Folytatódik az MNB és a bankok közötti csörte

2023. március 3. Visszautasítja a Magyar Nemzeti Bank a Bankszövetség tegnapi közleményében a jegybanki intézkedésekkel kapcsolatban megfogalmazott kritikát. Mindkét fél nemzetgazdasági érdekre hivatkozik.

Mint megírtuk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi bejelentése alapján a jegybank április 1-től 10 százalékra emeli a kötelező tartalékrátát (erről egyébként januárban döntöttek), ennek 25 százalékára (azaz a 2,5 százalékos tartalékrátára) pedig – a friss döntés szerint - nem fizet kamatot a bankoknak. (Az MNB az inflációért felel, és a likviditás szűkítésével próbálja azt lejjebb szorítani.)

Tegnap a Magyar Bankszövetség a bejelentett jegybanki intézkedés kivezetését kérte a bankszektor gazdaságfinanszírozási képességének fenntartása érdekében. A bankok azt nehezményezték, hogy ez valójában újabb plusz 100 milliárd forintos terhet jelent számukra, ami egyúttal csökkenti a bankszektor lakossági és vállalati hitelezési képességeit Szerintük az egész nemzetgazdaság számára hátrányos ez a teher.

Az MNB is a nemzetgazdasági érdekkel jön

Az MNB mai közleménye szerint közös nemzetgazdasági cél a magas infláció megtörése és az árstabilitás újbóli elérése

„Magyarország stratégiai célja az elmúlt évtizedben újraindult gazdasági felzárkózásunk folytatása és egy fenntartható felzárkózási pálya megvalósítása. E céljainkra a legnagyobb veszélyt a háború mellett a gazdaságot sújtó magas infláció jelenti. A magas infláció megfojtja a gazdasági növekedést és a pénzügyi közvetítés normál működését. A gazdaságpolitika elsődleges feladata ezért az infláció minél gyorsabb letörése és az árstabilitás újbóli elérése. Az infláció legyőzéséhez pedig a jegybank és a kormány erőfeszítései mellett a bankrendszer és a vállalkozások együttműködése is szükséges.

Ennek megfelelően határozottan visszautasítjuk a Bankszövetség 2023.március 2-án megjelent közleményét, amelyben az MNB intézkedéseit a bankszektor lakossági és vállalati hitelezési képességével köti össze. Az infláció leszorítása olyan nemzetgazdasági érdek, ami nélkül fenntartható hitelezés sem elképzelhető.

A kötelező tartalékrendszer átalakítása során az MNB a monetáris politikai célok mellett minden releváns pénzügyi stabilitási szempontot alaposan mérlegelt. A bankrendszer finanszírozása stabil és kiegyensúlyozott szerkezetű. A hazai bankok likviditási és tőke oldalról is olyan historikus összevetésben kiemelkedő tartalékokkal rendelkeznek, amelyek bőséges fedezetet nyújtanak a hitelezési aktivitás fenntartásához. Ezt tovább erősíti, hogy a magyar bankszektort 2022-ben európai összevetésben is kimagasló jövedelmezőség jellemezte. A bankok a tartalékrendszer április 1-től hatályos szigorítása után is a hitelezésből adódó igény többszörösét kitevő, többezer milliárd forintos szabad likviditással rendelkeznek majd, miközben a szektor szabad tőkepufferének mértéke meghaladja az 1500 milliárd forintot.

A Magyar Nemzeti Bank, a Kormány és a hazai bankok együttműködése a koronavírus-járvány rendkívüli időszakában egyszer már sikeresen megőrizte Magyarország stabilitását. A jelenlegi háborús körülmények között hasonlóan szoros együttműködésre van szükség, hogy az inflációt megfékezzük és a gazdasági felzárkózásunkhoz elengedhetetlen árstabilitást újból elérjük. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntéseit csakis ezen nemzetgazdasági érdek motiválja, ezért céljaink eléréséig minden az infláció letörését és a monetáris transzmissziót erősítő lépésre szükség van”- áll az MNB közleményében.

Szerző: L.J.
Címkék: Magyar Bankszövetség, bankok, kamatstop, extraprofitadó, jegybank, MNB, kötelező tartalékráta, bankszektor, hitelezés, gazdaság