Időközben megint alakítottak az elszámolási szabályokon

Forinthitelesek: lesz nagy meglepetés!

2015. július 30. Hivatalosan a jövő héten indulnak az elszámolási levelek a forinthiteleseknek, de sokan legfeljebb szeptember utolsó két hetében számíthatnak értesítésre. Ha egyáltalán. Időközben ugyanis ismét változtattak a szabályokon. Nem véletlenül, hiszen a többség amúgy is csak „nullás” visszafizetésre számíthat.

Tapasztalataink szerint a devizahitelesekkel ellentétben a forinthitelesek eleve nem néznek túl nagy várakozással a bankok elszámoltatására. Ezt alapvetően jól is teszik, bár valakik zsebében csak landolhat az a 250 milliárd forint, amit a bankok a forinthitelesek visszatérítésére becsültek. A feltételek alapján jókora meglepetés érheti az adósokat – pro és kontra is. A törvény ugyanis nem tesz különbséget, az időközben végrehajtott kamatemelés hatása akkor is „túlfizetés”, ha a bank csak a jegybanki intézkedést követte. Az alapkamat pedig az elszámolással érintett időszakban (lásd grafikonunkat) elég hektikusan alakult.

Egy hete lépett hatályba az MNB új elszámolási rendelete. Ebben szerepel, hogy a már tartozás nélkül lezárt forinthitelekről a bankoknak nem kell elszámolást küldeniük, ha időközben nem emeltek sem díjat, sem kamatot. A lépés logikus, hiszen a 3,5 millió, elszámolási kötelezettséggel érintett forinthiteles szerződés jelentős többsége után nem kell visszatéríteniük pénzt a bankoknak.

Szembetűnő, hogy a forintos lakáshitelek átlagkamatának mozgása az alapkamathoz képest mennyire „tompított”. Mindezzel nem árt tisztában lenni, de azt is tudni kell, hogy a mostani elszámolási menetben nem ez számít. (A forinthitelekre érvényes elszámolási jellemzőket a mellékelt táblázatban foglaltuk össze.)

Aki 2004 tavaszán vagy 2008 őszén adósodott el, és folyamatosan fizette a magas részleteket, most – mint arra több olvasónk jelzése alapján következtetünk – a kezét dörzsölgetve várja a visszatérítést. Nem egyszer azzal érvelve, hogy ismerőse időközben jóval alacsonyabb terhekkel szembesült. Az elszámolás során várható összeget viszont ez nem befolyásolja, hanem csak az, volt-e időközben emelés. Ismerünk olyan szerződéseket, amelyekben ugyanakkora hitel után az egyik adós harmadával többet fizet, mint a másik (ez a különbség pedig csak az utóbbi időszakban csökkent le jelentősebben). Ennek ellenére, míg a többet fizető egy fillért sem kap vissza, mert a kamata eleve nagyon magas volt (így nem is növelték), az alacsonyabb törlesztős számításaink szerint elég jelentős összegnek örülhet majd, hiszen nála volt kamat-, sőt díjemelés is.

A kulcskérdés ugyanis az, hogy a bank emelt vagy nem emelt kamatot vagy költséget (látni kell, a kamatszint ebben az összevetésben egyáltalán nem játszik). A jogalkotók azzal nem bíbelődtek, hogy a kamatok nem csökkentését (márpedig az irányadó ráta zuhanása ezt indokolta volna) bármilyen módon figyelembe vegyék. Különösen a nem lakáshitelekre jellemző, hogy a magasan indított kamat tartósan „beragadt”.

Az újabban felvett kölcsönök mások

Az elszámolási törvényben vélelmezték, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el a kamatemelések (a devizahiteleknél pedig az árfolyamrés) során. Külön kategóriát jelentenek viszont a 2010. november 26-a után felvett (már csak forintos) hitelek. Ekkor lépett ugyanis hatályba a hitelintézeti törvény módosítása, ami a korábbinál szigorúbb szabályokat tartalmazott az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban. Ezt az időszakot a jegybank (MNB) külön vizsgálja.

Az elszámolási törvény alapján az MNB korábban már tudatta: 210 pénzügyi intézmény tájékoztatta arról, hogy sor került-e 2010. november 27. és 2014. július 19. között egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelést eredményező szerződésmódosításra. Közülük 138 intézmény nyilatkozott úgy, hogy nem hajtott végre ilyen lépést, 56 intézmény pedig – élve a törvény erre vonatkozó lehetőségével – alávetési nyilatkozatot tett, így vállalva, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán megfizettetett összegekkel túlfizetésként önként elszámol a fogyasztókkal. A fennmaradó 16 intézmény esetében pedig az MNB közérdekű keresetet indított.

Az eddigi állás szerint ezeket a pereket részben vagy egészben meg is nyeri a jegybank. Az adósok számára azonban ez sem jelent valódi eligazítást. Az MNB ugyanis szélesen értelmezi a dolgot, így a szerződési feltételek minden módosítását támadja. Azt is, aminek alapján végül nem is került sor kamat- vagy díjemelésre. (Néhány, a bankok számára részlegesen kedvező ítélet is ebből következik, ami az adósok zsebét éppúgy legfeljebb csak nagyon kevéssé érintheti.)

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát

Itt olvashat részleteket az elszámoltatásról

A forinthitelek elszámolási sajátosságai

Megnevezés	Előírás	Megjegyzés
Az elszámolás hatálya	2004. május 1. és 2014. július 26. között kötött szerződések	Az időközben megszűnt szerződésekre is vonatkozik az előírás
Elszámolás kiküldése	2015. augusztus 1-szeptember 30.	Csúszás a perek miatt lehet
Ki nem kap elszámolást	A régebbi hiteles, ha tartozását rendben kifizette, és nem volt kamat-, vagy díjemelés	A többség a bankok szerint nem kap levelet
Elszámolás igénylése	Az elszámolás lezárását jelző banki közzététel után 60 napon belül	Először a banknál kell jelezni, ha a hiteles úgy gondolja, kapnia kellett volna elszámolást
Visszatérítés nagyságának vitatása	Az elszámoló levél kézhezvételét követően 30 napig	A határidő jogvesztő, eredményes vitatkozásra kevés esély látszik
Ki számíthat pénzre	Akiknek a bank díjat vagy kamatot emelt	Lényegtelen, hogy a drágulás miért következett be, ez a "túlszámlázás" visszajár