Egyre nagyobb lakásokat építünk

Fogy a magyar, de a lakások száma nő

Fotó: KSH

2023. június 7. Magyarország népessége csökken, ugyanakkor a lakások száma egyre nő, és a méretük is egyre nagyobb. Kevesebben élnek nagyvárosokban, ezek vonzáskörzetében viszont többen laknak. A magyarországi települések több mint egyharmadában 500 főnél kevesebben élnek – derült ki a KSH legfrissebb népszámlálási adataiból.

A tavalyi népszámlálás eszmei időpontjában, 2022. október 1-én Magyarország népessége 9 millió 604 ezer fő volt, 334 ezerrel kevesebb, mint a legutóbbi népszámláláskor, 2011-ben. A KSH a februári előzetes számok után most újabb adatokat osztott meg.
Budapesten 1,7 millióan éltek, közel 47 ezerrel kevesebben, mint 11 éve. A vidéki városok közül Debrecen a legnépesebb, 200 ezer fővel, ám 12 ezer lakossal ott is csökkent a népesség. Míg a nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, vonzáskörzetüké inkább gyarapodott. Ugyancsak nőtt a lakosság száma az északnyugati országrészben és a Balaton környékén. A magyarországi települések több mint egyharmadában 500 főnél kevesebben élnek – ismertette a KSH.

Nőtt a nagyobb lakások aránya

A már végleges lakásadatok szerint Magyarország lakásállománya 4,6 millió lakásból áll, az előző népszámláláshoz képest 190 ezerrel (4,3 százalékkal) nőtt. A lakások 21 százaléka Budapesten, 52 százalékuk vidéki városokban, míg 27 százalékuk községekben található. A magyarországi lakásépítés mélypontja 2013. volt, majd 2020-ig tartó élénkülés kezdődött. Mivel a lakások száma nőtt, miközben a népesség csökkent, száz lakott lakásra már csak 237 lakó jut, 11 fővel kevesebb a 2011. évinél.

A száz lakott lakásra jutó lakók számának alakulása

A lakások átlagos alapterülete 82 négyzetméter, 4 négyzetméterrel több, mint 2011-ben. Tovább nőtt a nagy lakások aránya, a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületűek 28 százalékot tesznek ki. Ebben a korábbiaknál nagyobb alapterületű új lakások építése, továbbá a lakásbővítések hatása mutatkozik meg. A 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások közel ötödét 2001. óta vették használatba. A legkisebb, 30 négyzet˛ alattiak közel 40 százaléka 1946 előtt épült, 2011. és 2022. között csak alig 3 százalékuk.

A lakott lakások megoszlása alapterület szerint

Az új, jellemzően többszobás lakások építése, valamint a meglévők bővítése következtében folytatódott a lakások szobaszám szerinti összetételének átrendeződése. 2022-ben a lakott lakások mintegy háromtizede 4 vagy annál több szobával rendelkezett, arányuk 2001 óta csaknem megkétszereződött, ezzel párhuzamosan az egy- és a kétszobásak együttes aránya a háromnegyedére csökkent. Így a lakott lakások 31 százaléka kétszobás, 32 százaléka háromszobás, a négy vagy annál több szobás lakások aránya 29 százalék.

Kié a lakás?

A népszámlálás adatai szerint a lakott lakások 97 százaléka magánszemélyek tulajdonában
van. Az ezredforduló előtti évtizedben az önkormányzati tulajdonú lakások bérlőinek nyújtott kedvezményes lakásvásárlási lehetőség hatására az önkormányzati tulajdonú lakások aránya 2001-re 4 százalék alá csökkent, 2022-ben arányuk mindössze 2,4 százalék volt.

Hol építkeztünk?

A lakásszám változása az ország térségeit eltérően érintette, összefüggésben a 2011. és 2022. közötti építési trendekkel. Számottevően bővült a lakásállomány a Balaton környékén, a fővárosban és agglomerációjában, egyes régióközpontokban és az északnyugati határszélen.

Az elmúlt évek tömeges lakásfelújításai és az egyre korszerűbb építési módok, technológiák hatására folyamatosan nő a lakások komfortossága. Az ország lakásainak összetétele egyre inkább az összkomfortos lakások irányába tolódik el. A 2011. évi népszámlálás óta a komfortos, a félkomfortos, a komfort nélküli és a szükséglakások aránya egyaránt csökkent.

A lakott lakások közel kétharmada téglaépítésű, 13–13 százaléka vályog- vagy panelfalazatú, 98 százaléka vezetékes vízzel ellátott. A közcsatornahálózat jelentősen bővült, a házi csatornát használók aránya kevesebb mint felére csökkent. A legutóbbi népszámlálás óta több mint ötszörösére, 357 ezerre emelkedett a fűtési célra áramot is használó háztartások száma. A fenntarthatósági szempontok felértékelődését jelzi a korszerű energetikai megoldások terjedése. 165 ezer lakott lakás olyan épületben van, amely rendelkezik napelemmel, 68 ezer lakásban használnak hőszivattyús fűtőberendezést, és 28 ezer lakás melegvízellátását segíti napkollektor.

Az internet használata a mindennapok részévé vált. 2022-ben a lakott lakások 73%-ában volt vezetékes internet. Ezt meghaladó arány jellemző a fővárosban és agglomerációjában, az északnyugati, illetve közép-dunántúli országrészben, valamint a nagyobb városokban és azok környékén.

A nem lakott lakások

A nem lakott lakások lakásállományon belüli aránya emelkedő tendenciát mutat. Átalakultak a lakáshasználati szokások: egyre több az idényszerűen használt lakás, ugyanakkor elterjedt a magánlakások idegenforgalmi hasznosítása is. 2022-ben 599 ezer lakásban nem laktak életvitelszerűen, arányuk a legutóbbi népszámlálás óta 2 százalékponttal 13 százalékra nőtt.

- A tavalyi népszámlálás során 1,8 milliárd különböző adatot gyűjtött össze a KSH. A teljes körű digitalizáltságnak és az adminisztratív adatbázisok használatának köszönhetően ennek az óriási adattömegnek a feldolgozása a korábbi papíralapú összeírásokhoz képest jelentősen felgyorsult. A népszámlálási adatok feldolgozása ősszel fejeződik be. Ekkor teszi közzé a hivatal valamennyi témában a részletes adatokat – mondta Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.

Fogy a magyar

A népszámlálási adatokból már kiderült, hogy 2022. október 1-jén 9,6 millióan éltek hazánkban. Az 1,4 millió gyermekkorú közül a 2 éves és annál fiatalabbak, illetve a 3–5 évesek létszáma egyaránt több mint 280 ezer fő volt. (281.896 és 282.942) A jellemzően általános iskolás 6–14 éveseké 842 ezer volt. A munkaképeskorú (15–64 éves) népesség nagysága 6,2 millió volt, népesség 65 százaléka. A 65 éves és annál idősebbek közel 2 millióan voltak, többen, mint a gyermekkorúak.

A népesség száma kiemelt korcsoportok szerint, 2022

Az 1,4 millió gyermekkorú (0–14 évesek) létszámának zsugorodása megállt, népességen belüli arányuk (14,7 százalék) az előző népszámlálás óta alig változott. A gyermekek aránya az északkeleti és a délnyugati országrészben, valamint a főváros agglomerációjában a legnagyobb.

A közel 2 millió időskorú (65 éves és annál idősebb) népességen belüli aránya az előző népszámlálás óta 3,9 százalékponttal 20,8 százalékra emelkedett. A fővárosban, valamint a Balaton környékén, illetve az aprófalvas nyugati és északi országrészben él a legtöbb idős ember, de arányuk magas a délkeleti területeken is.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: KSH, népszámlálás, népesség, kor, lakás, statisztika