiszen a többség 4,5 százalékot mondott, ami körülbelül a másfél évvel ezelőtti szintnek felel meg. (Ma boldogak lehetnénk ezzel, a valóságot itt kalkulálhatja.) De hasonlóan téves az inflációra vonatkozó elképzelésünk is, ugyanis – talán a saját tapasztalatukra, fogyasztási kosarukra alapozva – az egy év óta nulla százalék körüli infláció mértékét a megkérdezettek háromnegyede három és kilenc százalék közé tette, és minden nyolcadik ember tíz százalék feletti értéket mondott rá – hangsúlyozta Nyitrai.
Az OTP Bank által finanszírozott felmérést az Ipsos közvélemény-kutató cég készítette 1500 fős országos, reprezentatív mintán. Az alapsokasága a 18-70 éves, bankszámlával rendelkezők csoportja, a mintafelvétel ideje 2014. szeptember 22-30. között volt.
 

Munka nyugdíj mellett

Az Öngondoskodási Indexből kiderül, hogy az emberek 18 százaléka gondolja csak azt, hogy az állami nyugdíj elegendő lesz arra, hogy tisztességesen megéljenek belőle, pedig a kétharmad szerint az állam feladata, hogy gondoskodjon az idősekről. Míg a megkérdezettek több mint 70 százaléka érzi, hogy kellene valamit tennie, csak 32 százalék rendelkezik öregkorára megtakarítással, vagy tervez a közeljövőre ilyen jellegű befektetést. Ténylegesen azonban csak 17 százalék tett eddig félre a nyugdíjas évekre. A legtöbben inkább a munkás éveket kívánják kitolni (56 százalék), illetve a nyugdíj mellett vállalnának állást (66 százalék) a tisztességes megélhetéshez.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok