Földrengés: már 500 milliónál tart a kár Magyarországon

2021. január 6. Az előzetesen becsült összeg ötszöröse is lehet a december végi horvátországi földrengések okozta kár Magyarországon – adta hírül a MABISZ. A kifizetések átlaga is magasabb lehet, mint egy-egy szélsőséges időjárási időszakot követően.

A december 28-29-i horvátországi rengéseket követő első két napban a biztosítókhoz több mint ötszáz bejelentés érkezett, amelyek alapján a társaságok a százmillió forintot meghaladó kifizetéssel számoltak. Ugyanakkor több, nagyobb ügyfélállománnyal rendelkező társaság is kihangsúlyozta, hogy további bejelentésekre számít. (A szerződések rögzítik, hogy az ügyfeleknek a károk észlelésétől a bejelentés megtételéig mennyi idő áll rendelkezésükre – jellemzően 3-5 nap.)

Feltehetőleg az év vége és a hosszú hétvége miatt az újév első napjaira megsokszorozódtak a tavalyi számok: közel háromezer bejelentés nyomán a becsült kárösszeg megközelíti az ötszáz millió forintot – adta hírül a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Ez az összeg önmagában nem számít kirívónak, mivel egy-egy nagyobb nyári vihar akár többmilliárdos nagyságrendben is megterhelheti a biztosítói kasszákat. Az egy bejelentésre jutó mintegy kétszázezer forintos kár azonban viszonylag magasnak számít. Ezt az indokolhatja, hogy a földrengés az épületek szerkezetében súlyosabb károkat okozhat, mint a felhőszakadás vagy a szélvihar.

Folyamatos a kárfizetés

A társaságok folyamatosan térítik a károsultaknak a jóváhagyott kifizetéseket. Van olyan biztosító, amelyik a szemlézett károk mintegy kilencven százalékában már le is zárta az eljárást. Az ügyintézést jelentősen segíti, hogy az elmúlt évben – részben a járványveszély miatti kihívásra válaszul – a biztosítók felgyorsították digitalizációs szolgáltatásaik kiépítését a kárbejelentési és a kárfelmérési területeken is. Több biztosítónál a bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulhatnak. Amennyiben viszont helyszíni kárszemle válik szükségessé, csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat szabad elvégezni (mint például a megrongálódott épületek esetleges áramtalanítása, a vízvezetékek lezárása stb.), és lehetőleg mindenről fényképet kell készíteni.

Az összesített és már feldolgozott adatok szerint a legtöbb igazolható kárt a déli határhoz közeli Baranyából, Somogyból és Zalából jelentették. A kárigények megalapozottságának megítéléséhez a társaságok (saját szakértőik szakmai felkészültsége mellett) a magyarországi földrengési információs rendszer nyilvános, interaktív adatbázisára támaszkodnak. Ez pontosan mutatja, hol voltak olyan rengések, amelyek biztosítási eseménynek minősülő károkat okozhattak.

Valamennyi hazai lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgymint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb. Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek – hangsúlyozzák a biztosítók. (Az MNB tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) A mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak jelenleg a 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: földrengés, Horvátország, kár, lakásbiztosítás, biztosítók, MABISZ, elemi kár