A magyar kamatok is az IMF-re várnak

Folytathatja a bakugrásokat a forint

2012. július 12. Az árfolyamgát iránt érdeklődőket leginkább az izgatja, hogyan alakulhatnak az árfolyamok. Az összes adós vagy potenciális adós pedig a kamatszintet figyeli. A portálunknak nyilatkozó elemzők szavaiból kiderült: egyelőre túl nagy bizakodásra nincs ok.

A következő hónapok még rázósak lesznek – mondta az azenpenzem.hu érdeklődésére Suppán Gergely, a TakarékBank elemzője. Úgy véli, a legvalószínűbb, hogy egy euró 280-300 forintba kerülhet majd. Attól függően, hogy éppen milyen hangulat uralkodik el. Az Erste makroelemzője is azt gondolja, hogy komoly lehet az árfolyam változékonysága. Mint kifejtette: különösen azért, mert a kezdődő IMF tárgyalásokon a kormány és nemzetközi szervezetek álláspontjának eléggé sokat kellene közelednie, és ez valószínűleg nem megy majd gyorsan. Az Erste ugyan viszonylag kiegyensúlyozott, enyhe erősödésre számít, ezt azonban komoly kilengések tarkíthatják. A CIB elemzője, Trippon Mariann az EU/IMF tárgyalások lezárulta vagy jelentős előrehaladása előtt nem számít további érdemi forinterősödésre.

Mint mondta: a tárgyalások során kiütközhetnek az ellentétek, a CIB viszont ezzel együtt sikeres megállapodással számol. Suppán szerint az IMF-megállapodás hatására (ha lesz) tartósabban 280-285 között alakulhat az euró árfolyama, ha emellett az európai adósságválság is a javulás jeleit mutatja, lemehet 280 alá. Az Ersténél valószínűbbnek tartják, hogy idén az év végéig megszülethet a megállapodás, minthogy az a jövő évre tolódna, vagy nem is jönne létre.

A kamatcsökkentés már itt van, illetve távolodik...


A kamatszint várható alakulásával kapcsolatban az árfolyam esetén kirajzolódónál sokkal ellentmondásosabb a kép.  Gerhardt Ferenc, a Monetáris Tanács egyik tagja az MTI tudósítása szerint a Bloomberg hírügynökségnek azt fejtegette: már ebben a hónapban csökkentené a kamatot, amihez „annyi támogatást szeretne, amennyi csak lehetséges”. A Monetáris Tanács másik tagja, Kocziszky György az interjúban egyebek mellett arról szólt, hogy az infláció nem probléma, nem akadályozhatja a kamatcsökkentést. A kormány által a tanácsba tavaly delegált két taggal szemben egészen másként látja a helyzetet Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Szerinte a fogyasztói árak jelenlegi, vártnál nagyobb mértékű emelkedése, valamint a kormány napokban napvilágot látott jövedékiadó-emelési terve tovább gyorsíthatja az inflációt. Így nemcsak a 2013-as inflációs cél elérése, de a jegybanki alapkamat csökkentésének lehetősége is egyre távolabb kerül.

Suppan azt gondolja, hogy a hazai kamatok is csak az IMF megállapodást követően tudnak érdemben esni. A Bubor (a pénzpiaci kamat, amihez sok adós terhét kötötték) addig, ha javul a hangulat, kicsit csökken, ha romlik, kicsit nő. (Megjegyezzük, az elmúlt időszakban is éppen ez a mozgás látszik.) a TakarékBank elemzője szerint a hazai kamatok esését korlátozza, hogy a magyar bankszektor igen erős forrásszerzési kényszerben van, azaz folyik a verseny a betétekért. Ezt erősíti az állam forintforrásszerzési kényszere is (átlagosan magasabb hozam érhető most el állampapírokon, mint bankbetéteken). Suppan úgy véli, ez mindaddig így lesz, amíg a hazai bankszektor hitel/betét aránya meg nem közelíti a 100-110 százalékot.

Trippon is hasonlóan vélekedik. Megítélése szerint monetáris lazításra az IMF-megállapodásig nem lehet számítani. Ezért a CIB-nél továbbra is a negyedik negyedévre prognosztizálják az első kamatcsökkentést. Fenntartott prognózisuk szerint az alapkamat már 6,5 százalékon búcsúztathatja az idei évet, 2013 júniusára pedig hat százalékra csökkenhet.